A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. március 25-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a likőripar húsvéti készülődéséről szóló beszámolóra, a Népújság olvasói levelekre válaszoló rovatának két üzenetére és azok válaszaira, továbbá néhány rövidhírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Húsvétra készül a likőripar
"Öt világrész országainak piacain ismerik és kedvelik a magyar röviditalokat. A Magyar Likőripari Vállalat az utóbbi három évben 38 százalékról 60 százalékra emelte termékeinek külföldi kivitelét. Az export nagymértékű növelését új speciális készítményekkel, a közismertté vált jó minőség féltő őrzésével érték el.
Az ország kedvező klímaviszonyainak köszönhetően a bőséges napsütés, a zamatos gyümölcsök egész sorát érleli a Duna-medencében, amelyeket magas cukortartalmuk miatt előnyösen használják fel a különféle pálinkák, párlatok, likőrök készítéséhez.
A gyümölcspálinkák lepárlással készített alkohol előállításának gazdag tradíciója van. Már a XIV. században foglalkoztak hazánkban gabonapálinka-főzéssel és a XVI.-XVII. században külföldön is ismerték a magyar kajszibarack, szilva, cseresznye ízletes zamatos párlatát, A gyümölcspálinka-főzés ma is a helyi tradíciók és adottságok alapján történik. A főző üzemekben kb. 41 féle pálinkát állítanak elő hagyományos szakaszos lepárlás után, ősi kisüsti rendszerrel.
A likőrkészítmények között számos speciális, magyar recept szerint készülő ital van. Közöttük a sztár a Hubertus. A századforduló után mutatkozott be a hazai és külföldi piacokon és rövid idő alatt nagy sikert aratott. Aromáját 36 féle anyagról nyerték és a legdrágább összetételű recept alapján készült. Ez azonban az első világháborúban megsemmisült. A harmincas években hosszú kísérletezés után sikerült újra előállítani, azóta forgalma többszörösére emelkedett.
A Mecsek napsütötte lankáin találhatók csak az országban azok a füvek, növények, amelyek az ugyancsak speciális magyar likőr, az étvágygerjesztő hatású keserű „Mecseki” nevű ital készítéséhez megfelelők. A magyar likőrök ízét, zamatét évszázados receptek őrzik. Sokféle egzotikus és gyógynövényből készítik, keverésük aránya gyártási titok. Általában 50 fajta gyógynövény, köztük akácvirág, bodzavirág, hársfavirág, narancsvirág, ürömfű, szerecsendió-virág kivonatát használják pontosan meghatározott arányokban. A likőriparban apáról fiúra száll a mesterség, egész dinasztiák foglalkoznak az új ízek kikísérletezésével.
Budafokon, a Magyar Likőripari Vállalat régi pincéjében honosították meg a magyar borpárlatból érlelt, hétféle ízesítőből és tokaji borból nyert brandy előállítását. Hatalmas hordókban érlelik, tárolják itt a nemes italokat,. A legnagyobb köztük hat vagon tartalmát fogadja be, a legkisebb „csak” 800 literes. Lélegző tölgyfahordókban pihentetik hosszú időn keresztül a „Lánchíd”, „Budafok” és az új cikként megjelent „Mátra” nevű 40 százalékos szesztartalmú italokat. Különösen az északi országokban kedvelik, a Szovjetunióban a vodka népszerűségével vetekszik a magyar brandy, újabban Brazíliába és Ausztriába is szállítanak belőle.
A húsvéti ünnepekre kétmillió palackban kb. 23 féle italt szállítanak külföldre, a hazai üzletekbe pedig 45 féle röviditalt küldenek 13 millió palackban."
Mai kommentár: A szocializmusnak csúfolt rendszerben a húsvét a közösségé volt, családi ünnep lett. A gulyás-kommunizmus áljóléti álma éppen húsvétkor reprezentálta túl magát: az esemény államilag garantált jóléti intézménnyé vált. Jót eszünk, jót iszunk, jól érezzük magunkat. Ehhez kapcsolódik a szemlézett anyag. A magyar likőripar történetét ismerteti a párt megyei lapja. A „likőriparban apáról fiúra száll a mesterség, egész dinasztiák foglalkoznak az új ízek kikísérletezésével” mondat kakukktojás, ami valamiért átcsúszhatott a cenzorokon, hiszen arra emlékeztette a korszak újságolvasóit, hogy valaha magánkézben is lehettek vállalkozások. A magyar likőripar és az ipari likőrtermelés legtöbbször a tulajdonosok közvetlen személyes irányításával dolgoztak. A korai likőrgyárak egyike volt az 1839-ben Braun Lajos által alapított budapesti Braun Likőrgyár, melynek igazgatását fiai vették át Braun Testvérek néven. A későbbi leszármazott Braun Géza ötletéből született meg a ma is közkedvelt, híres, könnyű, narancsos ízű, gyógynövénypárlatból készült likőr, a St. Hubertus, a vadászok védőszentjéről elnevezett klasszikus magyar likőr, mely immáron több mint száz éve készül titkos receptúra alapján.
Szerkesszen velünk!
MIT kérdeznek az olvasók? MIT válaszolnak az illetékesek?
A Kedves presszó kedvetlen vendége
"Furcsa kalandja volt a békéscsabai Blahut Károlynak március 16-án, az erzsébethelyi Kedves presszóban. Így ír erről: „Este 9 óra körül az utca már csendes volt, a Kedves presszó azonban annál hangosabb. Röviddel belépésem után megállapíthattam, hogy nem zenés szórakozóhelyre tévedtem. A szórakoztatás önfeláldozó esetével álltam szemben. Az üzlet vezetőnője, munkatársnőjével és egy férfivel, együtt, időt és fáradságot - no meg a többi vendéget - nem kímélve, nótázott. Amikor önfeledt szórakozásukat bátorkodtam megzavarni és a pult végén üveges sört kértem, a válasz csak ennyi volt: „Jöjjön ide!” Az énekelt nótákról felvilágosítást adni azért nem tudok, mert a körülmények távozásra kényszerítettek.”
Közzététel előtt, a panaszos levél tartalmát ismertettük a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetőivel. Kissé elcsodálkoztak a hallottakon, mert - mint mondták -, az erzsébethelyi Kedves presszó személyzete ellen hasonló kifogás még soha nem merült föl. Ennek ellenére azonnali vizsgálatot ígértek. Az eredményről rövidesen értesítik lapunkat. Kíváncsian várjuk a választ és reméljük, hogy olyan lesz, ami olvasóinkat is kielégíti.
Ló-szomszédság - jó szomszédság?
B. M. aláírással érkezett szerkesztőségünkbe egyik olvasónk levele, melyben a békéscsabai kenyérgyár szomszédságában levő lóistállóra hívta fel figyelmünket. Minit írta: „nem tudom megérteni, hogy kaphattak működési engedélyt a fuvarosok a kenyérgyár közvetlen szomszédságában.”
Ezt mi sem értettük, ezért „terepszemlére” indultunk a kenyérgyárba, vajon ott hogyan vélekednek ló-szomszédaikról. A kenyérgyárban Zöldhegyi József főmérnöktől és Duna Tibor vállalati belső ellenőrtől a következőket tudtuk meg: a gyár korábban bérelte a Toldi utca 5 szám alatti ház istállóját, mivel a szállításnál szükség volt a lovaskocsikra. A lótartást azonban két éve megszüntették, mivel ez több szempontból - közöttük egészségügyi okokból is - kedvezőtlen volt. A tulajdonos, akinek a telke - s így az istálló is - szomszédos a gyárral, természetesen ezután is kiadta a gazdasági épületet. De másfelől is határos ilyen épülettel a sütőipari vállalat: az Orosházi út 5-ös szám alatti ház istállójával. A gyáriak említett két képviselője szerint őket nem zavarja a ló-szomszédság, mivel a termelőüzemtől eléggé távol esnek az istállók (erről mi is meggyőződtünk), s az egészségügyi ellenőrzések alkalmával sem találtak eddig semmi kifogásolhatót az illetékesek.
A kenyérgyár tehát jó-szomszédként tűri a ló-szomszédságot. Véleményünk szerint azonban helyes lenne, ha a KÖJÁL felülvizsgálná a gyár álláspontját.
Mai kommentár: Folytatódik az össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált.Ma két érdekes esetet emeltünk ki a megjelentett levelekből. Az első levélben Blahut Károly szocialista kispolgár értelmezhetetlen szemrehányását ismerhetjük meg. A kartársat vélhetően zavarta az, hogy egyesek jól érzik magukat akkor, amikor ő nem, továbbá, ha már énekelnek, akkor miért nem a Kun Béla a vezérünk című világslágert dalolják teli totokból. A második történet valóban felvet némi egészségügyi problémát, de az, hogy az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja kér KÖJÁL vizsgálatot egy vállalat felől, az egészen megdöbbentő.
Rövid hírek
"- SAIGON AZ ÉLEN. A világon a legtöbb újság Saigonban jelenik meg. Itt jelenleg 46 lapot adnak ki. Eddig 36 újság jelent meg. A napokban a dél- vietnami tájékoztatásügyi minisztérium további 9 lap megjelenését engedélyezte. Ezekkel együtt Saigonban három lap angol, egy francia, 31 vietnami és 9 kínai nyelven jelenik meg.
- HARMINC NAPI NYERESÉG. A szeghalmi Halaspusztai Állami Gazdaság elmúlt évi eredményei igen jók voltak, ezt bizonyítja az is, hogy a dolgozók több mint 30 napi nyereségrészesedést kaphattak szorgalmas munkájuk elismeréseként.
- HÁNY FIATAL MARAD MEG A SZAKMÁJÁBAN? A megyénkben az elmúlt öt évben 1134 fiatal szerzett szakmai oklevelet. Jelenleg az ifjú szakemberek 65 százaléka dolgozik tanult szakmájában.
- MEGIFJODIK A NAGYKAMARÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Száznyolcvanezer forintot költenek a nagykamarási általános iskola 9 tantermének a felújítására. A tantermeket parkettázzák, a folyosót mozaiklappal rakják ki, megkezdik a vízvezeték szerelését is és egy fáskamrát építenek.
- SZEDIK A SALÁTÁT A TÓTKOMLÓSI VIHARSAROK TSZ-BEN. A múlt héten 10 000 fej salátát szállított a termelőszövetkezet a Békés megyei Szövetkezetek Értékesítő Központjába. A hónap vége felé újabb szállítmányt bocsát útjára.
- BABAKOZMETIKA. Egy amerikai cég olyan babákat visz piacra, amelyeknek az arca kozmetikai eszközökkel - púderrel, krémekkel, festékekkel, pakolással stb. „szebbé” tehető. Minden játékbabához „kozmetikai kezelési utasítást” mellékelnek.
- TÁLTOSOK, GARABONCIÁSOK. A megyei művelődési ház nyugdíjasok klubjában kedden délelőtt 10 órakor Fenyvesi Ferenc a sámánhitről tart előadást.
- ASZTALITENISZ-VERSENY. A Békéscsabai Helyőrség Fegyveres Erők Klubja színház- termében szerdán délután 3 órakor ifjúsági asztalitenisz-versenyt rendeznek.
- HERMAN OTTÓ HALREZERVÁTUM. A Mecsek egyik legszebb völgyében, a Tekercs nevű hegyi falu határában völgyzáró gát építésével, mintegy 50 holdas tó keletkezett, melyet fokozatosan töltenek fel vízzel. A szakemberek most kezdték meg a kialakuló rezervátum benépesítését, a hazai vizek öt halfajtájával. A fenyőerdővel övezett tavat Herman Ottóról nevezték el
- TALAJVIZSGÁLAT BOMBÁZÁSSAL. A bonyolult és súlyos objektumok építésének megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni a talajt, Kolumbiában erre a célra igen szilárd köpennyel ellátott légibombákat ajánlottak. A helikopterről ledobott és sugárhajtóművel ellátott légibombák 60 méter mélyre hatolnak a puha talajba. A műszerek regisztrálják a bomba haladásának lelassulását a talajban, s a geológusok így adatokat kapnak a talaj szerkezetéről
- EURÓPA-SZERTE ISMERIK. A Békéscsabai Konzervgyár termékeinek 70 százalékát exportálja. A legnagyobb megrendelő a Szovjetunió. Az év elején közei 700 vagon lecsó-zöldséget szállítottak a Szovjetunióba és 5 vagon szárított hagymát Közép- és Nyugat-Európa államaiba.
- SZOCIALISTA SZERZŐDÉST KÖTÖTT a Békéscsabai Tanács Építési, Közlekedési Osztálya a város 11 általános iskolájával, a játszóterek és a berendezési tárgyak karbantartására. A szocialista szerződésben 330 ezer forintot biztosítanak a kispajtások munkájára és a játszóterek csinosítására.
- HIRDETMÉNY. A városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya értesíti a lótulajdonosokat, hogy március hó 25-től április hó 18-ig terjedő időszakban lovat vágásra a vágóhídon nem fogad, az átvevő üzem leállása miatt. Kovács Ferenc sk. osztályvezető.
- AZ IDEGENFORGALOM NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI címmel dr. Nagy László, az Országos Idegenforgalmi Tanács osztályvezetője előadást tart a TIT Értelmiségi Klubjában április 25-én 19 órakor.
- SZENTIVÁNYI KÁLMÁN ÍRÓ LÁTOGAT BÉKÉS MEGYÉBE. A Hazafias Népfront megyei bizottsága vendégeként a közismert író ellátogat a tótkomlósi Viharsarok és a békési Egyetértés Tsz-be.
- HOL DOLGOZNAK TÖBBEN? A foglalkoztatottak megoszlása alapján Békés megye megtartotta mezőgazdasági jellegét, a mintegy 210 ezer aktív keresőnek több mint a fele mezőgazdaságban dolgozik."
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve több érdekes mínuszos hírt olvashatunk, melyek közül kiemelkedik az ifjú szakemberekről szóló. Az 1134 fiatal szerzett szakmai oklevelet, azonban egyharmaduk nem a tanult szakmájában dogozott. Felmerül a kérdés, hogy hol és a tervgazdálkodás időszakában vajon miért képeztek olyan szakmákra, melyekben nem volt igény a szakemberekre? Fenyvesi Ferenc a sámánhitről tartandó előadására való figyelemfelhívás roppant érdekes, bár vélhetően ateista adott elő ateistákról, ateistáknak.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. március 25-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg és még mindig a Tanácsköztársaság évfordulójának ünnepléséről szól. A kép címe: Koszorúzási ünnepség a megyeszékhelyen.
A felvétel képaláírást is kapott: Március 21-én délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Békéscsabán a 19-esek terén. Gyurkó Pál, a békéscsabai városi pártbizottság tagja emlékezett meg ünnepi beszédében a Tanácsköztársaság 50. évfordulójáról. Ezután a megyei pártbizottság nevében Frank Ferenc első titkár és dr. Szabó Sándor titkár, a városi pártbizottság nevében Such János első titkár és Baukó Mihály titkár, a megyei tanács képviseletében Klaukó Mátyás vb-elnök és Csatári Béla vb-elnökhelyettes, majd a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg, valamint társadalmi és tömegszervezetek képviselői helyezték el az emlékmű talapzatára a kegyelet és hála koszorúit.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
