A nap sztorija – Ez történt 1968. október 10-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. október 10-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a békéscsabai vegytisztító szalont bemutató írás, egy a magyarbánhegyesi hétköznapokról, történésekről készült beszámoló és néhány rövid hír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Új gépek, új eljárások a békéscsabai „Hattyú” Vegytisztító Szalonban

A dolgozó nőkért (forrás: FORTEPAN/Ördögh János)

“Mindössze néhány hónappal ezelőtt nyílt meg Békéscsabán a Szolgáltató Ktsz „Hattyú” Vegytisztító Szalonja. E rövid idő elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy e részleg munkáját ne csak megismerje, de meg is szeresse a megyeszékhely, s a környékbeli községek lakossága. Ezt példázza a szalon havonként növekvő forgalma. Mert amíg a megnyitást követő első két hónapban csak 18-20 ezer forint termelési értéket rögzíthettek, augusztusban már 47 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Ezzel függ össze a nyitvatartási idő megváltoztatása is: szeptember 1 óta már napi 12 óra hosszáig tart nyitva a szalon. S ami még ennél is lényegesebb: a vállalási határidő egy hét, és ezt be is tartják. Sürgősségi felárral azonban azonnali ruhatisztítást is vállalnak. Munkájuk elismerésére jellemző, hogy a közeljövőben Orosházán – a lakosság kérésére – begyűjtőhelyet létesítenek.

A szalon munkája iránti elismerés és ezzel párhuzamosan a forgalom növekedése nem a véletlen műve. Alapja ennek az a szemlélet, amely a Békés megyei Szolgáltató Ktsz-nél uralkodik. Ez tette lehetővé, hogy a néhány hónappal ezelőtt megnyílt vegytisztító szalon műhelyeiben az utóbbi hetekben újabb külföldi gépeket szereltek be. Ilyen mindenekelőtt a Német Demokratikus Köztársaságból. megérkezett és másfél hét óta működő nadrágvasaló gőzpad. Ezzel végérvényesen megszűnt annak a veszélye, hogy a nadrágon két él képződjön. Korábban, a régi gépen ez gyakorta előfordult. Megérkezett egy másik, az elektro-shampon gép is, amely október 15-től áll a lakosság szolgálatába. Ezzel a géppel a kárpitozott bútorok, valamint szőnyegek tisztítását végzik a szalon dolgozói, házaknál. A szolgáltatásnak ez a formája minden bizonnyal közkedvelt lesz. Harmadiknak a most október 1 óta bevezetett nadrágél-tartósítást lehet említeni, amely szintén nagy érdeklődésre tart számot.

Laczó Pál, a részleg vezetője bizakodó. S erre minden oka megvan. Különösen akkor, ha munkatársaival együtt ezután is úgy törekszik a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére, mint eddig.”

 

 

Mai kommentár: A Patyolat a kádári szocializmus egyik szimbóluma volt. A teljes foglalkoztatás jegyében a dolgozó nők munkájának könnyítésére alapították 1948-ban a Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalatot. Egy évvel később már Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Egyesülés néven kilenc tagvállalatot foglalt magában, tevékenységi köre fehérneműk tisztítása, a megrongálódott fehérneműk javítása, kölcsönzése, továbbá ruhák és kelmék festése és vegytisztítása volt. 2018-ban is beleborzong az ember, hogy milyen felemelő érzés lehetett, amikor a nadrágvasaló gőzpad vagy az elektro-shampon megérkezett a Békés megyei Szolgáltató Ktsz-hez.

 

 

Mi újság Magyarbánhegyesen

Megkapja-e a község?

“A víztársulás 1 éve alakult meg. Az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulás 2000 forint, amit a lakosságnak 6 év alatt kell kifizetnie. Elviselhető megterhelés. Legalábbis a túlnyomó többségének Az egész vízművesítés 4 millió 600 ezer forintba kerül, s erre már meg is van a fedezet. A lakosság hozzájárulásán kívül a községfejlesztési alapból 2 millió, a vízügyi igazgatóság 350 ezer forintot biztosított erre a célra.
Elkészült a percenként 580 liter vizet adó kút, a gépház, a hidroglóbusz. A Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat most kezdi építeni a vezetéket és december végéig befejezi a munkát. Talán előbb is. Már csak egy gondja van a tanácsnak. A kedvezőtlenebb körülmények között élők (például a tsz-nyugdíjasok) hozzájárulási költségének a fedezésére 300 ezer forint támogatást kért a megyei tanácstól. Vajon megkapja-e a község?

 

Magyarbánhegyesi utcakép (forrás: tankonyvtar.hu)

Elcsattant egy pofon

Valami más is foglalkoztatja a község lakóit. Egy manapság már igen ritkán előforduló esemény, ami még szeptember 19-én történt. Elcsattant egy pofon… És nem is a kocsmában, hanem hivatalos helyen, az Egyetértés Tsz irodájában. Seres János, a tsz párttitkára, aki szemtanúja volt a jelenetnek, erre így emlékezik vissza:
– Szatmári Sándor főagronómus valami viccet mesélt. Közben belépett az irodába Lajtár József, a kertészet vezetője. Nemsokára a borsószállítással kapcsolatban vita támadt köztük. Szatmári Sándor egyszerre csak felugrott és ütött. Lajtás József leesett, de felkelt mindjárt. Dulakodás kezdődött. Közéjük léptem. Aztán László Antal, az elnökhelyettes is beavatkozott…
László Antalnak és Seres Jánosnak egyaránt az a véleménye, hogy szigorú felelősségre vonást kell alkalmazni. Ilyen durvaság senkinek sem engedhető meg. Általános a felháborodás.
A főagronómus ellen természetesen fegyelmi eljárás indult.

 

Mintha más lenne a hangulat

Kevés község büszkélkedhet olyan impozáns művelődési otthonnal, mint Magyarbánhegyes. Ehhez képest a látogatottsága igen szerénynek mondható. Olykor-olykor egyesek viselkedésével is baj van: a földre szórják a cigaretta hamuját, megrongálják a szép berendezést…
Mintha egy kicsit elmaradt volna Magyarbánhegyes a környékbeli községektől. Kevesebbet is mosolyognak az emberek, zárkózottabbak. S ahogy hallom, például csökkent a társadalmi esküvők és a névadó ünnepségek száma. Nem érezhető az a lüktetés, frissesség, mint máshol.
Mindezt persze egynapos magyarbánhegyesi tartózkodása alatt nem állapíthatja meg senki teljes bizonyossággal. De aki itt is, ott is jár, összehasonlítást tud tenni. Egyébként Szarvasi Sándornénak, az iskola igazgatóhelyettesének is hasonló a véleménye.
– Ebben a községben például nem szól a zene. A művelődési otthonnak erősítője van, de hangszórója nincs.
A tanácsnak viszont van hangszórója, ami azonban csak az egykori „kisbírót” helyettesíti. Nem lehetne – együttműködésben a művelődési otthonnal – jobban kihasználni a hangszórót? így a napi sajtóból is rendszeresen tudnák a lakosságot tájékoztatni.”

 

Mai kommentár: Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapjának újságírói egy-egy napra elmentek Békés megye egy-egy településére. Az újság 1968 október 10-ei számában Pásztor Béla magyarbánhegyesi történeteket osztott meg az olvasókkal. Utánajárt mindannak, ami a községben lakókat foglalkoztatja és az újságolvasókat érdekelheti. A megjelent hét történetből hármat szemlézünk. Az első anyag pontosan mutatja be egy kistelepülés olyan hétköznapi problémáját, mint az egészséges ivóvízhez jutás, a pofozkodó főagronómus esete bizonyára hetekig komoly beszédtéma volt a településen, a „hangulatjelentés” pedig önmagért beszél.

 

 

Rövid hírek

“- FIATAL SZAKMUNKASOK. A gyulavári Lenin Termelőszövetkezet gépcsoportjában az utóbbi két évben 15 fiatal szakmunkás kezdte meg a munkát. Valamennyi fiatalt a tsz taníttatta.

– JUBILÁL A KISVASÜT. Hetven évvel ezelőtt, 1898-ban kezdtek hozzá Csanádapácától az újkígyósi uradalmon át a Békéscsabára vezető kisvasút építéséhez. A költségek fedezésére annak idején Békéscsaba százezer, a megye 140 ezer koronát ajánlott fel.

 

A Sztálin úti kitérő – megállóhely az Alföldi Kisvasút Békéscsaba-Ludad-Vésztő fővonalán 1957-ből (forrás: FORTEPAN/Székács András)

 

– Mini telefonközpontok. Békés megyében elsőként Mezőmegyer és Gyulavári községben szerel fel a Szegedi Postaigazgatóság mini telefonalközpontot. Az automata rendszerű kis központok húsz előfizetőt tudnak kiszolgálni. Az említett községekben e hónap 11-én, pénteken kerül sor az új berendezések ünnepélyes átadására.

– Jön a „Kuka” Szarvasra, Megyénk legfiatalabb városának tanácsa 160 ezer forintos költséggel Kukát vásárolt, hogy megkönnyítse a szemét elszállítását. Az új szállítóberendezés rövidesen megérkezik Szarvasra.

– GÉPBEMUTATÓ. A Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat sarkadi üzemében készített kocsimosó és zsákfelhordó konstrukciót mutatják be munka közben a közeljövőben Sarkadon. A bemutató megyei jellegű lesz.

– Előtérben a kendertermesztés. A megye termelőszövetkezetei 1969-ben 2000 holddal növelik a kender vetésterületét. Erre azért volt szükség, mert az utóbbi időben a kender termesztése háttérbe szorult.

– Bélyeggyűjtő szakkör. A Biharugrai Halgazdaságnál igen jó eredményeket ért el rövid fennállása óta a bélyeggyűjtő szakkör. Ennek példájára a gyerekek részére is megalakítják az ifjúsági szakkört.

– Hintóexport Amerikába. „Eszterházi’-hintót rendelt a Füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Ktsz-nél egy Las Vegas-i lovaglóiskola. A szövetkezet vezetői remélik, hogy ezzel a megrendeléssel termékeik előtt megnyílik az út az amerikai piac felé.”

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes, hogy amikor még nem létezett internet és közösségi háló, akkor mi mindenre volt idejük az embereknek. Például bélyeget gyűjteni. Szintén érdekes, hogy egy füzesgyarmati Ktsz az imperialista USÁ-nak készíthetett egy magyar nagybirtokosról elnevezett hintót, de ez természetesen nem ért többet, mint egy három mondatos rövidhírt.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. október 10-ei Békés Megyei Népújság címlapján jelent meg a Kevésbé ismert békéscsabai látkép, a Bánszki utcai lakóházak felől nézve című képaláírással.

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,