A nap sztorija – Ez történt 1968. november 5-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. november 5-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma többek közt egy olyan évfordulóról szóló anyagot mutatunk be, melynek megítélése ma már kettős: 50 éve még a nagy szocialista forradalmat ünnepelték, 2018-ban pedig gyásznapként, az 1956-os forradalom leverésének emléknapjaként tekintünk rá. Emellett egy a postai díjak emelkedéséről szóló beszámolóra és egy békéscsabai vendéglátóhelyen történő átverésről készült jegyzetre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójának megünneplésére készülnek megyénkben

“Az ünnepi gyűléseken a Szovjetunió több mint fél évszázados harcának, a magyar-szovjet barátság és a proletárintenacionalizmus erősítésének hangsúlyozása mellett mindenütt megemlékeznek a magyar munkásmozgalom hármas jubileumi évfordulójáról is.

A Felszabadulás emlékmű Békéscsabán
(forrás: kozterkep.hu)

OROSHÁZÁN a megemlékezés november 4-én kezdődött, a politikai könyvnapok ünnepi megnyitásával, melyet az Orosházi Üveggyárban rendeztek.

MEDGYESEGYHÁZÁN november 4-én, SZEGHALMON 5-én a budapesti szovjet nagykövetség vezető munkatársai találkoznak és ünnepelnek együtt a dolgozókkal. A szeghalmi nagygyűlésen dr. Kurucz Imre, az MSZMP KB osztályvezető helyettese tart beszédet.

BÉKÉSCSABÁN november 6-án, délután 3 órakor a városi pártbizottság koszorúzási ünnepséget rendez a Felszabadulási Emlékműnél és a szovjet hősök sírjánál. Este hat órakor díszünnepség lesz a városi tanács nagytermében.

GYULÁN szovjet vendégeket fogadnak, majd november 6-án délután 5 órakor ünnepség és koszorúzás lesz a Lenin-szobornál és a szovjet hősi emlékműnél, melyen részt vesz többek között Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Este az Erkel Ferenc Művelődési Házban nagygyűlést tartanak, majd Varga András operaénekes háromszoros VIT-díjas és csoportja ad ünnepi műsort. Másnap a vendégekkel együtt elhelyezik a hála és kegyelet koszorúját a szovjet hősök temetőjében.

FÜZESGYARMATON november 6-án Enyedi G. Sándor és ELEKEN Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztályvezetői tartanak nagygyűléseket.”

 

Mai kommentár: 2018-as szemmel nézve meghökkentő, hogy 1968. november 4-én, amikor az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezés helyett Békés megyében, Orosházán politikai könyvnapok ünnepi megnyitásával, Medgyesegyházán pedig a budapesti szovjet nagykövetség vezető munkatársai találkoztak és ünnepeltek együtt a dolgozókkal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójának tiszteletére, mely november 7-én volt. Nehéz arra gondolni, hogy ez véletlenül történt, mint ahogy az sem lehetett véletlen, hogy a megyei pártlap minderről a címoldalon számolt be.

 

 

Mi tette szükségessé a postai díjak felemelését?

“NOVEMBER 15-TŐL sor kerül egyes postai szolgáltatások díjainak rendezésére.

Ez a rendezés gyakorlatilag évente a jelenlegi egy lakosra átlagosan jutó 60 forint postaköltségre fordított kiadást 12 forinttal növeli.
Ha közelebbről megvizsgáljuk az eddigi helyzetet – amint ezt sajtótájékoztatójában ismertette Horn Dezső, a KPM első miniszterhelyettese – kiderül, hogy a szolgáltatásokat a posta azok értékénél alacsonyabb áron nyújtotta eddig. Ennek ellensúlyozására dotációban, támogatásban részesült.

Aránytalanság volt az egyes szolgáltatások előnyei és hátrányai között is. Valamint az is helytelen volt, hogy az ajánlási és expressz-díj a közönséges levél díjához képest alacsony volt.

 

Az 1968-ban épült sarkadi posta épülete
(forrás: egykor.hu)

 

Ha a közszükségleti cikkek jelenlegi árát összehasonlítjuk az 1938. évivel, akkor kiderül, hogy míg a kenyér 8, a liszt 12. sertéshús 22, a villamosjegy 7-szeresére növekedett, a postai szolgáltatások díja csak 3-5 szőrösére az 1938. évi díjaknak.

Olyan tarifarendszer kialakítása vált tehát szükségessé, amely biztosítja a társadalmilag szükséges munkaráfordítás megtérülését, egyszerű felépítésű lesz, elősegíti a gépesítést és létrehozza a szolgáltatások díjai között a helyes arányokat.

A LEVÉL DÍJAI 20 grammig helybe és vidékre egyaránt 1 forint lesz az eddigi 20, illetve 60 fillér helyett, a levelezőlap 60 fillér, a képes-levelezőlap pedig 40 fillér.

A feldolgozás megkönnyítése és a gépesítés előmozdítása érdekében a szabványos méretű ismert nyolcadíy nagyságú borítékos leveleket a posta alacsonyabb díjért szállítja, mint a más méretűeket vagy borítékba nem helyezett leveleket.

Az ajánlás és az expressz-szolgálatot a posta különleges szolgáltatásként kezeli, ezt nagyobb mértékű díjemeléssel fejezik ki. Az új ajánlási díj az eddigi 1,40 helyett 3 forint, az expressz 4 forint lesz helybe és vidékre egyaránt az eddigi 2 forint helyett.

A nemzetközi postaszolgálat díjai eddig lényegesen olcsóbbak voltak a külföldön alkalmazott díjazásoknál, indokoltnak bizonyult tehát ezek módosítása is. A közönséges levél 20 grammig az eddigi 1 forint helyett 3 forintra, további 20 grammon felül pedig 60 fillér helyett 2 forint. Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság viszonylatában a levél és a levelezőlap bérmentesítési díja azonos marad a belföldi díjakkal. A levél expressz-díja az eddigi 2 forint helyett 6 forintra emelkedik.

A LÉGIPOSTAI pótdíjakat is módosították. Az emelkedő díjak mellett a posta bizonyos, a vevő számára kedvező intézkedéseket is hozott. Eddig a nagyobb postahivatalok, amelyek 19 óra után is nyitva tartottak, a felvett csomagokért és pénzbefizetésekért 19 óra után küldeményenként 60 fillér ‘pótdíjat számoltak fel, ez most megszűnt. Ugyancsak megszűnik az európai légipostái forgalomban érvényes 20 grammos levélsúlyhatár, Európán kívül pedig a 10 grammos légipostái korlátozás.

Kedvezően érinti a közönséget az is, hogy az értéknyilvántartás nélkül feladott csomagokért a posta ezután 5 kg-ként 200 forint kárfelelősséget vállal, az eddigi 100 forint helyett.

A közönséges távirat szódíja ez ideig helybe 20 fillér, távolságra 40 fillér volt. Az új díjazás egységesen 60 fillér lesz. Ugyanakkor kedvezményeket alkalmaz a posta a dísztáviratoknál: ha a feladó a dísztáviratot a kézbesítés napját megelőzően legalább 3 nappal előbb adja fel, 50 százalékkal kevesebbet fizet érte.

A telefonszolgáltatásban a módosítások nem érintik a helyi, távolsági beszélgetés, fő- és ikerállomás díjait. A változás a következő: az erős forgalmú időszak 9-15 óra helyett 8-14 órára módosul, továbbá felemelik a kiküldetési és titkosítási díjat is. Ez utóbbi az eddigi 10 forint helyett 20 forint lesz. Kedvezménynek számít, hogy a posta az éjszakai 33 százalékos kedvezményt biztosító díjazás kezdetét az eddigi 22 óráról 20 órára módosítja.

A POSTA, a díjszabás változásokat követően, gyorsabb ütemben javítja a szolgáltatások minőségét, A korszerűtlen, rossz kishivatalok helyébe a negyedik ötéves tervben 250-300 új kishivatalt épít. Harminc helyen – új lakótelepeken – létesít korszerű postaépületet, a szállítószolgálatot 200-250 gépjármű beállításával korszerűsíti, gyorsítja.

Mintegy 200 ezer új állomással bővíti a telefonhálózatot a negyedik ötéves tervben. Megkezdi a megyei, járási telefonforgalom automatizálását. Valamennyi lakott helyet ellátnak telefonnal.”

 

Mai kommentár: 1968-as lapszemlénk története során első alkalommal számolunk be olyan áremelésről, mely a dolgozó népet érinti. A postai díjak emelését bejelentő sajtótájékoztatón Horn Dezső, első miniszterhelyettes elvtárs tipikus szocialista show-műsort adott elő. A telefonműszerész végzettségű elvtárs elmondta, hogy a szolgáltatásokat a posta azok értékénél alacsonyabb áron nyújtotta eddig és azt is, hogy aránytalanság volt az egyes szolgáltatások előnyei és hátrányai között is. Elképesztő, hogy már több, mint húsz év uralkodás alatt ezeket a hibákat nem sikerült orvosolniuk. Mondataival a rendszerről mondott kritikát és önmagából csinált bohócot. Persze ehhez joga volt.

 

 

A titokzatos Verpeléti

“Meg tudja mondani kapásból, tisztelt olvasó, hogy mennyibe kerül egy palack Verpeléti Rizling a Csaba-vendéglőben fogyasztva? Nem?
Mindjárt gondoltam. De ne essen kétségbe ezért. Sokan nem tudjuk. Mert nem is kell tudnunk. A mi dolgunk az, hogy a jó vacsora után elszopogassuk a rizlinget, s aztán tisztességgel megfizessük az árát.

 

A Csaba Szálloda és vendéglő az 1960-as években
(forrás: csabaihazak.blog.hu)

 

Az viszont már öreg hiba, ha a fizetőpincér sem tudja, mennyit kóstál a palack, amit még csak nem is a vendég különleges igénye parancsolt az asztalra, hanem eleve odakészítették neki. S még nagyobb hiba, ha a pincérhez hasonlóan, maga a vendéglő főnöke sem képes megfejteni a rejtélyt, csak 20 hosszú perc múltán.

Nehogy azt higgyék viccelődöm. így történt ez szó szerint, vasárnap este a Csaba-étteremben. Társaságunk valóban 20 percet várt az elszámolásra – magára a vacsorára kerek egy órát, de ez most mellékes – és közben volt időnk tűnődni afölött, Hogyan kerülhetett az asztalunkra olyan bor, ami nem szerepel az árjegyzékben, s még a főnök számára is rejtély.

Én nem vagyok gyanakvó természet, de el tudok képzelni olyan vendéget, aki a tortúra után némi fenntartással fogadta volna a végül papírra vetett árat: a 36,60 forintot.

És még valamit: ha már előfordult a csöppet sem hétköznapi eset, talán kiballaghatott volna a szentélyéből a főnök, hogy néhány bocsánatkérő szó kíséretében, magyarázattal szolgáljon. Esetleg megmutathatta volna azt az árjegyzéket is, amiből kiböngészte a titokzatos palack árát.”

 

Mai kommentár: Vendéglátós szempontból ügyes, a vendég oldaláról nézve aljas húzás, ami 1968 novemberében Békéscsabán, a Csaba-étteremben történt. A gazdasági reform megjelent a hétköznapokban. A kereskedelemben dolgozók szabadabb kezet kaptak, mely szabadsággal éltek és úgy tűnik, visszaéltek. Mint korábbi lapszemléinkből láthattuk, bár gyerekcipőben, de már működött a fogyasztóvédelem intézménye hazánkban. A vendégeknek nem kellett volna kifizetniük az árjegyzékben nem szereplő üveg bort. Viszont legalább a vacsorán résztvevő újságíró jól megírta az esetet, melyből okulhatott a nép.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. november 5-ei Békés Megyei Népújság 4. oldalán jelent meg Virágok birodalmában címmel.
A felvétel képaláírást is kapott: Évről évre nagyobb jövedelmet biztosít a tótkomlósi Viharsarok Tsz közös kasszájába a hajtatótelep.

 

“A hatalmas “üvegpalotákban” az év minden szakában díszlenek a különböző palánták, még inkább a szebbnél szebb virágok. Az év minden szakában nagy mennyiségű virágot szállítanak a szövetkezetiek Budapestre és Szegedre.”

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,