A nap sztorija – Ez történt 1968. június 20-án Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. június 20-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Mint tudjuk, a lapot magas beosztású, komoly elvtársak adták ki alacsony beosztású, kissé komolytalan elvtársaknak azért, hogy utóbbiak okuljanak, tanuljanak. Ma egy érdekes szerkesztői levélre, egy jegyzetre és három rövidhírre esett a választásunk, melyek a kor lenyomatai. A mai kommentár sem marad el, Jó szórakozást kívánunk!

 

 

Levél egy harcias szülőhöz

Kedves T. Lászlóné!

Ne haragudjon, hogy mint kívülálló avatkozom be nevelési módszereibe, de ahogyan ön a szülő és az iskola kapcsolatát látja, az véleményem szerint már nem magánügy.

A legutóbbi incidensről van szó, amikor fia — aki egyébként jó képességű, de kétségtelenül agresszív hajlamú — intőt kapott. Nem is intő volt az, csupán egy figyelmeztetés az ellenőrző könyvben, hogy kicsit jobban vigyázzanak rá, mert a nagyszünetben az egyik véznább osztály társát fojtogatta. És nem az első eset, hogy a gyengébbeket vagy a lányokat bántja. A tanítónő figyelmeztető kérésére ön úgy reagált, hogy visszaírt az ellenőrzőbe: az iskolában a tanító vigyázzon a gyerekre, azért fizetik.

 

Vidéki általános iskola (forrás: FORTEPAN)

 

Remélem, azt ön sem gondolja komolyan, hogy az állam a pedagógusokat fizeti, tehát kizárólag az ő feladatuk a gyermek nevelése. Különösen ma, amikor annyit beszélünk és írunk a szülők és nevelők kapcsolatának fontosságáról. Amikor lépten-nyomon azt halljuk, hogy nemcsak a saját, hanem mások gyerekeiért is felelősek vagyunk.

Ön abban a szerencsés helyzetben van, hogy a gyereke igen jó képességű. Tanulmányi eredményével eddig sohasem volt baj, a magatartásával annál több — különösen az utóbbi időben. Az az érzésem, ebben nagy szerepe van annak, hogy öntől valósággal félnek a nevelők, ön büszke arra, hogy szülői értekezleteken mindig „odamondogat” a tanítóknak, tán azt is gondolja magában, hogy a jó osztályzat részben a saját harcias magatartásának köszönhető. Ha néha gyengébb osztályzatot vitt haza a fia, akkor biztos, hogy ön rövidesen „kipakolt” a tanítónőnek, aki így merészelte elbírálni a fiút.

Nagyon helytelen magatartás.

Bizonyára önnek is az a legfőbb célja, hogy fiából rendes ember legyen. Ehhez viszont nagyon fontos, hogy otthon is jó példát lásson a gyerek. Semmiképpen sem válik a fiú javára a „majd megmutatom én a tanítónőnek” szemlélet. Inkább jó kapcsolatot teremtve kell segíteni a pedagógusokat, mert mégis ők végzik a gyereknevelés oroszlán- részét, hivatásszeretetből is, nemcsak azért, mert fizetést kapnak érte!
Nagy szükség van a szülök segítésére, az ön esetében elsősorban arra, hogy egy kicsit saját magát fegyelmezze. Ha belátja eddigi szemléletének helytelenségét, és az értelmetlen harciaskodás helyett több segítséget ad a nevelők munkájához, meglátja, mindjárt kevesebb probléma lesz fia magatartásával is.

Mai kommentár: Népnevelés minden fronton. A nagyszájú anyukát a megyei lapban teszik helyre és oktatják ki. A műbőrkalapos elvtársakkal mi történne egy mai szülői értekezleten? Lehet, hogy behívnák a szovjet csapatokat.

 

 

„Rövid az élet!”

Így, felkiáltójellel, harsányan, kicsit mellbe vág ez az állítás. „Rövid az élet!” Valóban rövid? Fene tudja. Unalmas értekezleteken, rosszul sikerült házasságban kimondhatatlanul hosszú. Így érezhetnek az életfogytiglanra ítélt gonosztevők, a gályarabok és a hivatali ranglétrán feljebb sohasem jutó beosztottak. Szóval bonyolult dolog ez.

Az elvtársnő táskarádiót hallgat (forrás: hungaricana.hu)

A rádió és tv-újság e heti 25. száma (12. oldal) mégis a következőképpen hirdeti a Camping és Strand táskarádiót: „Rövid az élet! Ne mulasszon el semmit! Táskarádióval mindig, mindenütt mindent hallhat!” Ez már döfi. Bár a mindig, mindenütt és mindent kicsit általánosnak tűnik. Ha teszem azt, a szomszéd Juliska néni éppen a csapodár Zahorovác Jucika intim dolgait meséli éjfél után tíz perccel a szenespincében a farakások mögött Málcsi néninek, az is hallható vajon ezeken a táskarádiókon? Nem?! Mert akkor fabatkát sem ér az egész hirdetés. És a reklámozott rádión is csak a Kossuth, Petőfi és még 527 más rádióadó fogható.

De térjünk vissza a cím rangjára emelt, inkriminált mondathoz. Ha valóban rövid az élet, akkor a Camping és Strand táskarádió csakugyan megkímél attól, hogy valamit is elmulasszunk ebből a nyuszifarknyi létből? Igen?! Akkor képzeljék el, mekkora gyönyört és totális örömet okozhat mondjuk egy zenegép! Már csak azért is, mert az nagyobb.

Mai kommentár: Így 50 év elteltével még ma is kíváncsiak lennénk Zahorovác Jucika intim dolgaira. Ha valaki tudja, akkor legyen kedves megírni nekünk. De arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mi lehet az a zenegép, amire a korabeli jegyzetíró gondolt?

 

 

Félévszázados jubileum

Meghitt ünnepség színhelye volt nemrég a gerendási művelődési ház. Rálik Pált és feleségét, Krizsán Máriát ötvenéves házassági évfordulójuk alkalmából köszöntötte a helyi pártszervezet, a tanács, a Hazafias Népfront, a KISZ, a nőtanács és a termelőszövetkezet.

Az idős házaspárt gyermekeik, unokáik és dédunokáik mellet szeretettel köszöntötte a község lakossága is. Rálik Pál személyében az áldozatkész kommunistát is ünnepelték, aki 1945 óta párttag, a község első bírója, majd a választások után a végrehajtó bizottság tagja volt. Idős kora ellenére ma is aktívan részt vesz a község társadalmi életében. Az idős házaspár munkája, emberi magatartása alapján vált az egész falu ünnepeltjévé.
Mi is gratulálunk … !

Mai kommentár: A buli végén a boldog elvtársak és elvtársnők vélhetően elénekelték a Hej te bunkócska Te drága! című forradalmi dalocskát.

 

 

Szabadtéri nyugdíjas klub

Békéscsabán, a Kossuth tér a délutáni és esti órákban az idősek találkozóhelye, akik szabad idejükben szívesen kiülnek a széksorokra, pihennek, társalognak.

Van, aki még táskarádiót is kihoz magával vagy pedig újságot, de van, aki semmit, csak csendben beszélget a szomszédjával. Szombat és vasárnap különösen benépesül a tér az idősekkel.

Budapesten és több nagyvárosban is vannak olyan parkok, amelyek az idős emberek kedvenc találkozóhelyei. Ott kártyázni és sakkozni is lehet, mivel kőasztalok is vannak.

A csabai Kossuth téren szintén lehetne felállítani ilyen asztalokat, hogy az öregek még jobban élvezhessék szabad idejüket, pihenhessenek, szórakozhassak kedvükre a csendes nyári délutánokon, vasárnapokon.

Mai kommentár: Bezzeg a budapesti és nagyvárosi nyugdíjasok sorra verhették le a parasztokat. A sakkasztalok persze sohasem épültek meg, de legalább hamarosan megújul a tér, a padok a Munkácsy negyed fejlesztései révén.

 

 

Bodnár Ferenc hasonló járművet vezethetett (forrás: origo.hu)

Költséges ivászat

Mennyibe kerül két pohár sör és fél deci pálinka? A helyes válasz így hangzik: harmadosztályú vendéglátó helyen fogyasztva, összesen 8,80-ba. Bodnár Ferenc gépkocsivezető azonban bizonyára így válaszolna: ezernégyszáznyolc forint és nyolcvan fillérbe.

A szóban forgó „pilóta” nemrégiben a battonyai vendéglőben ismerősei társaságában elfogyasztott két pohár sört és fél deci pálinkát. Ezután, mintha mi sem történt volna, gépkocsira szállt, és munkahelyére indult. Útközben azonban találkozott a rendőrjárőrrel és az igazoltatás vérvétellel zárult. Kiderült, hogy közepesen ittas állapotban vezette járművét. Ahogy az már lenni szokott, a bíróság elé került az ügy és a könnyelmű gépkocsivezetőt 1400 forint pénzbüntetéssel sújtották.
1400+8,80=1408,80.

Nem mondhatjuk, hogy olcsó árat fizetett Bodnár Ferenc. De fizethetett volna még sokkal többet is — a baleseti statisztika szerint.

Mai kommentár: Szegény battonyai Bodnár Ferenc, ha ismerte volna a GDPR szabályait, akkor mindenkit feljelenthetne és lenne pénze még tízezer felesre és sörre. De így csak a szégyen maradt számára.

Megosztás:

Címke: , ,