A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. július 10-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma újra a megyei, azon belül a gyomai vasutasok kerülnek reflektorfénybe, de a kétsopronyi tsz dolgozók balatoni kiruccanása, televízióműsor-előzetes, egy, a lopásról szóló, népnevelő jegyzet és az anyakönyvvezetők nehézségeiről szóló írásra is kitérünk, persze kommentárral. Jó szórakozást kívánunk!
Ünnepi műszakot tartanak a gyomai vasutasok
"A gyomai vasútállomás Magyar-Szovjet Barátság szocialista brigádja a napokban tanácskozást tartott, melyen úgy határozott, hogy a vasutasnap tiszteletére 10 napos ünnepi műszakot tart.
A brigád az Ismerd meg hazádat mozgalom keretében nemrég Visegrádon járt. Az ott készült filmet a tanácskozás után levetítették és így újból láthatták a Duna-kanyart, a visegrádi várat és a vidék számos nevezetességét.
A brigád az idén még két utazást tervez: megtekinti a budai Vármúzeumot és kirándul a gyulai Várfürdőbe. Mindkét helyen filmfelvételt is készítenek.
Érdemes megemlíteni, hogy ifj. Juhász István 14 tagú brigádjából tízen különböző társadalmi funkciót is ellátnak. Eredményes munkájukért eddig hatan kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt.
Mai kommentár: Úgy tűnik, hogy a vasutasok nagyon komolyan vették a kor üzenetét. Múlt héten egy, a kétegyházi vasutasokról szóló hírt válogattunk, most gyomaiak kerülnek terítékre. A neve ellenére ez a brigád szimpatikusabb, hiszen ők a vasutasnap tiszteletére vállaltak ünnepi műszakot, míg a másik brigád a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójára. Az azonban, hogy miként készítettek filmeket utazásaikról okostelefon, go-pro, drón és egyéb, ma már akár zsebben hordott kütyük nélkül, az mai ésszel felfoghatatlan. Ui.: Isten éltesse a vasutasokat a vasutasnap alkalmából."
„Paprikaparti” a Balaton mellett
"Megyénk termelőszövetkezeteiből és községeiből idén különösen sokan vesznek részt a különböző társasutazásokon. Az IBUSZ szervezésében főleg a Duna-kanyarba és a Balaton környékére látogatnak el a tsz-tagok. Július 11-én a kétsopronyi Rákóczi Termelőszövetkezetből 42-en utaznak Siófokra és onnan csillagtúrán vesznek részt. Ellátogatnak Badacsonyba, Balatonföldvárra és a Balaton környékének más tájaira. A csillagtúra érdekessége, a Siófokon megrendezésre kerülő nagyszabású paprikaparti, melyen Békés megyei tsz-tagok, csoportos kirándulók első ízben vesznek részt. A paprikaparti programjában halászlé-, bográcsgulyásfőzés, valamint vidám játék és egyéb érdekesség szerepel.
Mai kommentár: A Balaton melletti „ paprikaparti” lehetett a mai gasztronómiai fesztiválok előfutára, bár ma már az ilyen rendezvényeken a vidám játékok kimerülnek abban, hogy ki tud minél több felest meginni, majd ki tudja hangosabban üvölteni Kis Grofó aktuális slágerét."
TV-előzetes
"PIROS SAPKÁK (Szerda, 20.20). Magyarul beszélő lengyel film. Katonafiatalokról, pontosabban bevonuló újoncokról szól ez a lengyel film. A történet szokatlan alaphelyzetre épül: az egyik bevonuló fiú abban a hiszemben lépi át a laktanya kapuját, hogy a legénybúcsú részegségében jóvátehetetlen bűncselekményt követett el. Egyik társa, aki árvaházi gondozottként, szeretetlenül nőtt fel, rájön - kinyomozza - bajtársa bűnét és zsarolni kezdi, kegyetlenül szolgájává alázza. A film alkotói mélyen, emberien láttatják a történetet, a két fiú sorsát.
AZ „O"-ÜGYNÖKSÉG AKTÁl (Csütörtök, 20.20). A zenész letartóztatása - magyarul beszélő francia bűnügyi film. A sorozat most bemutatásra kerülő darabja ezúttal egy sztriptizbárba viszi el a nézőket, ahol egy japán sztriptiz-görl produkálja „adottságait”. A bár előtt gyilkosság történik, az ügy felderítésébe bevonják az „0”-ügynökséget. S ezt követően perceken belül megoldódik a rejtély.
ÁBRAHÁM PÁL: HAWAI RÓZSÁJA (Szombat, 20.20). A háromfelvonásos operett közvetítése a szolnoki Szigligeti Színházból, felvételről. Az 1960 tavaszán elhunyt világhírű operettszerző darabját ez év tavaszán a szolnoki színház' újította fel. Ábrahám Pál életének javarészét külföldön töltötte: 1933-ig Németországban, majd több mint két évtizedet az Egyesült Államokban. 1956-ban tért vissza Európába. Egyéni hangvételű operetteket komponált, s a Hawai rózsája is inkább átmenet a „klasszikus” szabályok szerinti operett és a musical között.
FIATALOK (Vasárnap, 20.20). Zenés angol film. A főszereplő Cliff Richard, a világhírű tánc- dalénekes és ez - úgy hisszük - mindent elmond. Maga a kerettörténet is csak arra való,
hogy a dalok között némi szünet is legyen. A néhány éve készült film igen sok kitűnő slagért mutat be; közöttük olyanokat is, amelyek már hazánkban is jól ismertek, sőt olyanokat is, amelyeket már sokan nem ismernek, legfeljebb az „öregek”, a húsz év felettiek."
Mai kommentár: A Magyar Televízió 1968-ban tért át a hatnapos műsorstratégiára. Amíg 1958-ban mindössze 16 ezer előfizetőt tartottak számon, addig az egymilliós áttörés 1968-ban történt meg. Az eladott televíziókészülékek száma pedig meghaladta a százezret. Összehasonlításképpen a 2018-as adatok: előfizetés közel 3,6 millió, a készülékek száma pedig ennek közel négyszerese. A cikkben kiemelt műsorokról csak annyit jegyeznénk meg: gondoljunk bele, hogy szombat este mennyien lennének kíváncsiak egy három felvonásos operett közvetítésre a szolnoki színházból? Hát nem sokan.
Nemcsak a nyereményen osztoznak...
"A minap az egyik nagyüzem karbantartó műhelyének vezetőjével beszélgettem. Többek között szóba került, hogy bajok vannak a társadalmi tulajdon védelme körül. Mint a művezető elmondta: néhányan már odáig mentek, hogy munkaidőben, a gyár anyagából kávédarálót csinálnak maguknak és vörösrézből gyártottak házi pálinkafőzőket. Ezekről elítélően nyilatkozott az üzemvezető.
- Az ilyen emberek sokat ártanak. Miattuk kell hozni a sok szigorú intézkedést - mondta a művezető, de aztán így fordította a szót: - Az viszont természetes, ha itt valamelyik munkásnak egy darabka lemezre van szüksége, nem megyünk a sarki cukrászhoz vagy a maszekhoz. Megcsináljuk itt, és kész. Elvégre egy darab lemez nem a világ.
Sajnos, nemcsak a szóban forgó művezető vélekedik így a közvagyonról. Elítélik a nagyobb lopásokat, de szemet hunynak az apróságokon. A közelmúltban olvashattuk az egyik budapesti ügyész nyilatkozatában, hogy a felügyelete alá tartozó kerület egyik gyárában 300 forintos lopást társadalmi bíróság elé vittek. A társadalmi bíróság megszüntette az eljárást, azzal, hogy kis ügy, lopnak ennél többet is.
Nem jó ez a kétféle szemlélet. Az ilyen engedékenység, a helyi vezetők gyakori jószívűsége az egy darab lemeztől a vörösréz pálinkafőzőhöz vezet. Törvényeink szerint senki sem dézsmálhatja büntetlenül a társadalmi tulajdont. Se nagyban, se kicsiben! Mi történne mondjuk, ha a hajógyárban, ahol több ezer ember dolgozik, mindenki minden nap hazavinne egy darab lemezt. Alighanem gyorsan kiürülne a raktár, s aztán törhetnék a fejüket, hogy miből építsenek hajót.
Azért is káros az engedékenység, mert biztatást, bátorságot ad az enyveskezűeknek, a harácsoló tolvajoknak, akik a lemezek példáján felbuzdulva, kilopnák a gyárból a még fontosabb értékeket, alkatrészeket, műszereket. A művezetőnek arra kell szoktatnia a munkatársakat, hogy mint sajátjukat őrizzék a közvagyont, s akinek lemezre van szüksége a ház körüli munkához, vegye meg az üzletben. Elvégre egy darab lemez - de csak ilyen alapon - igazán nem a világ.
Világos, hogy a társadalmi bírósági tárgyalásoknak is ezt a felfogást kellene erősítenie az üzemi, gyári közvéleményben. Ha valahol, akkor a társadalmi bíróság fórumain szemléltetően lehet tudatosítani, hogy minden kár, amely egy-egy üzemben, műhelyben keletkezik - következzék az lopásból vagy hanyagságból - most közvetlenül is - érinti az ott dolgozók zsebét. Mert mi volt korábban? A társadalmi tulajdon veszteségeit rendszerint az állam, a népgazdaság fizette meg. Most más a helyzet: a kár közvetlenül a gyárat terheli, a gazdasági eredményeit rontja és csökken a nyereség, a kifizethető részesedés. S a gyár alatt érteni kell az igazgatót is, a művezetőt is, meg a segédmunkást is, akik ezután nemcsak a szorgos munkával létrehozott nyereségen osztozkodnak az állammal, hanem a könnyelmű gazdálkodás okozta veszteségen is."
Mai kommentár: Az elmaradhatatlan népnevelés köszön vissza ebből az anyagból. Tanulság: a társadalmi tulajdon kis mértékű károsítása is ugyanolyan bűn, mint a nagy. Magyarul a kis lopás is lopás. Milyen jó, hogy az újságolvasókra hatott az erre a napra szánt szentencia. Bár, ha a korban épült családi házak, hétvégi telkek és a disznóolak mesélni tudnának!
A házasságkötés tanulmánya
"Olvasom a Hétfői Hírekben, hogy a „Házasságkötést is tanulni kell!” - már mint az anyakönyvvezetőknek. A házasulandóknak ugyanis, inkább merni. A jövendő anyakönyvvezetőknek a többi között ilyen izgalmas kérdésre kell választ adniuk a vizsgán: „Mit tesz, ha a vőlegény a kimondott „igen” után nem hajlandó aláírásával hitelesíteni a házasságkötést”? A helyes válasz - és ez számomra kissé meglepő - így hangzik: akkor is össze kell adni az ifjú párt. Az igen után tehát már nem lehet laca-pacázni, a gondolkodási idő a nö-betű kiejtésével végleg lejár.
Megtudhatjuk még az igen érdekes cikkből, hogy januártól szónokiskolába kell járniuk a budapesti anyakönyvvezetőknek. Mégpedig azért, hogy maradandó élménnyé tegyék az ünnepélyes aktust. Dicséretes kezdeményezés. Az újságolvasó örömét legfeljebb az a mellékgondolat ronthatja el kissé, hogy eddig sem a szertartás, hanem maga a házasság bizonyult mulandónak igen sok esetben.
Én például könnyen el tudom képzelni, hogy az a bizonyos vőlegény, aki az „igen” kimondása után mereven elzárkózik az okmány aláírásától, az később így vagy úgy mégis csak kicselezi a törvényt. Azt a törvényt, amiből annyi derék anyakönyvvezető-jelölt vizsgázik jelesre."
Mai kommentár: A társadalmi fejlődés az anyakönyvvezető szakmát is utolérte. Vizsgázniuk kell és szónokiskolába szükséges járniuk. A jegyzet pedig előrevetíti a válások számának drasztikus emelkedését az 1968-at követő időszakra. A szerző humorizálni próbált, de tudtán kívül a jövőbe látott.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
