A nap sztorija – Ez történt 1968. december 5-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. december 5-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a karácsonyi előkészületekről szóló beszámoló, egy, a téli sporteszközök kínálatát bemutató anyag és egy kellemes meglepetésről – mely az egyik orosházi presszóban érte az újságírót – szóló ismertető kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

A fák a városba mennek

Lesz elegendő fenyő és édesség

“Gyulán és Szarvason már vágják azokat a kis fenyőfákat, amelyeket tizedikétől kezdve árusítanak az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat boltjaiban. Tízezer métert rendelt az idei évre a vállalat, körülbelül annyit, mint tavaly. Lényegesen jobb lesz azonban a választék, a készlet nagy részét a kisebb méretű, 70-150 Centiméteres fák adják.

A szaloncukor és egyéb édesség már a boltok polcán várja a fogyasztókat. Minden igényt ki tud elégíteni a kereskedelem a kedvelt desszert mártott szaloncukorból is. Az elmúlt évinél jobb lesz a déligyümölcs-ellátás. Eddig tíz-tizenöt vagon banán fogyott el a megyei élelmiszer boltokban, rövidesen megérkeznek az újabb szállítmányok. Befutott a narancs is. Egyelőre mindössze egy vagonnal kaptak ugyan, de az ünnepekig még további szállítmányok érkeznek. Desszertborokból és különféle szeszipari termékekből bőséges raktárkészlettel rendelkeznek a vállalat boltjai és a tavalyinál lényegesen több, 7 ezer palack pezsgőt kaptak. Az utóbbi italféleséget azonban mégis tanácsos jó előre beszerezni a karácsonyi-újévi mulatozáshoz, mert az évről évre növekvő igénnyel – az eddigi tapasztalatok szerint – nem tud lépést tartani a kereskedelem.

 

Nem volt ideje megbarnulni forrás: pixabay.com)

 

A hideg idő beálltával elkezdődött a disznótorok szezonja is a megyében. Sokan azonban az ünnepi pecsenyét is a boltokból kívánják beszerezni. Szűcs Péter, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztály- vezetője szerint a baromfifeldolgozó vállalatoktól elegendő húsárut kapnak. Már eddig is 11,7 százalékkal többet hoztak forgalomba a BOV termékeiből, mint az elmúlt évben.

A Szövetkezetek Értékesítő Központja is elküldte már átvevőit a fenyőfát szállító erdő- gazdaságokhoz, tsz-ekhez. Csaknem 28 ezer méter tűlevelűt árusítanak maid a zöldségboltok és a falusi szövetkezeti üzletek. A mennyiség 85 százalékát az alacsony növésű, takaros kis fácskák adják. A zöldségboltok egyébként azt panaszolják, hogy az ünnepekre kevés déligyümölcsöt kaptak. Ezért újabb almaszállítmányokat rendeltek. Ezt örömmel hallottuk, hiszen jonatánból az elmúlt télen nem volt elegendő.

Érdekességként megjegyezzük még, hogy a vállalatok nagyon óvatosan nyilatkoztak a fenyőfák árára vonatkozóan. Nyilván a konkurencia ajánlatának és természetesen a keresletnek a figyelembevételével alakítják majd ki az árakat. Mindössze annyit ígértek meg, hogy az elmúlt évinél – méterenként kb. 20 forint -, nem lesznek drágábban a fenyők.”

 

Mai kommentár: az 1968. december 5-ei Békés Megyei Népújság címlapján egy tűpontos látleletet találtunk az akkori magyar társadalom helyzetéről. Mai, 2018-as szemmel nézve teljességgel érthetetlen örömhírről számol be a lap: lesz elegendő fenyőfa és édesség a közelgő karácsonyra. A dolgozó nép megfelelő mennyiségű déli gyümölccsel való ellátása ugyan még akadozik, de az elvtársak rajta vannak a probléma megoldásán. Mint a hétköznapok során felmerült, a kisembereket érintő legtöbb ügyhöz hasonlóan természetesen ezt sem sikerült a pártértekezleteken parancsszóra megoldani. A protekció nélküli családok gyermekei bizony még jó sokáig nélkülözték a banánt és a narancsot étkezéseik során. Változást az 1980-as évek közepén érzékeltek az emberek, de akkor már roskadozott a rendszer és az elvtársak is mással voltak elfoglalva.

 

 

Síléc-, korcsolya-, ródlivásár

Nagy választék téli sporteszközökből

“A nagykereskedelem felkészült a kereslet kielégítésére, tíz százalékkal több téli sportfelszerelés van a raktárakban, mint tavaly. Nagyon „jó” télnek kell ahhoz lennie, hogy valamennyi el is fogyjon.

 

Ródli, vagyis szánkó (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

 

A legnagyobb kereslet a sílécek, kötések, botok iránt várható. A kereskedelem 6500 magyar gyártmányú felszerelt falécet hoz forgalomba, 575-750 forintos áron. A tavalyról visszamaradt készlettel együtt mintegy tízezer léc várja a vásárlókat. Gyermeksílécből 4500 darab újat rendeltek, de a meglevő készlet itt is tízezerre tehető. Síbotban is nagy lesz a választék, 8000 maradt vissza tavalyról, ezt újabb négyezerrel egészítik ki és a gyermekek számára hatezret hoznak forgalomba. Felnőtt síkötésből 194 forintos áron 3000 már raktáron van, további kétezret rendeltek az NDK-ból.

Korcsolyából várhatóan mintegy 35 ezer pár kerül az üzletekbe. Csehszlovákiából 5000, Ausztriából 1500 műkorcsolyát is árusítanak majd, sőt, Csehszlovákiából 4000 darab hoki korcsolyát is vásárol a Sportszer Nagykereskedelmi Vállalat. A jégkorongsport fellendítése érdekében olcsó áron, 48,20 forintért hokibotot is árusítanak majd a sportszerből tok. Erre az évre mintegy 40 ezer egy-, két- és háromszemélyes ródli várja a vevőket, ebből a tételből 18 ezret Lengyelországból importálunk. Árusítanak majd mintegy 4000 darab összecsukható fémszánkót is. A téli sportok hívei számára kétezer darab sínadrág, kétezer darab NDK import sícipő és mintegy 130 ezer pár sízokni kerül a polcokra. A hegyvidéki városok, Pécs, Miskolc, Salgótarján, Gyöngyös sportüzletei nagy készletekkel várják a téli idény kezdetét.”

 

Mai kommentár: Mint tudjuk, 1968-ban köszöntött be Magyarországon az új gazdasági mechanizmusnak nevezett, a pártközpontban kitalált direktíva. Az anyagban jól látható, hogy a tervgazdálkodás igyekszik megfelelni a piac elvárásainak. Azonban ne essünk tévedésbe. Az állami vállaltok nem készítettek elemzéseket, felméréseket, vagyis fogalmuk sem volt arról, hogy a magyar családok milyen téli sporteszközöket kívánnak vásárolni. A magyar családok pedig nem tudták vagy már elfelejtették, hogy lehetnek igényeik, ezért örültek annak, hogy vásárolhattak a téli idénykezdet előtt. Mint rovatunkban több alkalommal, így ma is láthatjuk, hogy a közgazdasági ellentmondást nem lehetett egyik évről a másikra feloldani. Egyébként a ródli definíciója a legnagyobb internetes szótár szerint: téli játékszer; havon, két talpon csúszó gyerekjármű, amelyen gyerekeket húznak, illetve havas lejtőkön csúsznak le vele. Vagyis a szánkó elődje.

 

 

Kellemes meglepetés

Pillanatfelvétel az orosházi TV-presszóból (forrás: Orosháza régen Facebook csoport)

“Nemrégiben olvastam egy jelentést arról, hogyan érezteti hatását az új gazdasági mechanizmus a vendéglátóipar munkájában. Találkoztam e jelentésben jó és rossz példákkal; gazdag és szegényes ételválasztékkal, udvarias és udvariatlan felszolgálókkal, kulturális és kulturálatlan üzletekkel. De hiába kerestem olyan megállapításokat, amelyek azokkal a bizonyos kis helyiségekkel kapcsolatosak. Ezekről a szobácskákról valahogy nem illik hangosan, a nyilvánosság előtt beszélni, attól viszont, hogy magunkban szidjuk a gazdájukat, sohasem lesznek tisztábbak. (Más kérdés, hogy a nyilvános megrovás is csak akkor ér valamit, ha súrolókefét, klórmeszet, hypót, seprűt mozgósít). Pedig ki vitathatja, hogy úgy hozzátartoznak az étteremhez, eszpresszóhoz, mint a kabáthoz a gomb. És hiába tiszta az abrosz, az evőeszköz, ha mosatlan vagy jobb esetben koszos, rongyos törülközővel törölt kézzel ül le az asztal mellé az ember.

Ezért okozott számomra kellemes meglepetést – aminek tulajdonképpen természetesnek kellene tűnnie –, hogy az orosházi „TV-presszó” mosdójában nemcsak tisztaságot, hanem szappant, meleg (!) folyó vizet és elektromos kézszárítót találtam. Pedig ennek a presszónak a falán a másodosztályt hirdeti szerényen a tábla.

Lehet, hogy a komoly gazdasági kérdések elbagatellizálásával vádolnak majd a szakemberek, de én az új mechanizmustól, a fogyasztóért folyó versenytől egyebek mellett ilyesmit is remélek: kevesebb első osztályt hirdető tábla és több emberhez méltó mellékhelyiség.”

 

Mai kommentár: A már sokszor emlegetett új gazdasági mechanizmus okozta első pozitív meglepetésig egészen az orosházi TV-presszó mellékhelyiségéig kellett elmennie a Békés Megyei Népújság újságírójának. A beszámolóban leírt hiányosságok a legtöbb Békés megyei vendéglátó ipari egységben a mai napig komoly higiéniai probléma forrásai. Hiába telt el 50 esztendő, sok kocsmában nemhogy elektromos kézszárító, de szappan és meleg folyóvíz sem várja a betérő vendéget.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. december 5-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Ugye nem leszek beteg? címmel és a következő képaláírással: “A gyulai gyermek-rendelőintézet két orvosa a betegségek megelőzésén munkálkodik elsősorban. Hogy serdülő és felnőtt korban mennél kevesebb legyen a beteg, a megelőzést gyermekkorban kell elkezdeni. Dr. Orbán Márta gyermekgyógyász fiatal páciensének szívműködését ellenőrzi.”

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,