A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. december 28-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a Népi Ellenőrzési Bizottság által, a megyei termelőszövetkezetek vagyonvédelmének vizsgálatáról szóló beszámolóra, egy, a televízió szilveszteri műsorát beharangozó ajánlóra és a Békéscsabai Előre felkészülését bemutató hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2018-as kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Nem elég megtermelni, meg is kell őrizni
A tsz-ek vagyonvédelmét vizsgálta a NEB
"E cikk megjelenéseikor Bognár Iván István már jól megérdemelt büntetését tölti. Visszaesőként elkövetett társadalmi tulajdont károsító lopásért egyévi és két hónapi szabadságvesztésre ítélte a Battonyai Járásbíróság. Bűnügyét azért idézzük most mégis, mert jól példázza, milyen könnyű megkárosítani azt a közös gazdaságot amelyik nem óvja gondosan vagyonát.
Bognár egy kölcsönkért lovasfogattal odahajtott az esti órákban a kevermesi Lenin Tsz góréjához, és kényelmesen felpakolt néhány mázsa csöves kukoricát Szinte csábította a tolvajt a széthullt drótháló és még inkább az, hogy a drága takarmányt a kutya sem őrizte.
Lassú fejlődés
Sajnos, nemcsak a kevermesi Lenin Tsz-ben van ilyen könnyű dolguk a közös vagyonra áhítozóknak, bizonyság erre számos bűnper mellett, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben lezárult vizsgálata.
A gyulai, szeghalmi és szarvasi járás 16 tsz-ében néztek körül a népi ellenőrök, arra kerestek választ, hogyan vigyázzák a vezetők, a gazdák a verítékes munkával termelt javakat Mielőtt néhány tanulságos példával szemléltetjük a hibákat, le kell szegeznünk: a NEB tapasztalatai szerint, vitathatatlanul fejlődött a megyei tsz-ekben a közös vagyon védelme, de a fejlődés még mindig elmarad a gazdálkodás színvonalának az emelkedése mögött.
Akik OTP-nek vélik a tsz-t
A pénzügyi fegyelmet vizsgálva, a népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy egyesek OTP-nek vélik a tsz pénztárát. Az okányi Alkotmányban például Vári Sándor gépkocsivezető csaknem 11 ezer forintot vett fel elszámolásra az év elejétől augusztus végéig, s október 10-én még mindig volt hétezer forint tartozása. Év közben senki sem figyelmeztette az elszámolásra! Ugyanitt Nagy Imre főagronómus előbb kétezer forintot kölcsönzött a közös kasszából, majd húszezret azzal, hogy havi részletekben letörleszti. A hitelezésekhez nem járult hozzá a gazdaság vezető bizottsága. Nem is járulhatott, hiszen az ilyen kölcsön folyósítás szabálytalan.
A vezetők egy része - például a mezőgyáni Magyar-Bolgár Barátság Tsz-ben s a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben - meglehetősen nagyvonalúan kezeli a reprezentációs keretet. Mindössze azt tüntették fel a bizonylatokon, hogy mennyi pénzt használtak fel, de annak sehol sincsen nyoma, hogy milyen célra.
A már említett mezőgyáni tsz-ben igen elgondolkoztató pénztár-bizonylatokkal is találkoztak a népi ellenőrök. Az elnök négy ember részére vett fel előleget, de a pénztár-bizonylatok mellett nincs meghatalmazás. Egy korábbi bizonylaton az utalványozó és az átvevő is maga az elnök.
Sárba fulladt gépek
Ismét kénytelenek vagyunk az okányi Alkotmány Tsz-t emleget, rá, mert itt tapasztalták a népi ellenőrök azt is, hogy nagy értékű gépek - kultivátorok, szalmabálázó, vontató - a munka után kitakarítatlanul, a major udvarán rozsdásodtak, mély sárba süllyedve. A gyomai Győzelem Tsz-ben viszont a drága építőanyagokat találta hasonló körülmények között az ellenőrzés. S vajon mit tettek volna a kétegyházi Béke üzemanyag-raktárában, ha tűz keletkezik? Az utoljára 1967 augusztusában ellenőrzött haboltókészülékről ugyanis megállapították a népi ellenőrök, hogy rossz.
Cikkünk elején arról beszéltünk, milyen könnyű a dolga a bűnözőiknek, ha őrizetlenül hagyják a határban a gazdaságok a takarmányt. Sajnos, kevés olyan jó példát idézhetünk a NEB-vizsgálat anyagából, mint a szeghalmi Petőfi Tsz-é, ahol rendszeresen ellenőrzi az éjjeliőrök éberségét a vezetőség. A geszti Egyetértésben viszont csak papíron van rendben a vagyonvédelem. Alkalmaznak ugyan két mezőőrt, de ezek nem állnak hivatásuk magaslatán. Az egyik jelen volt, amikor a sarkadi ktsz „tévedésből” a gazdaság szalmájával pakolta meg vontatóját és meg sem kérdezte, hogy kinek az engedélyével viszik az alomnak valót.
Mit ellenőriz az ellenőrző bizottság?
Nem véletlen, hogy a szeghalmi Petőfi Tsz számos jó példával szerepel a vizsgálat jegyzőkönyvében, hiszen itt valóban betölti hivatását az ellenőrző bizottság. Egész évben programszerűen végezték munkájukat a bizottság tagjai, jó kapcsolatot alakítottak ki a szakvezetéssel és szigorért sem mentek a szomszédba, ha volt rá okuk. Javaslatuk alapján 17 pénzbírságot és hét fegyelmi büntetést szabott kii a vezetőség a közös vagyon hanyag kezelőire. De mit várhatnak a tsz-gazdák az olyan ellenőrző bizottságtól, mint például a körösladányi Zalka Tsz-é? E bizottság tagjai ugyanis meglehetős járatlanságról tettek tanulságot a NEB-vizsgálat alkalmával és kijelentették, hogy „nem érnek rá” utána nézni a vagyonvédelmi problémáknak.
Kirívó példa, de attól tartunk, nem egyedülálló: Az egyik tsz ellenőrzési bizottságát olyan ember irányítja, akinek az erkölcsi bizonyítványában hathónapi szabadságvesztés szerepel. És ha már az erkölcsi bizonyítványt emlegetjük: e korántsem felesleges papírt számos olyan felelős beosztású embertől sem követelték meg eddig a tsz-ek, akinek a kezére nagy értéket bíztak.
Cikkünkben főleg a rossz példákat idéztük. Az összkép természetesen nem ilyen sötét, de nem is annyira jó, hogy tökéletesen megnyugtatónak találjuk a megyei tsz-ek vagyonvédelmi tevékenységét.
Békés Dezső
Mai kommentár: A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság (KNEB), mint a népi ellenőrzés legfelsőbb szerve 1958–1989 között működött Magyarországon. Az államigazgatás területén érvényesülő állami ellenőrzésügyet az irányító szervek, az általános ellenőrzés sajátos szerveinek, a népi ellenőrzési bizottságok és a különleges funkciókat vizsgáló szervek ellenőrző munkája alkotta. Feladatkörükbe tartozott az állami és állampolgári fegyelem megszilárdítása, a nép vagyonának védelme és a visszaélések leleplezése, a feltárt hibák megszüntetésében való közreműködés. Figyelmet kellet fordítaniuk a hivatali beosztásukkal visszaélő személyek leleplezésére és felelősségre vonására. Harcolniuk kellett a népgazdaság érdekeit sértő szakmai és helyi érdekek érvényesülése, az eredmények felnagyítása, a tények és jelentések eltorzítása, a hanyag és pazarló gazdálkodás ellen. Feladataik ellátása érdekében tarthattak komplex, általános és célellenőrzést, vagyis országos szinten vizsgálhatott egy-egy népgazdasági ágazatot. Általános, egész működésre kiterjedő vizsgálatot egy szervnél, vállalatnál, üzemnél, intézménynél, kisiparosnál. Célellenőrzésre került sor egy meghatározott mulasztás, egy adott személy, vagy vállalat, intézmény tevékenységének vizsgálata esetén. A KNEB hatásköre az ország egész területére kiterjedt és a Minisztertanács kivételével bármely államigazgatási szervnél, vállalatnál, egyesületnél, szövetkezetnél, szövetkezeti központnál és vállalatnál, magánkisiparosoknál, magánkereskedőknél ellenőrzést tarthatott. Azt, hogy a népi ellenőrök milyen hatékonysággal végezték munkájukat, azt jól példázza a szemlézett anyag. 1968-ban a Békés megyei termelőszövetkezetek vagyonvédelmét egészen alaposan átvizsgálták. Sajnálatos, hogy a bizottság aktivitása az 1980-as évekre alábbhagyott és nem vették észre egy-egy személy magánvagyonának hirtelen bekövetkező gyarapodását.
Tv-előzetes
"Szilveszter, 68. (31-én, kedden). A televízió már a délutáni órákban is az év utolsó jegyében sugároz műsort. Így 17.30-kor a Csak a képre emlékezem címmel összeállítást sugároz az év műsoraiból vett illusztrációkkal.
20.45-kor kerül sor a heteken át nagy sikert aratott Slágerkupa küzdelmeinek döntőjére, majd 22.00-kor a Szilveszter - 1968 című non stop összeállításra. Ennek első része a „Min mulattak nagyapáink?” címet viseli. A műsor második része ,,Az év utolsó napja” lesz, s csaknem két és fél óra keretében a szokásos szilveszteri kabarét újság formába öntve láthatják a nézők. Írói: Róna Tibor, Litványi Károly, Romhányi József, valamint a „lap” főmunkatársai: Tabi László és Komlós János szerkesztették.
A műsor kabaré formában próbálja egy újság valamennyi rovatának alkalomhoz illő paródiáját adni. Így lesz természetesen vezércikk, sajtószemle, női rovat, közgazdasági rovat, bő kulturális melléklet lelki klinika, zenés kritika, mezőgazdasági rovat, riport interjú (Major Tamással azaz Major Tamás bácsival) és természetesen képes melléklet - Alfonzóval. A lapzárta már csak percekkel előzi meg az új esztendőt úgy hogy egyben az év fináléjának is tekintendő. A műsorban a legismertebb művészek lépnek fel."
Mai kommentár: A szilveszter éjszakájának eltöltésére 1968-ban is ugyanúgy három lehetőség adódott, mint 2018-ban. Az ember vagy elment egy vendéglátóipari egységbe és sok esetben ismeretlenekkel múlatta el az időt vagy egy (esetleg több) házibuliban tette tiszteletét, jórészt ismerősök társaságában vagy otthon maradt és a televíziót bámulva töltötte el az óév utolsó és az újév első óráit. Az utóbbi esetben, az elmúlt 50 esztendőben nagyon mélyre süllyedt a minőség és a színvonal. Ma VV Csoki és már kissé unalmas, harmadik vonalbeli standup-osok kínálják a szórakoztatást. 1968-ban legalább a művészvilág színe-java részt vett a szilveszteri televízió-műsorban. Még Komlós és Major elvtársakon is jóízűen nevetett az ország, azon az estén fittyet hányva politikai tevékenységükre.
A Békéscsabai Előre már elkezdte
"Tegnap délután tartotta a rövid pihenő utáni első edzését a Békéscsabai Előre NB I/B-s labdarúgó-csapata.
Pillér Sándor fiai a régi mondáshoz tartják magukat: „,. .Ki korán kel. aranyat lel.,.” Azaz, a labdarúgás nyelvére lefordítva: Akik korán kezdik a felkészülést, a szorgalmas munka jutalmát nyáron, ősszel arathatják le.
A lila-fehérek edzésén a bajnokságot kiharcolt játékosok mellett részt vett Kovács László, Moós János, Szedlacsek József - akik már a klub tagjai - és ott volt Dobó János is, akinek átigazolása e pillanatban még nem rendeződött. A műsoron könnyed, játékos gyakorlatok szerepeltek. A fiúknak láthatóan jól esett a mozgás, s az időjárás is kedvezett a labdarúgóknak.
A megyeszékhely legjobb csapata tehát megkezdte felkészülését az 1969-es bajnoki évre. Reméljük, az alapozás sikeres lesz, s a csapat becsülettel helytáll, sikeresen szerepel a magyar labdarúgósport kiegyensúlyozott, igen erős mezőnyéiben, az NB 1/B-ben."
Mai kommentár: 1968-as lapszemlénkben beszámoltunk róla, hogy novemberben a Békéscsabai Előre, Piller Sándor mester vezetésével kiharcolta, hogy a következő esztendőben a nemzeti bajnokság másodosztályában játsszon. A fiúk komolyan vették a feladatot és rögtön karácsony után elkezdték a felkészülést a következő szezonra. Érdekesség, hogy az edzésen megjelent Dobó János - aki korábban a másik csabai csapatot, a VTSK-t erősítette – az első osztálytól éppen búcsúzó Szeged csapatától érkezett haza és vált lila-fehér legendává. A formálódó csapat stabil tagja lett a másodosztálynak egészen 1974-ig. Akkor újabb csoda történt, de az már egy másik történet.
Egy fotó
Mai fotónk az 1968. december 28-ai Békés Megyei Népújság 3. oldalán jelent meg Elkészült az új típusú UE-50-es traktor címmel, A felvétel képaláírást is kapott: A Vörös Csillag Traktorgyárban elkészült az UE-traktorcsalád új tagjának, az UE-50-esnek első sorozata. A próbapéldányok kitűnően vizsgáztak, s még ebben az évben mintegy 200-at adnak át mezőgazdaságunknak. Képünkön: Kiszállításra várnak az UE-50-es traktorok.
(MTI fotó - Bara István felvétele.)
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
