A nap sztorija – Ez történt 1968. december 10-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. december 10-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy csabacsűdi népművésszel készült, kissé rendszerkritikus interjú, egy, a téli közlekedés veszélyeire szóló felhívás és néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2018-as kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Látogatóban Varga László fafaragó népművésznél

“A szarvasi műúttól mintegy 80 méterre van a tanya Csabacsűd alatt. Jó szemű ember szinte belát abba a kis műhelybe, amelyben Varga László, a népművészet mestere végzi alkotómunkáját.

A kis alkotóműhelyben az ablak előtt áll. A munkapad, a hátsó fáinál öreg eszterga, a bejárati ajtóval szemben dikó, háziszőttes pokróccal takarva, a bejárat mellett faragott láda. Forgácsillat keveredik a cigaretta füstjével.

Varga László 1983-ban (forrás: Domanovszky György – Varga Marianna: Mai Magyar Népi Iparművészet)

A maholnap 50 éves Varga László 11 éve folytatja hivatásos művészként a fafaragást. Ez alatt az idő alatt számtalan kompozícióban örökítette meg az alföldi parasztember jellegzetes figuráját Alkotásai a mai és tegnapi valóság ötvözete. Figuráinak alakja, arca a nehéz mozgás- motívumokban is határozott, biztos tartást fejez ki.

Öt évvel ezelőtt jártunk nála. Akkor még csak népművész volt. 1965-ben kapta meg a népművészet mestere címet. Az eltelt 5 év munkájáról érdeklődünk.

– Mennyit dolgozik naponta?

– Tíz-tizenkét órát ülök a munkapadnál. Csodálkoznak? Pedig ez a valóság. Sőt esetenként a feleségem is besegít. Ahhoz, hogy négy gyereket felnevelhessek, bizony keményen kell dolgozni.

– Mik a további tervei? Gondolt-e kiállítás rendezésére?

– Sajnos, kiállításra nem gondoltam az utóbbi időben. Különösen ebben az évben szinte mechanikussá, robottá vált a munkám.

– ?

– Az alkotói díjak nagymérvű csökkentése – amely az előző években még adott lehetőséget elmélyültebb munkára – ma nem teszi lehetővé, hogy kiállításra is készüljön az ember. Naponta legalább két figurát kell megcsinálnom ahhoz, hogy anyagi szükségleteimet biztosítsam. Higgyék el, nem panaszként mondom, de furcsa, hogy például februárban 13 új alkotásomból, amelyet a zsűri mind elfogadott, egyetlen egyet sem honorált alkotói díjjal.

Amikor a kis gyalogösvényen kifelé ballagunk, elgondolkozunk a hallottakon, azon is, amit Varga László mondott: vajon jó-e, ha a népművészet ipari tevékenységgé változik…?”

 

Mai kommentár: A kérdésre 1968-ban és 2018-ban is nem a válasz. Meglepően kritikus a hang a Békés megyei pártlapban. Igaz, hogy a népművészet az akkoriban eléggé elhanyagolt és az elvtársak által lenézett terület, de mégis. A meglehetősen kurta interjú alanya Varga László 1919-ben született Szarvason és 2005-ben halt meg Orosházán. Tehetsége már általános iskolás korában megmutatkozott, tanára megbízásából társainak rajzórákat adott 5.-6. osztályos korában. A második világháborúban orosz hadifogolyként kezdett faragni, majd folyamatosan képezte magát. 1957-ben a Szarvasi Háziipari Szövetkezet közbenjárására kerültek szobrai először a Népi Iparművészeti Tanács szakmai zsűrije elé (még abban az évben megkapta a népi iparművész címet). Egyéni kiállítása volt Szarvason, Mezőkovácsházán, Békéscsabán és Csabacsűdön. A Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel csoportos bemutatókon is részt vett. 1965-ben lett a Népművészet Mestere díj tulajdonosává vált. Fiatalabb olvasóink számára bizonyára ismeretlen a dikó szó, ezért eláruljuk, hogy a lécvázas szerkesztésű, könnyű ágyat nevezték így.

 

 

Csúszós az út – vigyázzunk!
Fokozottabb óvatosságot a közúton

“ELMÚLT A NYÁR, beköszöntött az esős, sáros ősz, nemsokára jön a gépjárművezetők számára kellemetlen tél, hóval, jéggel fűszerezve. A nyár elmúlása sok gépkocsitulajdonos részére az autós szezon végét is jelenti. A megtisztított kocsi nemsokára téli álmát alussza a garázsban vagy a ponyva alatt. Legtöbben viszont a jó idő elmúltával is szívesen használnák autójukat, de félnek a csúszós út kellemetlen következményeitől.

Egy közlekedő 1968-ból (forrás: FORTEPAN/Korenchy László)

A hivatásos gépjárművezetők részére is sok kellemetlen meglepetést tartogat a tél. Miközben egyesek a sízés és korcsolyázás okozta örömökre gondolnak, a hivatásos gépjárművezetők hátán már most szaladgál a hideg, amit a téli közlekedés emlékezetbe idézése okoz, amikor a gépjármű nem is annyim gördül, mint inkább csúszik.

Az ősz, tél beálltával alaposan megromlanak az időjárási viszonyok. A közlekedésben ennek kézzelfogható bizonyítékai az ütés látási viszonyok gyors és erős rosszabbodása. Aki gépjárművet vezet, nagyon jól tudja, hogy az eső, a sár, a köd, az ónos eső mennyire próbára teszi a vezető idegrendszerét, fizikumát és szakmai felkészültséget. Rossz időjárás alkalmával – és az ősz, tél kétségkívül ide sorolható -, az emberek, (gyalogosok, kerékpárosok) is figyelmetlenebbé válnak, mert leköti őket a szél, az eső, a hó elleni védekezés. Ilyenkor a figyelés kötelezettségét a gyalogosok szinte teljes mértékben áthárítják a gépjárművezetőkre. Nem véletlen, hogy az őszi-téli időszakban igen gyakoriak azok a balesetek, amelyeknek mottója: ,,gépjárművezető későn vette észre az úttesten haladó gyalogost”.

A ROSSZABODÓ látási viszonyok miatt nehezebben észlelhetők a jelzések. Szinte láthatatlanná válnak a burkolatú jelek, az úttest széle vagy éppen a felezővonal. Különösen szürkületben jelentkeznek ezek a veszélyek. Az időjárás és a látási viszonyok romlása azt követeli, hogy még körültekintőbben, még nagyobb figyelemmel vezessük a járművet. Jobban kell ügyelni a közúti jelzőtáblákra. Különösen a veszélyes helyeket, a kanyarokat, a vasúti átjárókat, az elsőbbségre utaló táblákat kell erősen figyelni, mert az őszi-téli időszakban a legkisebb gondatlanság is növeli a baleseti veszélyt.

Készüljünk fel tehát a téli vezetésre. Első és legfontosabb feltétel a gumiabroncsok hibátlan állapota. Vonatkozik ez hatványozottan az első kerék köpenyére, de ugyanilyen fontos a kerekek egy nyomban futása. A sérült és szakszerűtlenül javított váz megizzasztja síkos úton „lovasát”. És mivel tudjuk, hogy a nedves úttesten a vizfikm miatt nincs a gumi és a talaj között közvetlen kapcsolat, s a fék lassulási értéke nagyon leromlik, azaz meghosszabbodik a féktáv, ezért olyan iramban vezessünk, hogy gépjárműveinket szükség esetén meg is tudjuk állítani.

Azt mondanunk sem kell, hogy az autóbuszok és teherautók által elcsepegtetett olajjal szennyezett és sáros úttesteken különösképpen legyünk óvatosak, az ilyen szakaszokon ne változtassunk irányt – no és: felettébb „tiszteljük” a keramitkockás úttestet.

A TÉLI közlekedési időszakban a tömegközlekedési járművek lépcsői is csúszóssá, jegessé válnak. Ezért a fel- és leszállásnál gondosabban kell ügyelni. Felhívjuk a figyelmet még arra, hogy, az említett, megváltozott viszonyoknak az időseket, rokkantakat j és az arra rászorultakat még inkább segítsék a közlekedésben.

A tél nagy örömet jelent gyermekeinknek, de nagy veszélyt is. Ezért ne engedjük őket az utcán szánkózni, korcsolyázni. Figyelmeztessük őket a rájuk leselkedő veszélyre.

Ha a gépjárművezetők figyelembe veszik a téli közlekedés nehézségeit, ha számítanak az ezekből adódó váratlan veszélyekre, ha a biztonságos közlekedés érdekében télen nagyobb gondossággal és körültekintéssel vesznek részt í. közúti forgalomban, nagymértékben csökkenthetik a baleseti veszélyt és sok baleset bekövetkezését előzhetik meg.

Békési Imre r. szds.

 

Mai kommentár: Békési Imre rendőr százados 2018-as szemmel nézve már-már bájos, de feltétlenül hasznos közlekedésbiztonsági ajánlásai az 1968-as járművezetőknek és a közlekedésben résztvevő többieknek. A legfontosabb mondat – melyet ma is szívesen olvasnánk – a jegyzet első szakaszában olvasható, mely szerint a legtöbb járművet a tél beköszöntével garázsba vagy ponyvába zártak, egészen tavaszig. Már akkoriban is léteztek téli gumiabroncsok, de magyarországi elterjedésük nem volt megoldott, ezért a gyengébb képességekkel rendelkező sofőrök – saját érdekükből is – hónapokra kiszálltak a közlekedésből. 2018-ban viszont a téli gumiknak köszönhető, talán túlzott magabiztosság miatt mindenki használja az autóját. Sajnos. Pedig a téli közlekedés veszélyei ma is ugyanúgy érvényesek, mint ötven esztendővel ezelőtt.

 

 

Rövid hírek

“- MIT CSINÁLUNK A SZÜNIDŐBEN? December 13-án, pénteken délután 3 órakor Békéscsabán a Kállai Éva Úttörőházhan tanácsadást tartanak a szünidő hasznos felhasználásáról és ismertetik az úttörőház programját.

– KULTÚRÁT KEDVELŐ CSABACSŰDIEK. Az elmúlt évben megyénk egyik kis községében, Csabacsűdön a művelődési ház összesen 19 műsoros rendezvényt tartott, melyen csaknem 5000-en vettek részt. Ez év első felében 11 műsoros rendezvény volt, 2950 látogatóval. Érdekes megjegyezni, hogy csökkent a táncos estek száma, helyükre színházi előadások és egyéb műsoros rendezvények kerülnek.

– SEGÉLYEK. ÜDÜLÉSEK. A biztosítási és önsegélyző csoportok az idén a békési járás kisipari szövetkezeteiben üdülés és segélyezés címén eddig összesen 15 567 forintot fizettek ki a tagoknak.

Dolgozó nők (forrás: FORTEPAN/Sütő András örökösei)

– ISMERETLEN BETEGSÉG GYERMEKEKET ÖL. Az egyik columbiai falu gyerekei között rejtélyes járvány dühöng. Az ismeretlen eredetű betegség eddig 32 halálos áldozatot szedett. A faluban nincs orvos.

– NYUGDÍJASOK ÉS KISZESEK TALÁLKOZÓJA. December 11-én, szerdán délután 5 órakor Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában rendezik meg a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a nyugdíjasok és KISZ-vezetök találkozóját.

– NAPIRENDEN A NŐK HELYZETE. A megyei nőtanács és az SZMT mellett működő nőbizottság december 13-án, pénteken délelőtt Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában közös megbeszélést tart. A tanácskozáson megemlékeznek a KMP megalakulásának jubileumáról, ünnepi beszédet tart Bocskai Mihályné, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatársa, majd a dolgozó nők helyzetéről tárgyalnak. Előadó: Csepregi Pál, a megyei tanács vb elnökhelyettese.

– SZÄZÖT ÉVES VŐFÉLYKÖNYV. Érdekes, ritka dokumentumot őriznek a mezőkovácsházi könyvtárban: egy 105 éves vőfélykönyvet. A kézzel írott, megsárgult lapok sok száz lakodalmi rigmust őriznek, amelyeket Hajdú István vetett papírra.

– A MODERN TECHNIKA ÉS AZ EMBER – címmel Kálmán Gyula tart előadást december
11-én. szerdán délután a TIT csabai Értelmiségi Klubjában a filozófiai szakcsoport előadói konferenciája keretében.

– A NŐK FOGLALKOZTATÁSÁÉRT. A szeghalmi járásban újabb munkahelyek létesítésével segítenek a kisipari szövetkezetek, a nők munkalehetőségein. Tervezik a körösladányi, füzesgyarmati és dévaványai ktsz-ek fejlesztését, ezenkívül a tsz-ekben több melléküzemágat létesítenek.

– ARANYLAKODALOM, ötven évvel ezelőtt, 1918. december 10-én kötött házasságot Békéscsabán Vrbovszki György és Lipták Ilona. E jelentős családi ünnepet Medgyesegyházán – ahol laknak – december 25-cn, karácsonykor ünnepli meg az idős házaspár. Az évfordulóhoz mi is gratulálunk.

– HÁROM ELŐADÓ, EGY ELŐADÁS. Ma délután Mezőberényben A veszélyeztetett gyermekek nevelése – címmel Zsilinszki Ádám tanár, dr. Túrák Vince ügyész és Miklós Sándor őrnagy tart Igen érdekesnek Ígérkező közös előadást.

– CÉLPRÉMIUM. A Békéscsabai Szőnyegszövő HTSZ dolgozóinak a tőkés export fokozására az év három utolsó hónapjában jelentős célprémiumot tűzött ki a vezetőség. Októberben és novemberben az elért eredmény alapján tíz százalékkal kerestek többet, decemberben pedig 20 százalék többletkeresetre van lehetőség. Az átlagkereset ez idő alatt csaknem 1700 forint.”

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Érdekes, hogy Csabacsűdön, 1968 első félévében bár csökkent a táncos estek száma, mégis növekedett a kultúrára szomjazók száma. A Békéscsabán megrendezett KISZ-esek és a veterán elvtársak találkozója, illetve a nőtanács, sőt a nőbizottság újabb értekezése a dolgozó nők helyzetéről újra mosolyt csal arcunkra. Az 1918-as aranylakodalomhoz való gratuláció viszont szép gesztus volt az Békés Megyei Népújságtól.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. december 10-ei Békés Megyei Népújság hátoldalán jelent meg Ifjú művészjelöltek tárlatán címmel és a következő képaláírással: A Gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola Képzőművészi Szakkörének kiállításán készült ez a felvétel. Az érdeklődök mintegy kéttucatnyi ifjú művészjelölt alkotását tekinthették meg.

 

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,