A nap sztorija – Ez történt 1968. augusztus 9-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. augusztus 9-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a betakarítás befejezéséről szóló beszámoló, az AUTÓKER által akciósan kínált GAZ 51/a típusú teherautóról szóló tudósítás és az élelmezésvezetők vizsgájáról szóló beszámolóra esett a választásunk. Természetesen a 2018-as kommentár most sem maradhat el. Jó szórakozást kívánunk!

 

 

Megtermett az ország kenyere

A búza minőségének vizsgálata (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

“A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az egész országban befejeződött a gabona betakarítása. Az idén jóval előbb beérett a gabona, mint az előző; években – július végére már 98 százalékát learatták. Az utolsó 70 ezer holdon a csapadék miatt a munkák némileg lelassultak, de így is körülbelül tíz nappal előbb betakarították a kenyérnekvalót, mint tavaly.

A több mint 3 400 000 katasztrális holdnyi gabona 92-93 százalékát az idén már gépekkel, ezen belül 90 százalékát kombájnnal takarították be. Ma már annak a gabonának a 80 százaléka is a raktárban van, amit nem kombájnnal csépeltek.

A termés a vártnál jobb, elegendő az ország ellátására. Külföldről kenyérgabonát nem kell, behoznunk.  A kedvező eredményben a termelőszövetkezeti parasztság és az állami gazdasági dolgozók szorgalmán kívül része van a gépesítésnek, kemizálásnak. Műtrágyából, növényvédő szerekből többet használtak fel, mint az előbbi esztendőkben, nőtt az intenzív fajtákkal bevetett terület, a búza 93 százalékát már a nagy termőképességű – elsősorban – a Bezosztája I. és a Fertődi fajták adták.”

 

Mai kommentár: Minden esztendőben, így 1968-ban is nagy öröm a magyar társadalomnak, hogy befejeződik az aratás és kimondják a szakemberek: elegendő búza termett. Viszont a hír negatív oldala, hogy a jó eredmény egyik oka a kemizálás, melynek káros hatásait a mai napig érezzük földjeinken. A kor szakembereinek mentségére szolgál, hogy még csak a vegyszerek rövid távú előnyeit látták, a hosszú távú, kifejezetten káros hatásait még nem.

 

 

Kedvezményes teherautó-árusítás az őszi csúcsforgalom előtt

Az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat szombattól kezdve kedvezményes áron, 85 000 forint helyett 65 000 forintért árusítja a GAZ-51/a típusú teherautókat. Az AUTÓKER, miután megszűnt elosztó lenni, fokozottabban tartja szem előtt a vevők érdekeit, s most az őszi csúcsforgalom idejére beszerzendő, tehát már az idei betakarítási munkákba bekapcsolódó GAZ teherautókat kevesebb kereskedelmi. közvetítői haszonnal árusítja.

 

30 évig gyártották (forrás: FORTEPAN/Magyar Rendőr)

 

A GAZ-51/a típusú teherautókból jelenleg mintegy hatszázat tud eladni. Ez a gépkocsi 2,5 tonnás, 70 lóerős és 70 kilométer óránkénti sebességre képes. Bármilyen beton- vagy földúton, az időjárástól függetlenül, biztonságosan, megbízhatóan közlekedik és a tapasztalatok szerint mind az építőiparban, mind a mezőgazdaságban jól megfelel a hazai viszonyoknak.”

 

Mai kommentár: A Kolhoz-expressznek becézett GAZ 51/a típusú teherautót a Gorkiji Autógyárban (GAZ) készítették. A tervező- és fejlesztőmunka 1943-ban indult el. Az új járművet 1945-ben mutatták be, és egyúttal egy kísérleti sorozat is készült belőle. A magyar utakon viszonylag ritka volt, mert inkább a hazai Csepelek élveztek prioritást. A Szovjetunió leguniverzálisabb és leghosszabb ideig gyártott teherautóját egészen 1975 áprilisáig gyártották. A mai olvasóban egyetlen kérdés merül fel: mennyi lehetett az AUTÓKER eredeti közvetítői haszna, ha megérte 20 ezer forinttal olcsóbban is árusítani a járgányt?

 

 

Vizsgakérdés: a kocsonyázott halpástétom

“Sok vizsgán vettem már részt életem folyamán vagy úgy, mint szurkoló felelő, vagy úgy, mint együttérző vendég, de ilyen jóízűen, mint ez, még soha. Az izgalomtól kipirult szőke fiatalasszony első kérdése a kocsonyázott halpástétom elkészítése, aztán pedig arról kell beszámolnia, hogyan kell felszolgálni a hús mellé a különféle köreteket.

Szakképzettség nélkül? (forrás: FORTEPAN/Bauer Sándor)

Fekécs Józsefné, a gyomai mezőgazdasági szakmunkásképző iskola élelmezésvezetője mindkét kérdésre – és a többire is – helyes választ ad, elégedett mosollyal veheti tudomásul, hogy kitűnő bizonyítványt nyert az egyéves tanfolyamon.
Tegnap és ma 27 élelmezésvezető vizsgázik áruismeretből, értékesítésből, konyhatechnológiából, üzemi vendéglátó gazdaságtanból, közgazdasági alapismeretekből, illetve a két melléktantárgyból: számtanból és magyarból. Negyedszer szervezte meg a megyében ezt az oktatást a megyei tanács kereskedelmi osztálya a kereskedelmi és vendéglátóipari iskolával közösen. Eddig 30-an nyertek bizonyítványt azok közül, akik az üzemi étkezdéket, s az iskolák, napközi otthonok, kollégiumok konyháját vezetik. Beosztásuk nincs szakképzettséghez kötve, éppen ezért örvendetes, hogy egyre többen ismerkedhetnek meg közülük a vendéglátó szakma és a vezetés legfontosabb kérdéseivel.

A vizsga szünetében szót váltottunk Varga Györggyel, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadójával, a tanfolyam vezetőjével és Argay Bálinttal, a most vizsgázott „öreg diákok” osztályfőnökével. Elmondták, hogy az élelmezési vezetők 50 százaléka érettségizett. Mindannyian szorgalmasan tanultak egész éven át, bizonyítják a vizsgán szerzett jó osztályzatok.”

 

Mai kommentár: Az 50 évvel ezelőtti anyagból az derül ki, hogy az élelmezésvezetők korábban szakképzettség nélkül tevékenykedtek, ami azért eléggé megdöbbentő. Üzemi étkezdéket, iskolákat, napköziket, kollégiumokat láttak el szaktudás nélkül. Az állapot tarthatatlanságát felismerve a megyei tanács kereskedelmi osztálya a kereskedelmi és vendéglátóipari iskolával közösen indított és egyéves tanfolyamon pótolták a hiányosságokat.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , , , , ,