A történetírók tanulsága szerint a Széchenyi liget nem elsősorban a csendes meditálás és a természetvédelem jegyében létrejövő génbankként szolgált elsősorban. Egy része volt már temető is, később közmulató, most pedig a természetjárók, sétálók, futók és családok kikapcsolódásának helyszíne. Hogy micsoda mulatságok helyszínéül szolgált régen? Volt, hogy Csaba első cigányzenekara és a férfikórus akkora mulatságot csapott itt, hogy egy-egy nótát többször is el kellett húzni. Ma Gécs Béla helytörténész írásai nyomán idézzük vissza a régmúltat.
Temetőből közmulató
A mai Széchenyi liget nem volt mindig liget, annak egy része ugyanis az evangélikus ó-temető részét képezte, amelybe 1776 nyarán kezdtek temetkezni. Gécs Béla a Széchenyi liget történetében arról ír, hogy a sírkertben helyezték nyugalomra az 1831-es kolera-katasztrófa áldozatait is, majd lassan feledésbe merült a terület.
A járvány után 15 évvel kezdtek el azon gondolkodni a helyiek, hogy a központhoz közel fekvő temetőből „közmulató” kertet létesítenek. Erről 1846. július 11-i ülésén döntött a képviselő-testület, majd az ó-temetőt a következő évben lezárták. Az evangélikus egyház akkoriban már használta a felső- és alsóvégi temetőt, ezért tiltakozva bár, de belement, hogy a sírkertből „mulató” erdőcske legyen.
Sörház után nyári vendéglő
A liget lassanként felfutott. Ugyancsak Gécs Béla Békéscsaba Széchenyi ligete című könyvéből derül ki: a hely annyira népszerű lett, hogy az 1851-52-ben, a temető sarkán épült sörháztól lejjebb, a Köröshöz közelebb, Áchim Pál vendéglátós felépítette az első ligeti nyári vendéglőt és lakóhelyiséget. A talpalávalót Purcsi Jancsi, Csaba első cigányzenekara szolgáltatta. A nyári mulatságokra a vendéglő mellett nyitott faépület is épült.
1872-ben Áchim bérbe kapta a ligeti nyári vendéglőt, ahol továbbra is Purcsi Jancsi zenekara muzsikált. Ugyanitt 1879. szeptember 9-én este a békéscsabai férfidalkör lépett emelvényre sokszínű népdalokkal. Az előadás annyira népszerű volt, hogy több dalt vissza is tapsolt a népes közönség.
A csabai férfidalkör évek múlva, 1882. június 18-án ismét fellépett a ligeti vendéglőben nagy sikerű dalestéllyel, a Purcsi zenekar közreműködésével.
A nyári mulatozásokról kevés írásos emlék maradt fent, ám ide tartozik az 1888-as árvíz, amikor március elején Doboznál áttörte a gátat a Fehér-Körös. A feljegyzések szerint "a víz lezúdult Csabáig, a bogárházakat, a ligetet is elöntötte az ár. Elseperte a régi vendéglőt, tönkretette a Berger fürdőt s a közönség hosszú időn át elszokott a liget látogatásától."
Ma
A Széchenyi ligetben ma is találunk olyan programokat, ahol bár cigányzenekar és férfikórus nem nótázik, de kellemes kikapcsolódást biztosít a csabaiak és a vendégek számára, ilyen például a nyaranta megrendezett blues estek a Csabai Csípős Blues Club szervezésében.
A liget nemsokára ráadásul megszépül, hiszen uniós forrásból teljes rekonstrukción esik át. Erről bővebben itt írtunk korábban.