Tóth László nevét 40 fölött mindenki, alatta már csak kevesen ismerik. Pedig ő volt az úttörője annak a műfajnak, amit ma jobb híján kereskedelmi rádiózásnak hívnak Magyarországon. A rádiózás világában, a ’80-as években államként működött az államban. Ezen felül pedig az első lemezlovas volt, vagyis a mai szóhasználat szerint DJ. Neki lehetünk hálásak az első diszkóért. Ismerjük meg a ma 71 esztendős B. Tóth László életútját!
Műszerészből diszkókirály
B. Tóth László napra pontosan 71 éve, 1947. május 5-én született Budapesten.
Vegyipari szakközépiskolát végzett, majd elektroműszerész és rádió- és TV-műszerész lett. Kezdetekben a korra jellemző és gyönyörű nevű Beloiannisz Hiradástechnikai Gyárban (BHG), majd az Orionnál és a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalatnál (GELKA) dolgozott. Főiskolai tanulmányait a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen végezte, de legalább nem szégyelli.
Diszkós karrierje 1966-ban indult. A Fővárosi Művelődési Házban magnós klubot alapít, ahol egymás lemezeit másolják orsósmagnóval a szaktekintélyek. Ebből a klubból nőtte ki magát tulajdonképpen az első diszkó Magyarországon. Az emberek először párnákon ültek, később elkezdtek táncolni. A zene sztereóban szólt, ez akkoriban nagy dolog volt. A plafonra vetítették a lemezborítókat, a zenekarok képeit. A bulik este hatkor kezdődtek és tízre véget is értek. Bent négyszáz táncolni vágyó élmunkás, kint ugyanannyi ember várakozott a bejutásra.
Az első lemezlovas
1969-től a Magyar Rádió külsős majd pár év múlva belső munkatársa zenei szerkesztőként, közben újságíró iskolát végzett. Ebben az évben az Országos Rendező Iroda működési engedély adott neki és hivatalosan is lemezlovasként dolgozhatott.
A sokszor csak műsorvezetőként csúfolt lemezlovasok első generációjának három ismert képviselője B. Tóth mellett Dévényi Tibor és Cintula, vagyis Keresztes Tibor. Dévényi később a Három kívánság nevű borzadalomban dobálta a pöttyös labdákat és vált önmaga büszke paródiájává. Cintula a ’90-es évek derekán jellegzetes orgánumával a Sláger Rádió hangjaként tért vissza a köztudatba. Róla azonban kiderült, hogy 1990 előtt a pártállam ügynökeként egészítette ki a whisky-re valót. Kurucz Tibor néven jelentett azokról az előadókról, akiknek a lemezeit pakolászta szombat esténként a budapesti éjszakában.
Visszatérve B. Tóth munkájára. Hősünk 1981-től a Magyar Rádió zenei szerkesztője és olyan népszerű műsorokban dolgozik, mint a Szombat Esti Diszkó, A Nyolcas Stúdióból Jelentjük vagy a"Csak Fiataloknak. 1982-től elindíthatta legendássá vált műsorát, a Poptarisznyát.
"Fuck = Te kis buta"
A Poptarisznya, mely a Petőfi Rádióban vasárnap délutánonként futó négyórás élő műsorfolyam volt teljesen újszerűnek hatott. A szocializmus életritmusától idegen, viszont a nép életritmusához igazodó műsor rövid időn belül népszerűvé vált és olyan hallgatottságot produkált, melyről a mai legnagyobb rádiók is csak álmodozni mernek.
A megszokottnál gyorsabb műsormenet felborított mindent, amit addig a rádiózásról gondoltak Magyarországon. Vasárnap délutánonként a fél ország ült le a rádió mellé és hallgatta a legújabb slágereket.
B. Tóth szabad kezet kapott egy szabadnak nehezen nevezhető országban. A lemezek beszerzését nem ellenőrizte a hatalom. Bevallása szerint repülőgép-vezető barátai hozták neki a legújabb lemezeket Londonból.
Kreativitását dicséri, hogy ha valamelyik dalban elhangzott a "fuck" szó, azt B. Tóth úgy kommentálta, hogy az előadó arról beszél, hogy Te kis buta.
Időközben a nagy nemzetközi diszkó-robbanás Magyarországra is begyűrűzött. A fővárosi Petőfi Csarnokban indult útjára a Csillagfény disco, ahol szombat esténkét több ezer ember szórakozott a legmagasabb hang- és fénytechnikával aláfestve. Itt már nem a lemezlovas játszott két zenekar között, hanem a zenekarok játszottak akkor, amikor B. Tóth megengedte.
Több népszerű magyar zenekar, többek között a Bonanza Banzai is ennek a Csillagfény–Poptarisznya tengelynek köszönhette sikerét.
Hősünk ebben az időben a televízió képernyőjén is feltűnt. Legfontosabb műsorai az Egymillió fontos hangjegy, a Rockstúdió vagy a 20 a csúcson címet viselték.
Sorban adta ki önálló szerkesztésű lemezeit, szám szerint 14-et.
Egy lemezlovas a piacgazdaságban
B. Tóth 1990 után sem szorult ingyen kenyérre. A Poptarisznya egészen 2002-ig futott a közszolgálati rádióban. Párhuzamosan elindította Magyarország első kereskedelmi rádióját a Calypsot, melynek 2002-es megszűnéséig főszerkesztője volt. 2003-tól a Sztár FM rádió hétköznap reggeli műsorának házigazdája volt egy évtizeden keresztül.
A ’90-es évek közepétől Havas Henrik híres-hírhedt „egyetemén” 12 éven keresztül kommunikációt tanított. Producerként is letette a névjegyét. A postabankos vezér lánya, Auth Csilla és Sárközi Anita, művésznevén Anita lemezein bábáskodott.
A közelmúltban önéletrajzi könyvet is megjelentetett, mely a roppant szerény A nevem B. Tóth László címet viseli.
Felismerve az idők szavát 2011 novemberétől internetes rádiót indított, kissé meglepő módon, Poptarisznya néven, ahol egykori rádiós kollégákkal hozza vissza a ’80-as évek hangulatát.
A rádió mellett a televíziót sem engedte el Egy falat kenyér, egy csipetnyi szó címmel beszélgetős műsort vezet a Hatoscsatorna elnevezésű adón. A szerencsések vasárnap, kedd és szerda esténként csíphetik el az adást, mely „arra érdemes emberekkel” készül.
Konklúzió: B. Tóth Lászlóról sok jót és kicsivel több rosszat lehet elmondani. Kétségtelen tény, hogy hazánk kulturális mélyrepülésének egyik felelőse. Munkássága során mindig megelégedett a közkedvelt, ám sekélyes előadók népszerűsítésével. Azonban azt a piacgazdasági tételt, mely szerint egy rádiónak olyannak kell lennie, hogy azt eltartsák a hirdetők és ne közpénzen, kegyelem kenyéren kelljen élnie - ha tetszik, ha nem - ő bizonyította.
Isten éltesse B. Tóth Lászlót!
