Magyarországon egyetlen olyan zenekar van, mely már legalább három generáció zenei ízlését igyekezett a megfelelő mederbe terelni. Ez a zenekar a Kaláka, mely 1969-ben, vagyis pontosan 50 esztendeje alakult. Megzenésített versein, filmzenéin, koncertjein a mai nagyszülők, anyukák és apukák, illetve a gyermekek szocializálódtak. A Magyar népmesék vagy a Mesék Mátyás királyról fülbemászó dallamai nekik köszönhetően már beleívódtak a mindennapjainkba. A csapat zseniális munkát végzett és végez a mai napig, hiszen megismertették és megszerettették a magyar és a külföldi közönséggel József Attila, Weöres Sándor, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és még nagyon sokak műveit. A zenekar tagjai a gyerekekhez különösen jó érzékkel közelítenek, előadásaiknak a kicsik részeivé válnak, és így bekerülnek egy különös zenei világba, melyből remélhetőleg soha nem szabadulnak ki. A behir.hu időutazó rovatában a Kaláka történetét meséjük el. Tartsanak velünk!
A megalakulás
1969 szürkére színezett mindennapjait élte Magyarország, amikor Budapesten az Andrássy úti - akkor még a Népköztársaság útján - lévő Ádám sörözőben Gryllus Dániel és Mikó István elhatározták, hogy alakítanak egy zenekart, mely elsősorban költők verseit fogja megzenésíteni. A kaláka szó jelentése erdélyi népszokás: közös munka. Eredetileg házépítést jelentett.
Az első próba már Grylluséknál volt, a nagymama szobájában, ahová néhány perc után Dániel öccsét, Vilmost is behívták, aki akkor már csellón tanult. Eleinte egy lány, Veress Panka énekelt, de valahogy a három férfi énekhang nem passzolt az ő hangjához, ezért megváltak egymástól. Távozása után csatlakozott a Gryllusék és Mikó triójához Radványi Balázs.
1969 decemberében tartotta a Kaláka az első koncertjét a Tolcsvay Klubban.
Időközben Mikó Istvánt felvették a színművészeti főiskolára, ezért elhagyta a zenekart, helyére először Dabasi Péter, majd Huzella Péter került, aki 1975-től kezdődően 20 évig zenélt a csapattal.
A legnagyobb változás a zenekar életében az volt, mikor Gryllus Vilmos 10 év után 1979-ben egy időre kiszállt, és érkezett helyére Becze Gábor, aki belépése óta folyamatosan zenél az együttesben.
A jelenlegi felállásban Huzella Péter kiválásával és Gryllus Vilmos visszatérésével 1996 óta játszanak.
A csapat ötödik, tiszteletbeli tagja Major Gábor, aki időnként csatlakozik a csapathoz.
Az egyik legjobban sikerült átültetés, Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?
A hanghordozók
A Kaláka nagy költőik verseiben lévő gondolatiságot igyekezett megfelelő zenével a szélesebb közönség számára eljuttatni, kibontani, emészthetőbbé tenni. Ezzel megteremtve azt a sanzonhoz közelálló műfajt, amit az egyszerűség kedvéért csak énekelt versekként emlegetünk. A műfaj nem nyerte el a kőműves segédi végzettségű Aczél György kultuszminiszter és – a rovatunkban már sokszor megénekelt – Erdős Péter hanglemezgyári guru tetszését. Számukra a Kaláka nem illett bele a Szécsi Pál, Korda György, Koós János által képviselt kultúrába. Féltek, hogy a Kaláka megterheli a szocializmus eszméjéért tevékenykedő dolgozók agyát.
A korlátolt gondolkodás következményeként a Kaláka tagjai már nyolc éve dolgoztak együtt, mire 1977-ben az első nagylemezük megjelenhetett. Emiatt első, talán legprogresszívabb korszakuk hangzó dokumentum nélkül maradt, viszont repertoárjuk, zenei világuk érettebb, letisztultabb lett. A korongot 1975-ben már majdnem a második klasszikus felállás vette fel, s gyakorlatilag minden erényüket felvonultatja, vagyis erős, tiszta vokális megszólalás, profi együttjáték, nagyfokú alázat a versek iránt.
Az első album sikere után a csapat a mai napig 30 lemezt jelentett meg, dalainak száma meghaladja az 1300-at. Az elmúlt 50 évben több mint hétezer koncertet adtak, közel kétmillió kilométert utaztak. A szokványos kultúrközegeken túl felléptek erdőben, kórházban, óvodában, gyári ebédlőben, kilátóban, templomban, börtönben, sétahajón, határállomáson, állatkertben, úszómedencében, hőerőműben, a Magyar Tudományos Akadémián és vidéki kocsmában egyaránt. Adtak felnőtt- és gyerekkoncerteket, istentiszteletbe ágyazott templomi hangversenyeket, tartottak irodalmi esteket, nevükhöz több fesztivál is kötődik.
A tagok
A Kaláka muzsikusai mind a Kodály Zoltán koncepciója szerint tanító, híres, fővárosi Lórántffy zenei általános iskolába jártak, e zenei nevelés igazolói és tudatos használói.
Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a zenekar meghatározó tagjainak többsége műszaki diplomát szerzett.
A Gryllus testvérek mindketten a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szereztek diplomát. Radványi Balázs a Műszaki Egyetem Felsőgeodézia Tanszékén végzett. Huzella Péter az Ybl Miklós Műszaki Főiskola hallgatója volt.
Mikó István a zenekartól való búcsú után sikeresen elvégezte a Színművészeti Főiskolát és kishazánk ünnepelt színésze lett.
Becze Gábor viszont orvos akart lenni, de be kellett érnie egy jazzdiplomával.
Utóhatás
A Kaláka sajátos színfolt a magyar kultúra történetében. Beskatulyázhatatlan vándorzenészek, akik mindig is köztes műfajt képviseltek. Életművük irodalomnak zene, zenének irodalom, színháznak koncert, koncertnek színház, urbánusnak népi, népinek urbánus.
A Kaláka együttes 2000. március 15-én, 30 éves jubileuma alkalmából Kossuth-díjat, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben pedig Magyar Örökség Díjat kapott.
Legutóbbi díját június végén vette át a zenekar. A 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál Életműdíjjal jutalmazta Kaláka együttest. Az átadón elhangzott: „Annak jelentősége, amit a zenekar a magyar animációs filmes kultúráért tett, talán abban mérhető leginkább, hogy elég meghallgatni a zenekar mesékhez írt zenéit ahhoz, hogy a történetek csukott szemmel is láthatóak legyenek.”
Az ötvenedik évfordulót természetesen nem hátradőlve ünnepli a Kaláka, hanem egész évben járja az országot és a közönségével együtt élteti a zenét és az irodalmat.
Az idén 50 éves Kalákáról 25 éve Kányádi Sándor ezt írta: A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.
Isten éltesse nagyon sokáig a Kaláka zenekart!
