A nap sztorija – 45 éves a Keménykalap és krumpliorr

2019. április 30. 13:21 | Diós Zsolt

Pontosan 45 esztendeje, 1974-ben mutatták be minden idők legjobb hazai ifjúsági sorozatát, a Keménykalap és krumpliorr című munkát. Az elátkozott fagylaltárus, az utca hírmondója és a furfangos gyerekek története minden életkorban újdonságot nyújt. Gyerekként izgulunk, felnőttként kacagunk a négy epizód alatt és reménykedünk, hogy soha nem lesz vége. Az 1973-ban forgatott filmnek itthon kirobbanó sikere lett, később tíz országban mutatták be, Hollywoodban pedig az akkor legnagyobb tévés fesztivál legjobb gyereksorozatnak járó díját nyerte meg, persze ezt akkoriban elhallgatták, sőt, a nevezésről még az alkotók sem tudtak. A behir.hu időutazó rovatában a filmre emlékezünk és kerestünk Békés megyei szálakat is. Tartsanak velünk!

 

Az eredeti mű, avagy „Néni, kérem, Bagaméri úrhoz van szerencsém?”

Csukás István 1936. április 2-án született a Békés megye északi részétől néhány kilométernyire fekvő Kisújszálláson, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult Békés-Tarhosi zeneiskolába, ugyanis hegedűművész akart lenni.

Csukás István az 1970-es években (forrás: wikipedia.org)

Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de 1956-os szerepvállalása miatt bölcsész tanulmányait sem fejezte be. Ekkoriban jelentek meg első versei és a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta pedig szabadfoglalkozású író.

A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt ötven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült, egyebek mellett a Keménykalap és krumpliorrból.

A regény 1973-ban jelent meg és még ebben az évben elkezdődött az alkotás megfilmesítése, melynek forgatókönyvét a kiváló mester készítette.

Több eltérés van a könyv és a film között. Amíg a könyvben görög teknősöket, addig a filmben kismajmokat lopnak el. A könyvben nem alakul ki versengés Bagaméri és a gyerekek közöt. Amikor Bagaméri kiviszi Jóskát a fertőző osztályról, akkor Jóska félrevezeti Bagamérit, hogy Rátz Dezső lopta el és a jelszó A kankalin sötétben virágzik. Vagy a film harmadik részben nem Bagaméri lopja el a gyerekek ötletét, hanem épp ellenkezőleg. A gyerekek a filmben Lópicivel ragasztatják ki a csali hirdetéseket. De persze e változtatások fikarcnyit sem vonnak le sem a regény, sem a film minőségéből.

 

 

Alkotók, avagy „A kankalin sötétben virágzik.”

A Keménykalap és krumpliorr rendezője, Bácskai Lauró István 1957-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol Sára Sándor osztálytársa volt. 1957–1967 között a MAFILM rendezője, 1959–1963 között a Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt. 1968-ban készült el első önálló filmje. 1973-ban a Keménykalap és krumpliorr az egyetlen kirándulása volt a gyermekfilmek világában.

Ráday Mihály 1973-ban (forrás: FORTEPAN/Morvay Pálma)

A film operatőre Ráday Mihály volt, akit leginkább az épített örökség televíziós védelmezőjeként ismer az átlagon felül művelt magyar állampolgár. Ráday 1972-1990 között dogozott operatőrként, majd átnyergelt a televíziós műsorok tiszta és a politika kevésbé makulátlan mezejére.

Csukás István egy interjúban így fogalmazott róla: „Amikor a Keménykalap és krumpliorr című könyvemet megfilmesítették, Ráday Mihály volt az operatőr, ő mondta egyszer: le kell guggolni, hogy úgy nézhessük a világot, ahogy a gyerekek. Egy méterrel a föld felett szemlélődve egészen másképp látszik ám minden! Ami nekünk csupán egy behavazott hirdetőoszlop, az egy óvodásnak űrhajó vagy fehér sipkás óriás. Ezek a dolgok itt vannak az orrunk előtt, csak észre kell őket venni."

 

 

Szereplők, avagy „– Tudja, én minden vasárnap kijárok ide. Nagyon szeretem az állatokat. De hát ez az én szakmámban kötelező.
– Miért, állatorvos?
– Nem. Szűcs vagyok.”

A filmben az évtized két ismert magyar gyerekszínésze, Kovács Krisztián és Berkes Gábor is szerepelt, a Bagaméri Elemért alakító Alfonzóról és Lópici Gáspár megformálójáról, Szilágyi Istvánról nem is beszélve, akiknek a neve szintén örökre összeforrt ezzel a sorozattal.

Habár az egész ország imádta a bűbájos gyerekszínészeket, későbbi pályájuk nagyon eltérően alakult, többen örökre hátat fordítottak a kameráknak.

A Kisrecét alakító Kovács Krisztián valódi gyereksztár volt, aki 1969 és 1982 között összesen 17 filmben szerepelt. A Hahó, Öcsi! forgatása idején mindössze 5, a Keménykalap és krumpliorrban 8 éves volt. Később az ismertséget megelégelve szakított a filmezéssel, majd informatikus lett. Évtizedek óta tudatosan kerüli a nyilvános szerepléseket, ezért jelenlegi életéről keveset tudni.

 

A híres jelenet forgatása (forrás: FORTEPAN/Morvay Pálma és Ráday Mihály)

 

A falánk Sülét Berkes Gábor alakította, aki az 1970-es évek ifjúsági filmjei után zenészkarrierbe kezdett. Előbb az Első emelet, majd a Rapülők és az Emberek tagja lett. Berkes emellett producer, hangmérnök és zeneszerző is. Apja, Berkes Péter az Utánam, srácok!, Az öreg bánya titka, a Bezzeg a Töhötöm és az S.O.S. Szobafogság! ifjúsági regények írója.

Az otthon betegeskedő Péterkét – aki a nevével ellentétben nem fiú, hanem lány – Kiss Gabi alakította, aki a később több moziban is feltűnt. Idővel Berkes Gabriella néven lett musicalszínésznő. Eredetileg a színművészeti főiskolára készült, ám ott nem értették, hogy mit akar ennyi filmszerep után, ezért nem vették fel, így inkább a Zeneakadémiára ment.

A sorozat legnagyobb alakítása kétség kívül Alfonzó, vagyis Markos József nevéhez főződik, aki Bagamérit személyesítette meg. A kiváló színész, parodista és még számos más művészeti ágat magas szinten művelő Alfonzó 1987-ben, 75 éves korában elhunyt. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy Bagaméri valós személy volt, aki akkoriban árult fagylaltot Kisújszálláson, amikor Csukás István még gyerek volt. Az idősebb helyiek még emlékeznek is a háborús veteránra, Bagaméri Mihályra - tehát nem Jácintra, mint a filmben - akit az író megörökített a művében.

A gyomai születésű Szilágyi István bújt Lópici Gáspár plakátragasztó bőrébe, neki a mai napig ez a legismertebb szerepe. A sorozat készítőinek nem tetszett a plakátragasztó neve, szerették volna megváltoztatni azt, de hála Istennek Szilágyi István megakadályozta őket ebben.

 

 

Történet, avagy „Megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!”

Valószínűleg kevés az olyan magyar, aki nem látta legalább tizenhatszor a filmet, de azért a történet röviden: a Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy cirkuszt szerveznek beteg osztálytársnőjüknek. Szereznek egy oroszlánplakátot és ehhez valódi oroszlánbőgést vesznek fel az Állatkertben. Ez idő alatt több kis majomnak nyoma vész.

Az őrs tagjai szövetkeznek az ellopott kismajmok felkutatására. Megpróbálják rendbe hozni, amit a rakoncátlan, rendbontó felnőttek elrontottak. Minduntalan keresztezi útjukat az álruhás, intrikáló Bagaméri, az elátkozott fagylaltos, aki szeretne hozzáférni a majmokért beígért jutalomhoz. A kalandok sorát ismerhetjük meg a sorozatból, illetve megtudhatjuk, miként kell tüzet oltani csapolt sörökkel.

 

 

Konklúzió, avagy „Hörömpő cirkusz - világszám!”

A film plakátja (forrás: muzeumantikvarium.hu)

Hiába telt el 45 esztendő, hiába változott meg a rendszer hazánkban, ma sem találunk jobb filmsorozatot, mely elé az egész családot leültethetjük. A sorozat halhatatlanságát talán Ráday Mihály – aki a mai napig szívesen nézi újra a részeket – fogalmazta meg egy interjúban: “A Keménykalap és krumpliorr a Magyar Televízió történetének valószínűleg legtöbbször eladott filmje lett, Ausztráliában és Kanadában is játszották, igazi világsiker lett. A népszerűségét véleményem szerint egyrészt annak köszönhette, hogy gyerekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató, másrészt pedig Milne Micimackójához hasonlóan tele van olyan örökre megjegyezhető mondatokkal, amelyek az évek során valódi szállóigékké váltak. Mindemellett pedig ott a néző számára megnyugtató üzenet: bár talán mindenki őrült egy kicsit, a világ mégis halad előre.”

 

Isten éltesse a Keménykalap és Krumpliorr című filmet!

(A fejezetcímek idézeteit a filmből kölcsönöztük.)

További programok »

Kultúra

Karikás ostort készíthettek a táborozók

Ostorkészítő tábort rendeztek múlt héten Gyula-Városerdőn. Az egyhetes táborban idén a hortobágyi karikás ostor elkészítését sajátíthatták el a magyar népi kultúra iránt érdeklődő felnőttek.
2019. július 15. 17:07
FEL