1949-ben több mint ezer bábcsoport alakult országszerte a párt ideológiai-politikai akciója keretében. A legtöbb csoport szakértelem és érdeklődés hiányában rövid időn belül megszűnt. A Mesevilág azonban nem az első hullámban alakult és akkor még nem működött a városban kőszínház sem. A propaganda darabok mellett népmese feldolgozásokat is játszottak. Az amatőr lét és az általában kevésnek bizonyuló központi támogatás magával hozta, hogy sokszínű művészeti tevékenység folyt a bábos műhelyben: maguk készítették díszleteiket, kellékeiket, de még az alapanyagok összegyűjtésében is mindenki részt vállalt. Irodalom, képzőművészet, zene, mind jelen voltak a bábcsoport mindennapjaiban.
Gellért Erzsébet figyelt fel későbbi utódjára, a bábcsoportban 1952-től jelen lévő Lenkefi Konrádra, akinek már korán megmutatkozott sokoldalú tehetsége. Kezdetekben bábosként, később rendezőként is részt vett a csoport munkájában. 1961-től Lenkefi Konrád vette át a bábegyüttes vezetését. 1962. áprilisától mélyvíz várta az újdonsült vezetőt, elkezdődött a Békéscsabai Bábjátékos Tájkonferencia szervezése, ahol a csoport ráadásul négy előadással is szerepelt. Még ebben az évben, a nemzetközi bábszövetség (UNIMA) frissen alakult magyar tagozata felvette tagjai közé a bábegyüttest. 1962-64 között több olyan előadás is született, melyek új úton indították el a csapatot.
1967. január 14-én - hosszas engedélyezési folyamatot követően – került bemutatásra a Cantata Profana, mely kiemelkedő jelentőségű előadás az együttes életében. Az előadásból diafilm is készült, mely a Diafilm Múzeum archívumában a mai napi megtalálható.
1972-ben részt vett az együttes a KI-MIT-TUD-on, ahol az országos döntőn végül 2. helyezést értek el, azonban a zsűri különdíjjal jutalmazta őket.
1974-ben három hónapos dél-amerikai turnéra indult a csoport, ahol hetven nap alatt 78 előadást játszottak. 1978-ban pedig Franciaországban játszott az együttes.
1979-ben felmerült a Napsugár beolvasztása a Jókai Színházba. Ezzel együtt a felvetés, miszerint az amatőr együttes alakuljon hivatásos társulattá a ’80-as években többször is előkerült, azonban 2005-ig erre nem került sor. A ’80-as és ’90-es években sorra születtek az újító szellemű előadások. Ekkor született például a Hamupipőke egy órás bábtánc és bábpantomim játéka és a Hüvelyk Matyi bábmusical.
1995. április 25-én elhunyt Lenkefi Konrád. Az együttest megviselte a gyász, de a folytatás mellett döntöttek. A szervezési feladatokat Lenkefi Konrádné és Balogh Zsuzsanna vállalta magára. Főként a már repertoárban szereplő előadásokat játszották tovább.
1996-tól Czipott Gábor, a Ciróka Bábszínház színész-rendezője vette át az együttes vezetését, azonban a kecskeméti feladatai mellett a Budapest Bábszínházban is dolgozott, így nehéz volt az ingázás és az egyeztetés a három város között.
1999. őszétől Nemesné Nagy Éva fogta össze az együttest. Folyamatosan játszották a már meglévő előadásokat, de hangsúlyozta, meg kell találni azt az embert, aki majd vezeti a bábcsoportot. 2000-ben tervezői diplomát szerzett Lenkefi Zoltán, aki nyilvánvalóan kötődött az együtteshez, és aki korábban több alkalommal is tervezőként mutatkozott be a csoport mellett. 2003 őszétől visszatért Békéscsabára, őt bízták meg a Napsugár Bábegyüttes vezetésével. Ekkor komoly lehetőség nyílt arra is, hogy a Napsugár hivatásos bábszínházként folytassa a munkát, így Lenkefi Zoltánra várt a feladat, hogy lebonyolítsa az átalakulást.
2005. január 1-én megkezdte munkáját az ország 13. hivatásos bábszínháza, az akkor Békés Megyei Napsugár Bábszínház. A társulat mindössze 5 fővel indult és a korábban a bábegyüttesre is jellemző folyamatos költözés továbbra is megmaradt. Állandó épületet ugyanis nem kaptak. Végül 2010-ben találta meg ezidáig véglegesnek tűnő helyét a bábszínház a Jókai Színház által működtetett Ibsen Házban.
Folyamatos építkezés kezdődött. Lassan beállt az évi négy bemutató, szépen emelkedett a nézőszám, egyre több bérletet adtak el. 2012-ben az eddig megyei fenntartású intézmény átkerült a békéscsabai Önkormányzathoz. A társulat az előadások mellet - néhány év kihagyást követően - folytatta a Nemzetközi Bábfesztiválok megrendezését, 2014-től Bábos Drámaíró Versenyt rendez.
Mára 17 fős társulattal végzi munkáját a bábszínház és tervezi a jövőt, ami a lassan megfogható közelségbe kerülő önálló épület felé halad, az épülő Munkácsy-negyed területén.
(Jászay Tamás Napsugártól Napsugárig című könyve és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház archívuma alapján)
Galéria
