A Széri-Varga Géza szobrászművész bronz reliefjével díszített emléktáblát a városháza árkádsorán avatták fel, ahol Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere, valamint Mácsai Sándor, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták a művet. Az eseményt Pribojszki Ferenc furulyán, Bagdi László pedig verssel kísérte.
Szarvas Péter a behir.hu-nak kifejtette: egy közösség erejét az is bizonyítja, hogy a korábban élt, nagyszerű személyiségeire miképp emlékezik.
– Szerencsére Békéscsaba történelme bővelkedik kiváló személyekben, nagyszerű történetekben. A mai napon Stark Adolf kertészre, a Csabagyöngye szőlő nemesítőjére emlékeztünk. A feledés ellen a legjobb orvosság és küzdelem az emlékezés, és ma ezt tette a városvezetés és a téma iránt érdeklődő közönség – fogalmazott a városvezető.
Mácsai Sándor hangsúlyozta, hogy a városért, a csabaiakért tevékenykedőket kiemelten fontosnak tartják, így Stark Adolfot is.
– Mikor készültem a táblaavatóra arra gondolta, hogy mi lehetett az az erő, ami idehozta Stark Adolfot, és mi maradhatott meg ebből az erőből a mai napig a Csabára költözők lelkében, és az itt születettek gondolataiban – fejtette ki Mácsai Sándor.
Békéscsaba önkormányzatának tulajdonában áll egy Zsolnay váza, melyet Zsolnay Vilmos készített és a díszítését is ő irányította. Ezt a vázát kedden kiállították az érdeklődők számára a városháza dísztermében, hiszen a műtárgyat Stark Adolf 1902-ben kapta a párizsi világkiállítás alkalmából.
A táblát Szarvas Péter és Bojczán István, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör tagja koszorúzták meg, ezt követően pedig emlékülés vette kezdetét a Békés Megyei Könyvtárban, ahol egy Stark Adolf kiállítást is láthatott az érdeklődők köre.
Galéria
Az emlékülésen Major Gyula rendező rövidfilmjét láthatták a 2024. évi Stark Adolf megemlékezésről, majd pedig Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Varga Tamás alpolgármester mondott köszöntőt
– Volt, amikor a várost két személy határozta meg. Egyikük Munkácsy Mihály, másikuk pedig Stark Adolf. Egyikük munkássága világhírű, azért pedig nekünk kell tennünk, hogy Stark Adolf se csak Magyarországon legyen híres – fejtette ki Herczeg Tamás.
Az ülésen dr. Sicz György gyémántdiplomás kertészmérnök tartott előadást Stark Adolf küldetése címmel, dr. Hajdu Edit Mária növénygenetikus szakmérnök pedig „A Csabagyöngye genetikája és értékei” címmel.
Dr. Sicz György immár 40 éve foglalkozik a Stark-kutatással.
– Békéscsaba sok jeles embert adott a társadalomnak, de olyan, aki a községnek is és a hazának is világhírt szerzett, olyan nem született a városban. Élt viszont és szerényen dolgozott egy bártfai ember, aki Csabagyöngye nemesítésével a világon ismertté tette Békéscsaba nevét jobban, mint a csabai kolbász – mondta a kertészmérnök.
Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója azt hangoztatta: a könyvtár amellett, hogy az olvasást, az irodalmat népszerűsíti, fontos, hogy helyismeret terén is szerepet vállaljon és megemlékezzen a környék fontos személyeiről, így Stark Adolfról is.
Az ülést követően pedig a „Stark Adolf (1834–1910) – A Csabagyöngye atyja" című kiállítást láthatták az érdeklődők, melyet dr. Erdész Ádám nyugalmazott levéltárigazgató nyitott meg. A tárlatvezetést a kiállítás kurátora, Forrainé Kovács Márta történész muzeológus tartotta.
Galéria
