„140 éve, pontosan ezen a napon született Mohácsy Mátyás. A Széchenyi ligettől nem messze, az Élővíz-csatorna túlsó oldalán állt a szülői háza” – fogalmazott köszöntőjében Takács Péter.
A Lencsési Közösségi Ház vezetője hozzáfűzte, a csabai származású gyümölcstermesztő végtelenül szerény, de magas szintű szakmai tudásnak volt a birtokában.
Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke megemlékezésében elmondta, Mohácsyt már kiskorában foglalkoztatta a természet világa. Csabai gyerekként, „hova máshova, mint az evangélikus iskolába járt”.
Elmesélte, miután a napokban fellapozta az evangélikus iskola évkönyveit, kiderült, Mohácsy nemcsak az élővilág tantárgyban, hanem a sportban is jeleskedett. Az egyik száma a távolugrás bakkal, illetve a mintacsapattorna lovon volt. Felsőfokú végzettségét a budapesti kertészeti iskolába járt.
Fiatalember korában vándorútra indult a nagyvilágba. Megfordult Svájcban, Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban is. Amikor egy német pályaudvaron épp fogadták az Erdélyből érkező gyümölcsszállító vasúti szerelvényt, egy helyi szakember megkérdezte tőle, hogy „Mit jelent a MÁV?” „Hát a Magyar Állami Vasutakat” – válaszolta neki a gyümölcskertész. „Nem – vágta rá a német –, hanem azt, hogy Mein Armes Fatherland”, azaz szegény hazám.
Ez azt jelentette, hogy hiába gyönyörű az erdélyi gyümölcs, ha nincs rendesen becsomagolva, akkor eladhatatlan. Mohácsy a későbbi előadásaiba számtalanszor beszúrta ezt a példát. (Nyilván ő hazai marketing egyik ősatyja – S. T.)
Épp a krisztusi korban volt, amikor kitört az I. világháború. Néhány hónap frontszolgálat után hat évre orosz fogságba kerül. A zord időket azonban nem töltötte tétlenül, már akkor is írta a kertészeti könyveit, amelyeket a Magyar Vöröskereszt segítségével juttatott haza. Majdan 1920-ban, a polgárháborúba fulladt Oroszországból többedmagával megszökött.
A háború utáni, trianoni Magyarországra érkezik vissza. Nemzeti ügy, hogy a sebzett lelkű hazát talpra kell állítani. Ő kertészként, szakíróként segít. Élete során 61 kötet szerzője és társszerzője.
Miután nyugállományba vonult, fellélegzett, hogy most már kizárólag a kertészetnek élhet.
***
Végül Erdei Lajos, a kertbarát kör elnöke és Tóth Sándor alelnök, Ugrai Gábor, valamint a közösségi ház nevében Nagy Emese közművelődési tanácsos koszorút helyeztek el a békéscsabai gyümölcstermesztő mellszobrára.
A megemlékezést a közösségi ház a Facebook oldalán élőben közvetítette.
(Ne siessen, hiszen bármikor visszanézheti.)