Vajon mi újat lehet még mesélni a nagyon rövid életet élt, tót származású, világhírű magyar költőről? Hiszen az utóbbi két évszázadban szinte mindet megtudtunk róla. Biztosak vagyunk benne? Ha úgy vesszük, Petrovics Petőfi Sándor mindössze 26 évet élt (ha vár még egyet, oszloposa lehetne a 27-esek klubjának), de akár 10 emberöltőnyi élményt égetett el.
Fenti kérdésemre Ugrai Gábor már a jó órás előadása elején a szőnyeg alá söpörte az egyik 1848. március 15-ei tabut, miszerint a költő kiállt a Nemzeti Múzeum lépcsőjére és elszavalta a Nemzeti Dalt…
– Amit egyébként nem szavalt el akkor és ott – tette hozzá. – Ugyanis akkoriban sokan vezettek naplót, és ha már a szemtanúk három különböző helyen ugyanazt a történetet írták volna le, akkor az valószínű, hogy úgy volt. Mint ahogy azt nem írta le senki sem, hogy a Nemzeti Múzeumnál Petőfi elüvöltötte a Nemzeti Dalt.
Hozzátette, gondoljunk csak bele, hogy tudták volna hangosítani? Ott áll tízezer ember, csöpög az eső, a tizedik sor után már nem hallani semmit… és akkor hátra adják a hangot? De a végén már nem azt hallják, hogy osztogatnak, hanem, hogy fosztogatnak.
Mindenestere nagyon hirtelen olyan népszerű lett az a vers, hogy gyorsan lefordították németre, mert Pest lakosságának a fele német volt. Nem is tudták, hogy mit akarnak ezek a fránya magyarok. Lehozták Csabára is, és még meg is zenésítették.
Továbbá szóba hozta Petőfi konokságát: két évig volt katona – századosi ranggal –, aki nem szerette az egyenruhát. Mészáros Lázár hadügyminiszterrel történt összeütközése következtében az elöljárója megrótta Petőfit, aki nyakkendő nélkül jelent meg nála kihallgatáson, melyre a költő gúnyos hangú versben replikázott:
Nyakravaló
Nyakravaló nélkül akarod megvédni hazádat?
Oh te szamár te, minő ostoba képzelet ez!
Honszeretet, bátorság s más, mind kófic: az a fő
A katonában, hogy nyakravalója legyen.
Mészáros Lázár, akitől én ezt tanulám, s ő
Tudja, hogy a legfő hősben a nyakravaló,
Mert hisz az ő hada, mely hősleg megfutamúlt volt,
Nyakravalótalanok, takarodjatok a csatatérrül...
Éljen Mészáros s éljen a nyakravaló!
(Debrecen, 1849. február 18-20.)
– Ami azért valljuk be – folytatta Ugrai –, ilyen gondolatokat nem egészséges egy hadügyminiszternek címezni. Be is akarták börtönözni, ám Kossuth vagy Görgey mindig megmentette.
Továbbá Petőfi írogatta Bem hadijelentéseit. A levéltár tele van a költő gyönyörű szép kézírásával, aki idővel rájött a propaganda erejére: a vesztes csatákról olyan győztes beszámolókat írt, hogy még önmaga is elhitte.
Sok mindent tudunk róla, csak két dolgot nem: a születését és a halálát. A legtöbb helyen Kiskőrös, de létezik olyan okmánya is, amelyben Szabadszállás van feltüntetve. Egy biztos, Kiskőrösön keresztelték meg 1823-ban és 1849-ban Segesvárnál eltűnt.
S lévén a közösségi ház természetjáró köre a rendezvény társszervezője, az előadó megjegyezte, fogadjuk el: Petőfi volt a legnagyobb természetjáró, hiszen télvíz idején, egy téli este, egy nap alatt Debrecenből egyszál ingben fölgyalogol Pestre… Az említett időintervallumot pedig a békéscsabai születésű Berényi Anna cáfolja a Petőfi – Petőfi Sándor regényes életrajza című könyvében.
Na, akkor ki is volt Petőfi?
***
Takács Péter, a közösségi ház vezetője elmondta, Petőfi tiszteletére elindították a Petőfi 200 című négyrészes rendezvénysorozatukat. Először tavaly decemberben a Természetjáró körösökkel ellátogattak Kiskőrösre, ahol meglátogatták a szülőházát. A második rendezvényről épp fentebb olvashatunk. A harmadik etap január 26-án, egy kamarai kiállítás formájában valósul meg az előtérben. Illetve pályáznak egy előadói estre, amelynek sikere esetén Turek Miklós színművész Versszínházi előadásával, méltó módon zárják le a Petőfi 200 programsorozatot.
