Ha egy gazda túzokfészket talál a földjén mezőgazdasági munka közben, azonnal értesítie kell a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait, akik eldöntik, hogy a tojásokat szükséges-e a Túzokvédelmi Állomásra szállítani. Amennyiben ezt nem lehet elkerülni, a szakemberek egy rázkódásmentes, mobil inkubátorban juttatják el a tojást a Dévaványa mellett található központba, melyek először fertőtlenítésen esnek túl, majd megvizsgálják azokat.
A tojásmonitornak köszönhetően például láthatóvá válik az embrió percenkénti szívverése, amelyből a szakemberek meg tudják állapítani a tojás költöttségi fokát. Mivel a szakemberek minden tojást, majd az abból kikelt fiókát megjelölnek és rögzítik az azzal kapcsolatos információkat, később is meg tudják állapítani, hogy melyik csibe melyiknek a testvére. Regisztrálják például a mentés dátumát, helyét és okát, a kelés, illetve a visszavadítás körülményeit, annak dátumát, továbbá azt is, hogy a későbbiekben hol és mikor figyelték meg a madarat, így az összes, a központban kikelt egyed életútja nyomon követhető. A központ munkatársai az előkészített tojásokat keltetőbe helyezik, többek közt ezt a folyamatot is megmutatja a 7.TV stábja:
Mára a szabadtéri állományvédelem olyannyira megerősödött, hogy a központba behozott tojások száma lényegesen lecsökkent. Ezt az is mutatja, hogy míg a nyolcvanas években 100 tojás került a keltetőkbe, ez a szám mára ennek csak töredéke. Évente 10-15 tojás kerül az állomásra, ennek ellenére minden költési szezonban szükség van emberi segítségre, hogy növelhető legyen az állomány.
– Idén az extrém tavaszi esőzések miatt nagyon későn indultak meg a kaszálások – ami a túzok szempontjából alapvetően jó lenne –, ám földön fészkelő fajról van szó. Mivel a vad madarak későn kezdtek költeni és idén nagyon sok volt az úgynevezett sarjúköltés – vagyis a tojók többször elhagyták a fészkeiket és újra tojást raktak –, ez nagyban rontotta a sikeres költés esélyét – tájékoztatott Czifrák Gábor, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője.
Az állomáson jelenleg két 5 hetes és 9 két hetes csibe él, valamint további 7 tojás van a keltetőben. A legkisebbek az infralámpa fényében várják, hogy gondozóik dobozba tegyék és kivigyék őket az állomás udvarára a napi sétára.
Galéria
A csibék így folyamatos felügyelet mellett ismerkedhetnek a természetes környezetükkel. A két nagyobb túzok már fedett, elkerített kifutóban tölti mindennapjait, ahonnan ők is legalább napi egyszer, felügyelet mellett mehetnek ki a nagyobb udvarra.
Augusztus második felében a 400 hektáros túzokvédelmi mintaterületre költöztetik a madarakat. Itt az első néhány hétben a gondozók "sétáltatják" a fiatal példányokat, amelyek szabadon is mozoghatnak. Ugyanakkor a madarak tudják, hogy a területen található pirostetős épületnél biztos táplálék, és biztonság várja őket – erről már Széll Antal beszélt.
– Október-november tájékán, amikor már az emberek nincsenek a közelükben, megszűnik a szoros kontaktus az ember és a madár között. Abban az időszakban már a vadonélő csoportokhoz csatlakozó, fiatal madarak a vad fajtársaiktól sajátítják el azokat a viselkedésmintákat, amelyek túlélésükhöz szükségesek – mondta el Széll Antal, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője.
A világon egyedülálló területen a szakemberek által felnevelt madarak a legtöbb ragadozótól elkerítve sajátíthatják el az életben maradásukhoz szükséges viselkedésformákat. A programnak köszönhetően évről-évre egyre több fióka éli meg az első telet.
