A Körös Klub Természet-, Környezetvédő Természetbarát Egyesület 1986-ban azzal a céllal alakult meg, hogy a súlyosan károsodott Körös-Maros vidék természeti értékeit megőrizze. Az egyesület tagjai 28 évvel ezelőtt, a Pósteleken található Boross László Kutatóház mellett, egy 10 hektáros területen különböző élőhelyeket alakítottak ki és erdőt telepítettek. Vadász Csaba, a civil szervezet elnöke elmondta, a céljuk az volt, hogy a dél-alföldi erdőtársulások, gyeptársulások, víztársulások életközösségeit mutassák be. Kiemelte, hogy emellett a településeknek szaporítóanyagokat is biztosítanak, amelyeket elültethetnek a közterületeken vagy magánterületen is. A génrezervátum legnagyobb részét a kocsányos tölgy, a fekete-, és a fehér nyár, a mezei-, és a tatár juhar, valamint a mezei szil és a fehér fűz alkotja.
– Egyesületünk jó kapcsolatot ápol a békéscsabai önkormányzattal, munkájukat szaktanácsadással próbáljuk segíteni. Továbbá, ha szükség van a bel-, vagy külvárosi területeken az erdősítéshez csemetékre, akkor ezt nem korlátlan mennyiségben, megfelelő genetikai állományú egyedekkel tudjuk biztosítani egy-két éven belül, mert a faiskolában lévő jelenlegi állományunk kiöregedett. Kisebb fejlesztéseket is szeretnénk végrehajtani, hogy több embert tudjunk fogadni a jövőben – emelte ki Vadász Csaba.
Békéscsaba polgármestere elmondta: az önkormányzat számára fontos, hogy a 10 hektáros erdő művelése szakszerűen történik. Szarvas Péter hangsúlyozta: az egyesület a génrezervátumban elvégzett munkával segíti a természeti értékek védelmét és megőrzi a magyar regionális őshonos fafajtákat.
– Az egyesület azzal a kéréssel kereste meg az önkormányzatot, hogy minősítsük át a kivágásos tevékenységet nem kivágásos erdőgazdálkodási móddá. Ennek az a lényege, hogy az egészen idős fákat sem vágják ki, hanem ott hagyják azokat, ameddig csak bírják a természetes erdei környezetben. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy megismerjük, milyen hatást gyakorolnak az erdő mindennapos folyamataira a fák, ha az élettartamuk végéig természetes élettani környezetükben vannak – emelte ki a városvezető.
Turák Helga városfejlesztési és városüzemeltetési menedzser szerkesztőségünkat a belvárosi fatelepítések módjáról, valamint az őshonos fák ültetéséről tájékoztatta.
– Központi és helyi jogszabályok adnak keretet településünkön a fák telepítéséhez. Ezek betartása mellett az utca- és útfásítás során a fásítási tervünkben leírtak szerint járunk el, egyéb esetekben a környezeti adottságok határozzák meg, hogy milyen típusú fákat ültetünk. A városi környezetben a fák telepítésekor nagy gondot okoz a felszín alatti-, és feletti közművek, illetve az épületek közelsége. Ezek a körülmények meghatározzák a fajtaválasztást, így ezekben az esetekben alacsonyabb, vagy szűkebb koronaállású fákat alkalmazunk. További, meghatározó szempont, hogy a telepítésre kerülő fák környezetszennyezésnek ellenállóak és szárazságtűrőek legyenek, valamint ne legyenek allergének. Mivel az őshonos fajok jellemzően nagytermetű fák, amelyek terebélyes koronával rendelkeznek, így azokat legfőképpen külterületeken útfásításra, mezővédő erdősávokhoz használjuk, illetve erdőterületeink növényanyagát adják. Belterületen a ligetekben és parkokban alkalmazhatóak – emelte ki a szakember.
Turák Helga továbbá elmondta, hogy a város különböző részein az eltérő fafajták alkalmazása a biológiai sokféleséget is szolgálja, így élőlénynek sokaságának nyújthatnak tápláló-, élő- és búvóhelyet. A tervek szerint a közeljövőben olyan Póstelekről átültetett fafajtákkal is találkozhatunk Békéscsabán, mint a fehér nyár, a kocsányos tölgy, a vadkörte vagy a tatárjuhar.
