Sokan a mai napig rácsodálkoznak arra, hogy milyen természeti gyöngyszem található Békéscsaba határában, Pósteleken. A közel tíz hektáros terület nagy része a megyeszékhely tulajdona, ahol még évtizedekkel ezelőtt, szinte a semmiből alakított ki Boross László kertészmérnök és csapata a Dél-Alföldre jellemző erdő- és gyeptársulásokat, vízparti élőhelyeket. A természetvédelmi területet kezelő egyesület legutóbb azt kérte a város vezetésétől, hogy a korábbi faanyag termelésre irányuló, vágásos üzemmódot faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód váltsa fel. A szervezet szerint erre azért volt szükség, mert csak így lehet az erdő természetes folyamatait támogatni és megfigyelni.
– Hosszú évtizedek alatt – erre törekszünk most mi is – olyan életközösség alakul ki, amelyet egycsapásra megszüntetni a legmodernebb tudományos szempontok szerint sem a legszerencsésebb, hiszen akkor az aljnövényzet is odavész és nagyon sok időt kell várni, mire újra ugyanolyan erdő keletkezik – fogalmazott Vadász Csaba, a Körös Klub Természet-, Környezetvédő Természetbarát Egyesület elnöke.
A civil szervezet évek óta jó kapcsolatot ápol Szarvas Péter polgármesterrel. A békéscsabai önkormányzat elkötelezett híve a folyamatos fásításnak, ezért most az egyesülettel közösen vizsgálják azt a lehetőséget, hogy az őshonos magyar fafajták közül hogyan telepíthető át néhány példány a génrezervátumból a város közterületeire.
– Szeretnénk szakemberekre bízni a közterületi fagazdálkodást, az önkormányzatnál is megvan az ezzel foglalkozó szakembergárda, de szívesen vesszük a civil szervezetek segítségét is. Ilyen jó partnerre találtunk a Körös Klub Természetvédő Egyesület vezetőjében, illetve tagjaiban, így az ő tanácsaikat is szívesen vesszük Békéscsaba fásítási programjában – mondta Szarvas Péter, a város polgármestere.
Ha minden jól megy, akkor a közeljövőben olyan Póstelekről átültetett fafajtákkal is találkozhatunk Békéscsabán, mint a fehér nyár, a kocsányos tölgy, a vadkörte vagy a tatárjuhar.
