A 9,5 hektáros pósteleki génrezervátumban jelentős számú, mintegy 180 őshonos faj él, mely életközösségek vízellátását az év eleje óta egy csőzsilip-rendszer segíti. A fejlesztésnek köszönhetően a területen található két tó vízszintje szabályozhatóvá vált, ezzel is elősegítve a vizes élőhelyek megóvását az aszályos időszakokban. Az önkormányzat által finanszírozott beruházás, mint utólag kiderült, a lehető legjobbkor valósult meg, hiszen idén nyáron száz éve nem látott aszály sújtotta az Alföldet.
Vadász Csaba, a területet gondozó Körös Klub Természet-, Környezetvédő Természetbarát Egyesület elnöke arról számolt be, hogy most látszott meg igazán, milyen nagy jelentőségű fejlesztés történt. Mivel nem volt elég vízutánpótlás a Körös által táplált pósteleki csatornából, így az extrém szárazság idején könnyen elapadhatott volna a mederben a víz, azonban a zsiliprendszer ezt sikeresen meg tudta akadályozni.
Ez utóbbi már csak azért is kiemelten fontos, mert aszály esetén az itt található tavakból akár öntözni is tudják azt a faiskolát, ahol azokat az őshonos facsemetéket nevelik, melyek közül több is kikerült már Békéscsaba közterületeire. Vadász Csaba szerint ezeket a fafajokat fontos lenne minél jobban szaporítani, és elterjeszteni a városban, akár a lakosság körében is, és ideális lenne, ha a városi fásítások során is szinte kizárólag ezek a fajok kerülnének be. A szervezet elnöke rámutatott: az őshonos fáknak évmilliós tapasztalatuk van abban, hogyan kell a szárazság ellen védekezni, azonban, ha olyan fajokat telepítünk, melyek nem szokták meg ezt az olykor szélsőséges klímát, akkor ők már komoly nehézségekbe ütközhetnek. Az őshonos fáknak konkrét stratégiájuk van arra, hogyan vészeljék át az aszályos időszakokat, például van olyan fa, amelyik emiatt nyáron is hullajtja a levelét.
Békéscsabán számos olyan helyi jelentőségű, védett terület van, ahová csak olyan fafajok telepíthetőek, amelyek genetikailag hitelesek és sokkal ellenállóbbak a különböző természeti hatásokkal szemben. Fekete Ágnes biológus, az egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy olyan, sokak által ismert alföldi erdőalkotó fákra kell gondolni, mint a kocsányos tölgy, a mezei juhar, a tatárjuhar, a különböző kőrisek és szilfák. A szakember kitért arra is, hogy nagyon fontos lenne a különböző cserjék telepítése is, hiszen lényeges, hogy ne engedjük kiszáradni a föld felső rétegét és ebben a cserjék vannak a legnagyobb segítségünkre. Megfelelő választás lehet szerinte többek között a vadrózsa, a galagonya, a különböző somfajok vagy a kányabangita.
Fekete Ágnes elárulta azt is, hogy az egyesület közösségi médiafelületein egyre több kérdést kapnak az utóbbi időben a faültetésekkel kapcsolatban. A szervezet honlapján elérhető például a magánszemélyeknek egy lista arról, hogy milyen fafajokat érdemes telepíteni. Hangsúlyozta, hogy csak faültetéssel nem lehet a klímaváltozás problémáit megoldani, de egy terület mikroklímáján akár néhány termetesebb fa is sokat segíthet. Az inváziós fajok ültetésével kapcsolatban elmondta, hogy ilyenkor nemcsak a saját érdekeinket kell nézni, hanem az élőhelyek megtartására is törekedni kell, mert azok nagy pusztítást tudnak végezni az őshonos életközösségekben. Fontos megemlíteni a fenntarthatóságot is, hiszen nem mindegy hova, milyen fajt ültetünk, a szakember szerint ezért érdemes előtte felmérni az adott hely adottságait.
