Gila Csaba elmondta, a vizsgálat úgy zajlott, hogy felvette a fák adatait, nézte a méreteit, állékonyságát, állapotát, törzsátmérőjét, kerületét és azt is, hogy hol van az úgynevezett csurgó, azaz a korona széle. Megnézte, mekkora a favédelmi terület, az állékonysági terület, és hogy hol nem szabad hozzányúlni a gyökérhez. Ezt követően szemrevételezte a fahibákat.
– Az Andrássy úton, a korábbi évtizedekben sok volt a gyökérvágás a közművek, hírközlési eszközök fektetése miatt, de a burkolatátépítések is problémát jelentettek. A gyökérvágások következtében sok helyen palacktörzsek alakultak ki, ez azt jelenti, hogy középen, belül, szívszerűen rothad a fa – a Csaba Centernél az egyik ilyen fába már be is lehet látni. A platánokat ráadásul túl sűrűn telepítették, úgy 5-6 méterenként. Ez nem békéscsabai sajátosság, mindenhol így tettek, miközben természetes állapotukban 15-20 méterre van szükségük. Úgy kell elképzelni, hogy minden fa keresi magának a táplálékot, de ha ilyen sűrűn vannak ültetve, a rosszabb immunrendszerrel rendelkezők legyengülnek – tudtuk meg a szakembertől.
Gila Csaba megjegyezte: sajnos országos probléma, hogy Budapesten kívül a nagyobb városokban jelenleg sok helyen nincs olyan csapat, amelynek tagjai csak a fákkal foglalkoznának. Pedig ahhoz, hogy egy egészséges fasort megőrizzünk, rendszeres karbantartásra és hozzáértésre van szükség. Hozzátette, hogy kifejezetten faápoló képzés csak néhány éve van Magyarországon; voltak és vannak nagyon jó erdészeink, de az erdészeti tevékenység teljesen más, mint például egy kertészeti fanyesés.
– Gyakori probléma, hogy magasan vágják le az ágat, későn avatkoznak be, hatalmas sebeket ejtenek, ami bekorhadási folyamatot indíthat el. Egy nagyobb sebet a növény – a híresztelésekkel ellentétben – önmaga nem tud begyógyítani. Egy húsz centis seb, ha jó a fa életképessége, mintegy tíz év alatt gyógyul be, de közben szétreped a fatest a vágás mentén, és ott bejuthatnak a kórokozók. A sebet tehát mindenképpen kezelni kell, illetve le kell takarni, hogy a bekorhadás ne induljon el – sorolta a növényorvos.
Gila Csaba hangsúlyozta, szomorú, de tudni kell azt is, hogy a városi fákat számos káros határ éri, így várhatóan jóval kevesebb ideig élnek, mint azok, amelyek a szabad természetben vannak. Meg kell értenünk, hogy a mesterséges körülmények között telepített fákat csak mesterségesen tudjuk fenntartani, nem lehet őket magukra hagyni, muszáj beavatkozni.
Nyilván mindnyájan azt szeretnénk, hogy minél több fa legyen Békéscsabán, és az Andrássy úton is a lehető legtöbb megmaradjon. A szakember szerint azonban szembe kell néznünk azzal, hogy azokat az egyedeket, amelyek veszélyessé váltak és növény-egészségügyi beavatkozással sem hozhatók helyre, azokat el kell távolítani.
– Az Andrássy úton 46 fa menthetetlen, ki kell vágni őket: bélkorhadás, üregesedés, valamint csúcsszárazság jellemző rájuk, a súlypontjuk pedig a kerékpárút, az útburkolat és az épületek irányába mozdult el. További 49 fa – bár hosszútávon nem fenntartható – gallyazással, odúkezeléssel és egyéb megtartó kezelésekkel még több évig élhet és adhat árnyékot. Ez idő alatt már el kell kezdeni az irányított nevelést és a pótlást – tájékoztatott a szakember.
Gila Csaba hozzátette, hogy akár platánokkal is pótolhatók az ötvenes években ültetett, mára elöregedett egyedek, mert ez a fa nagy árnyékolást tud biztosítani, de láthatóan Békéscsabán a kocsányos tölgyek is gyönyörűek, jól érzik magukat itt, és kevésbé törnek a szélsőséges időjárási viszonyok során.
Az Andrássy úti platánok hozzánk nőttek, így nehéz, de el kell fogadnunk, hogy néhányuk életciklusa a végéhez ért, amelyeket azonban új fákkal pótolnak majd őket. Ugyanakkor nagyobb részük – megfelelő odafigyeléssel – még sokáig velünk lesz és ad árnyékot a legmelegebb napokon is.
