– Az előző évben lezárult a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program. Melyek voltak a főbb projektek a TOP-ban?
– Lezárult a TOP 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszaka. Sok Békés vármegyei falu, kisváros a legtöbb pályázatát ezen a programon keresztül valósította meg. A befejezés és az elszámolás határideje idén van, 2023-ban december 31-én, tehát ez egy nagyon fontos és érdekes időszak. Egyrészt lassan mérleget vonhatunk, másrészt sorra vesszük azokat a projekteket, amelyek még nem fejeződtek be. Kollégáim több településsel, az irányító hatóság bevonásával tárgyalnak arról, hogy van-e még lehetőség befejezni az adott építkezést. Ez azt is jelenti, hogy lesznek majd olyan pályázók, akik nem jutnak a beruházás végére, ebben az esetben a 2023. december 31-e után kiállított számlákat nekik kell majd állniuk, de ilyen szerencsére kevés van.
Érdemes megemlíteni, hogy eredetileg 58 milliárd Ft összeg állt rendelkezésre Békés vármegye számára, de végül a településekkel közösen 88 milliárd Ft támogatásban részesültek a projektek, ezen felül 6 és fél milliárd Ft, úgynevezett költségnövekményt kaptunk a drágulások miatti áremelkedések kompenzációjaként. Tehát közel 40 százalékkal több forrás érkezett Békés vármegyébe, mint amire eredetileg számítottunk. Köszönhető ez annak, hogy a települések felkészültek voltak, a vármegye is igyekezett segíteni, összekötni ezekkel a pályázatokkal a településeket. A TOP pályázat lehetőséget adott a gazdaság fejlesztésére és nem csak infrastruktúrát lehetett a forrásból fejleszteni. 21 ipari park épült, 66 inkubátorház, több mint 20 turisztikai fejlesztés. Ezek közvetlenül pörgették a vármegye gazdaságát. Nagyon sok infrastruktúrás fejlesztés is megvalósult, óvodák, bölcsődék épültek és újultak meg, szociális és egészségügyi intézményeket lehetett felújítani, 60 km kerékpárút épült és még sorolhatnám.
– Azzal párhuzamosan, hogy lezárul a TOP már el is indult egy új lehetőség a TOP Plusz. Itt előreláthatóan milyen forrás áll majd rendelkezésre?
– A 2021-27-es ciklusban a TOP lényegében a TOP Plusszal folytatódik. A képviselőknek óriási érdemük van abban, hogy a kevésbé fejlett megyék a felzárkózás érdekében több forráshoz jussanak, mint a fejlettebb Észak-Dunántúl vármegyei. Békés esetében a TOP Plusz keret 88 milliárd Ft-ról indult, ebben a pillanatban 95 milliárd Ft az a rendelkezésre álló fejlesztési keret, amit a vármegye felhasználhat. Bízom benne, hogy ezt is jelentősen sikerül majd túlteljesíteni, hiszen nagyon sok jó ötlet, nagyon sok jól kidolgozott pályázati alapanyag áll rendelkezésre. A vármegye önkormányzata igyekszik segíteni, nemcsak a program tervezését és koordinálását, hanem a végrehajtását is. Tervben vannak például intézményfejlesztések, a Körös völgyének a fejlesztése, egy kisebb kerékpáros turisztikai útvonal kijelölése és útfejlesztések is. Örömmel látom, hogy a TOP Plusz forrásából indult például a Sarkad és az országhatár közötti, egy borzalmas útszakasznak a felújítása, és több szétszórva megye területén több ilyen fejlesztés is zajlik.
– Említette, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő, kisebb településeket is segítik a pályázatban. Ez milyen formában történik?
– Nagyon sok település részéről bizalmat kapunk pályázatok menedzselésében. A vármegye önkormányzata egy úgynevezett területi szereplő ebben a TOP-ban. Az azt jelenti, hogy nagyon sok megkeresés érkezett irányunkból a települések felé. Felmértük azokat a fejlesztési igényeket, amelyek relevánsak, és igyekeztünk olyan információt eljuttatni az irányító hatósághoz, hogy ott a települések érdekeit maximálisan figyelembe vegyék. Ennek is köszönhető, hogy olyan fejlesztéseket sikerült megvalósítani, amelyre az adott településnek leginkább szüksége volt. Az előzetes felmérés, az előzetes kommunikáció az nagyon fontos szerepet játszik ebben a programban. A projektmenedzselés feladatának ellátásában is tudjuk segíteni szakmailag ezeknek a településeknek a munkáját. Legtöbbször a jegyzőkkel esetleg a pénzügyes kollégákkal dolgozunk együtt, akiknek nyilván van tapasztalatuk, azonban a megyei önkormányzat fejlesztési osztályán 17-en dolgoznak, és a kollégáim általában a TOP pályázatokon belül is specializálódnak fejlesztési típusokra, amelyeken belül komoly tapasztalattal rendelkeznek. Ezzel igyekszünk segíteni leginkább a kisebb települések fejlesztéseit.
– Idén is megrendezi az önkormányzat a Megyenapot, ami immár Vármegye nap nevet fogja viselni. Mit tudhatunk a részletekről?
– Nincsen túl sok változás csak három betű, és a három betűn túl egyébként minden azonos azokkal a megyenapokkal, amelyeket megszokhattak a látogatók. Nagyon nagy öröm, hogy Békéscsabán kívül számos településről érkeznek ide, tehát sokan magukénak érzik a Megyenapot. A vármegye kellős közepén, a békéscsabai Szent István téren lesz ismét a rendezvény, illetve most már a Kossuth téren is, mert kinőttük a Szent István teret. Nagy az érdeklődés a kiállítók részéről is. Tavaly azzal szembesültünk, hogy el kellett utasítanunk kézműveseket, ami kellemetlen volt. Ezt ebben az esztendőben úgy tudjuk megoldani, hogy tovább léptünk a Kossuth tér irányába, a Kossuth-szobor körül is lesznek kiállítók. Több lábon áll a vármegye nap. Az első és legfontosabb célja a vármegyei értéktár és a települési értéktárak bemutatása, ezt idén is meg fogjuk tenni. Most a gasztronómiára és az élelmiszerekre fogunk fókuszálni, természetesen emellett meg lehet ismerni nagyon sok vármegyei értéket. A települési értéktárak részéről 36 településről érkezett megkeresés, hogy szeretnének részt venni a rendezvénye, remélhetőleg tudunk majd helyet biztosítani valamennyiüknek. Az értéktárak bemutatkozása mellett a nemzetiségek is kint lesznek, a felkérésünkre, délre nemzetiségi ételeket főznek és kóstoltatás is lesz, valamint bemutatkoznak a színpadon is.
Emellett nagyon fontos része a vármegyenapnak a hagyományőrző szekció: vannak betyár hagyományaink, katonai hagyományaink, amelyek arra köteleznek bennünket, hogy ezeket megismertessük a ma itt élőkkel. Kint lesznek a mai kor „vitézei” is, például a TEK vagy a készenléti rendőrség, de a díszszázad is bemutató tart. A Jókai színház előtti téren a Nemzeti Művelődési Intézet és a megyei népművészeti egyesület segítségével egy gyermekfoglalkoztatót alakítunk ki, ahol több fajta játék, illetve nyereményjáték is várja a gyerekeket. Ha 4 állomást teljesítenek, akkor a közeli fagyizóban lesznek a vendégeink.
A délutáni programok gerincét Békés vármegyei néptáncosai adják, de lesz bábszínházi előadás, Soós Emőke mesét mond, valamint lesz musical- és operett-műsor is. Igyekszünk a közönséggel minél több vármegyei értéket megismertetni ezen a napon. A Kossuth téren a Nemzeti Művelődési Intézet gasztrobusza áll majd, ahol reményeink szerint Prohászka Béla fog hungarikumokból kóstoltatni. Ebben az esztendőben is megszervezzük Békés vármegye legnagyobb kézműves kiállítását és vásárát: idén 85 kézművest és kistermelőt látunk vendégül, ez minden eddiginél több. Már csak miattuk is érdemes ellátogatni a Vármegye napra.
