A 7.Tv Aktuális című műsorában Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke értékelte a múlt évet, kiemelve a nyertes pályázatok jelentőségét, és beszélt az idei tervekről is.
– A múlt év a fejlesztések terén mennyire mondható sikeresnek? Hogyan értékelné ezt?
– A megyei önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében 2017-ben 355 nyertes pályázatot menedzselt egészen a támogatói döntésig. Ez azt jelenti, hogy 38 milliárd forint értékben született támogatói döntés. Ennyi forrás már biztosan a megyébe érkezik. Itt Békéscsabán kívüli területekről beszélünk, hiszen Békéscsabának önálló, 15 milliárd forintos forrása van erre. Egy kicsit távolabbról kezdeném azért a történetet. 2012 óta a megyei önkormányzatoknak területfejlesztési és területrendezési feladatai vannak elsősorban. Két olyan program van ebben az uniós ciklusban, amelyben nekünk konkrét feladatunk van. Akár rendelet, akár maga a program nevesíti a megyei önkormányzatot, mint szereplőt. Az egyik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a másik pedig az Interreg Románia-Magyarország határon átnyúló program. A területfejlesztési programról annyit érdemes azért tudni, hogy az előző területfejlesztési programokhoz képest ez megyei kereteket határoz meg, tehát a megyék önálló fejlesztési keretekkel rendelkeznek. Nem régióban gondolkodunk, nem a régióban döntik el, hogy hová kerüljön egy-egy fejlesztés, hanem a megyei fejlesztések versengenek egymással. Ez azért is jó, mert azt tapasztalhattuk, hogy korábban Bács-Kiskun és Csongrád megyébe lakosságszám arányosan magasabb összegű források jutottak. Békés megye nem volt ennek az elosztási rendszernek a nyertese. Békés megyére a négy országgyűlési képviselője munkájának is köszönhetően magasabb, 58 milliárd forintos keret lett meghatározva. Magasabb a szomszédos megyékénél, és magasabb, jelentősen magasabb a fejlettebb nyugat-dunántúli megyékénél, hiszen nagyjából kétszer akkora összegből gazdálkodhatunk Békés megyében, mint a Dunántúli megyékben. A TOP fontos célja a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése, ezért Békés megyébe több forrás jut. Nagyon fontos célja a munkanélküliség csökkentése, és a helyi gazdaság megerősítése.
– Békés megye, ha összegezni kellene, milyen helyen áll országos szinten a TOP-os forrásokat illetően?
– A kormányzati döntésnek és az országgyűlési képviselők lobbijának köszönhetően mi nagyon kedvező helyzetben vagyunk. Az 58 milliárd forint az nagyon magas összeg. Arról nem is beszélve, hogy az eredeti tervek szerint nagyjából 30 százalékkal alacsonyabb összeg lett volna. Utána azonban volt egy erőteljes küzdelem annak érdekében, hogy Békés megye ennél többet kapjon. A megyei önkormányzat elkezdte 2014-ben a program kidolgozását. Az integrált területi program gyakorlatilag a forgatókönyve a TOP-nak, ezt dolgoztuk ki. 2015-ben voltak is háborgások a megyében. Amikor a megye meghatározta a pontozási rendszerét ennek a programnak, akkor több polgármester felszólalt, leveleket írt, mert azt vélelmezték, hogy nem lesz a településük számára kedvező majd ennek a programnak a végkimenetele. Azt gondolom, hogy az idő igazolta a megyei önkormányzatot akkori döntéseit, hiszen a Békéscsabán kívüli 74 településből 69 településen már biztosan nyert pályázat, és úgy gondolom, hogy a polgármestereknek a döntő többsége elégedett, méltányosnak és igazságosnak tartja azt a forráseloszlást, amely következtében a fejlesztések megvalósulhatnak. Gazdaságfejlesztési jellegű ez a program, ami azt jelenti, hogy nyilván nem közvetlenül a piaci szereplőket támogatja, mert arra ott vannak más programok, például a gazdaságfejlesztési, innovációs operatív program. A TOP-ra települési önkormányzatok, civil szervezetek, intézményfenntartó civil szervezetek, egyházak, nemzetiségi önkormányzatok pályázhattak. De mégis gazdaságfejlesztési célú. Egyszerűen fogalmazva kétfajta pályázati felhívás van a TOP-ban. Az egyik közvetetten támogatja a gazdaságfejlesztést. Ilyen például a piacfejlesztés, inkubátorházak fejlesztése, ipari parkok fejlesztése, létrehozása, vagy akár a munkaerő-piaci paktumok, ahol képzéseket, és munkabér-támogatásokat lehet elérni. És vannak olyan fejlesztések, amelyek közvetetten támogatják a gazdaságfejlesztést. Ilyen például az utak, kerékpárutak – hiszen el kell jutni a munkahelyre – fejlesztése. Ilyen az óvoda, bölcsőde fejlesztése, ami kiemelten fontos program. Nagyon sok óvoda, és nagyon sok bölcsőde fog megújulni, illetve sok bölcsőde fog létrejönni annak érdekében, hogy az édesanyák el tudjanak menni, dolgozni. Egyébként ezt most már kötelező is fenntartani egy kisebb településeken. Vannak olyan elemei, amelyek a legkisebb települések számára is elérhetők voltak. Azt tapasztaltuk, hogy egészségügyi szakrendelők felújítására, szociális intézmény felújítására, és a helyi piacnak a fejlesztésére nagyon sok kistelepülés, akár 1000 fő alatti kistelepülés is sikeresen tudott pályázni.
– A megye számára miért fontos az, hogy a kisebb települések is tudjanak fejlődni, nyerjenek pályázatokat?
– A Békés megyei emberek az elmúlt évtizedekben ahhoz szokhattak hozzá, hogy valamelyest másodrendű állampolgárként kezeltek bennünket. Az M44-esnek a megépítése, ennek a programnak a lefolytatása és kiemelten történő kezelése azt az üzenetet közvetíti, hogy Békés megyében igenis van fejlődési potenciál, az itt élő emberek ugyanolyan magyar állampolgárok, mint a fejlettebb régiókban élők. A legkisebb településeken élők esetében a legnagyobb az elvándorlás Magyarországon belül. Nyilván a vállalkozásoknak, a helyben lévő vállalkozásoknak a fejlesztésén kívül azokat az infrastruktúrákat is ki kell építeni, ami fejleszti a helyi gazdaságot, ami egy alapot teremthet ahhoz, hogy valaki ott tervezze meg az életét, és ott élje le az életét. Ilyen például a piacok fejlesztése, ami lehetőséget ad arra, hogy a háztájiban megtermelt zöldség, gyümölcs, és egyéb termék az eljusson a vásárlókhoz.
– A megyei önkormányzat egyik sikeres programja a Megyenap. Miért tartják fontosnak itt bemutassák az értékeket?
– Sokan nem is gondolnák, hogy szellemi, kulturális kincsekben mennyire gazdagok vagyunk. Egy olyan füzet jutott a minap a kezembe, amely Bartók Bélának az 1904 és 1925 közötti Békés megyei gyűjtéseit tartalmazta. Én, aki sokáig muzsikáltam, zenei általánosba jártam, azt tapasztaltam megdöbbenve, hogy az általam is ismert népdalok azok Békés megyeiek. Békés megyében gyűjtötte őket Bartók Béla. Például az Elindultam szép hazámból kezdetű népdalt Gyulán gyűjtötte, talán 1906-ban. Ezt csak azért mondtam el, mert azt tapasztaljuk, hogy azokon a településeken, ahol az értékgyűjtés elindul, ahol a helyi értékekkel elkezdenek foglalkozni, ott megdöbbennek az ezzel foglalkozók, hogy micsoda kincsekkel rendelkeznek. Mi nagyon jól állunk ebben a tekintetben, hiszen Békés megyében a 75 településből 51 településen működik helyi értéktár. Ezeknek az értéktáraknak az a feladata, hogy a helyi értékeket összegyűjtsék, dokumentálják, és népszerűsítsék. Ez nagyjából a kétszerese az országos átlagnak. És nemcsak megalakultak az értéktárak, hanem nagyon aktív munkát is folytatnak, ugyanis 819 nemzeti értéket azonosítottak Békés megyében a településeken. Ez egy óriási szám. Ezeknek van egy szűk válogatottjuk, a megyei értéktár, amelyben 37 érték található ebben a pillanatban. A múlt évben nyolccal növekedett a megyei értékek száma. Oda nyilvánvalóan nehezebb bekerülni, hiszen olyan értéknek kell lennie a megyei értéktárban helyet foglaló értéknek, amely megyeszerte ismert, nagyon magas minőséget, nívót képvisel, és egy olyan üzenetet hordoz, amit mi, Békés megyeiek szívesen közvetítenék a külvilág felé magunkról. A megyei értéktárban hét ember dolgozik, a többségük szakember, és közel negyven szakember segíti nyolc albizottságban az értéktár munkáját. Azok az értékek, amelyek a megyei értéktárba bekerültek, onnan a nemzeti értéktárba is bekerülhetnek. Mint például a Csabai Kolbászfesztivál. A hungarikumok köre pedig a legfelső kategóriája a nemzeti értékeknek, a legszűkebb válogatottja. Oda is bekerülhetnek természetesen megyei értékek. Ebben a pillanatban kettő ilyen van. A gyulai és a csabai kolbász, amely már hungarikum.
– Miért tartják fontosnak, hogy összegyűjtsék ezeket a megyei értékeket, és megőrizzük ezeket?
– Nemcsak a múlt értékei képviselnek természetesen értéket. Például a sport területén a megyei értéktár része a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub, ami azt jelenti, hogy egy az elmúlt 10-20 évben nagyon magas színvonalú tevékenységet fejtett ki. Az egyébként modernek mondható sport – kutyával együtt küzdenek le a gazdák akadályokat – is bekerülhet tehát a megyei értéktárba. Nemcsak az a cél, hogy megőrizzük ezeket az értékeket. Ez is nagyon fontos persze, hiszen fontos leírni egy régi munkafolyamatot, mert egy olyan tudást, olyan több évszázados tudást tartalmazhat, például ipari-technológiai tudást, amelyet érdemes megőrizni, mert lehet, hogy 5 vagy 50 év múlva arra szükség lesz. Újra elővehetjük, és abból értéket teremthetünk, vagy akár jövedelmet is lehet ebből szerezni. De azért is tartjuk fontosnak, mert a múlt értékei az egyre iparosodottabb világban akár a gazdaságfejlesztés részei lehetnek, például a turizmus területén. Hogyha feltárjuk a gasztronómiai értékeinket, a természeti értékeinket, a kulturális örökségbeli értékeinket, ezeket az értékeket kell összeszervezni ahhoz, hogy egy idelátogató turistának napokra, vagy akár hetekre programokat tudjunk nyújtani. Vagy ott vannak az ipari értékeink, a mezőgazdasági értékeink, amelyek bemutatására a Megyenapon például a megye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát is megtartjuk. Ezeknek az összeszervezése és felkínálása lehetőséget teremt azoknak, akik ezeknek az értékeknek a termelésével, előállításával foglalkoznak. A Megyenapot egyébként idén harmadjára rendezzük meg majd szeptember elején, Békéscsaba főterén. A tervek szerint most nem egynapos lesz, már augusztus 31-én, pénteken délután el fogjuk kezdeni, mert kinőttük időben is, térben is a békéscsabai főteret. Mivel már a színpadon nem fértek el a programok, így kénytelenek vagyunk másfél napossá bővíteni, de ezt nagyon nagy örömmel tesszük.
– Milyen tervei, feladatai vannak a megyei önkormányzatnak a 2018-as évre?
– A TOP tekintetében 2017 a pályázatok évének volt nevezhető, 2018 pedig a megvalósítás éve lesz. 355 pályázat esetében már támogatói döntés született. Ez egy óriási szám. Azt gondolom, hogy másfél-két év múlva ez a települések képén is erőteljesen látható lesz. Hiszen például nagyon sok energetikai felújítás lesz, mert nagyon fontos, hogy ne újabb közpénzből fenntartandó négyzetmétereket hozzunk létre, hanem megtakarítást eredményezzünk, vagy bevételt növeljük. Ebben lesz a további feladatunk, hiszen a településeknek több mint fele a támogatói döntés után megbízta a megyei önkormányzatot a projekteknek a menedzselésével is. A megyei önkormányzat erre korábban már felkészült. 27 kollégánk foglalkozik a projektek menedzselésével ebben a pillanatban. A hivatalon belül külön csoportot hoztunk létre erre. Hátravan még 49 olyan pályázat, ahol már pozitív döntés-előkészítő bizottsági döntés született. Ott jó reménységgel azt várjuk, hogy ezek még nyerni fognak. Ezen kívül még 3 olyan pályázat van, amely értékelési szakaszban van. Tehát ezekkel kell majd foglalatoskodnunk, illetve a 355 pályázat esetében ezeknek a megvalósítása fog következni. Közbeszerzés, és indulhatnak az építkezések, az eszközbeszerzések. Ez az egyik nagyon fontos feladatunk. A másik pedig az Interreg határon átnyúló program, amelyben 2018-ban várhatóak az első támogatói döntések. Ez a program 232 millió euró elérését teszi lehetővé a pályázók számára. Ez nyolc megyét érint, négy-négy határmenti megyét. Ezen a programon belül tavasszal, vagy talán az első félévben várhatók az első támogatói döntések. A programnak a monitoring bizottságában a megyei önkormányzat is részt vesz. Annyit érdemes tudni erről a programról, hogy Bukarestbe került át az irányítóhatósága, viszont Nagyváradon van egy ügynökség, a program ügyeit viszi. Minden megyében, így Békés megyében is nyitottak információs pontot, ez az infópont Békés megyében Békéscsabán, a megyeházán működik. Az ottani kolléga vár mindenkit, akit érdekel ez a program. Akár a pályázatokról tud információt nyújtani, akár pedig romániai partner keresésében tud majd segíteni az érdeklődőknek.
