A Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei ezekben a napokban különleges geofizikai vizsgálatok segítségével tesznek kísérletet az egykori Csabai várkastély, illetve az azt körülvevő árok elhelyezkedésének meghatározására.
A múzeum régészei korábban már több ízben végeztek kutatásokat a görögországi Krétai Egyetem geofizikai laborjával (IMS FORTH) együttműködve, melynek munkatársaival helyszíni bejárást is tartottak – írja közleményében a kulturális intézmény. Az újabb közös vizsgálat május 25–27. között volt, amikor is a szakemberek elektromos tomográffal (ERT) térképezték fel Békéscsabán a Kastély utca környékét dr. Nikos Papadopoulos geofizikus és dr. Bácsmegi Gábor régész vezetésével.
A csabai Ábrahámffy vagy Ábránfy család kastélyának építésének idejéről nem maradt ránk írásos forrás, annyit tudunk, hogy 1521-ben már állt. A legpontosabb leírást egy 1556. június 20-án kelt levélben találjuk, amelyet a kastélyt ostrommal elfoglaló, illetve leromboló gyulai kapitány, Mágócsi Gáspár írt a nádorhoz. Ebben megemlíti, hogy a kőerődítmények, a torony és az árkok nem álltak ellen az ostromnak, melyekhez ágyúkat is hozott. A kastély felégetése mellett a tornyot és a védműveket az alapjukig lerombolták, az árkokat feltöltötték.
A történeti kutatások (Gécs Béla, Jankovich-B. Dénes stb.) a kastély helyét a mai Kastély utca környékére teszik. Korábban – a terület beépítettsége miatt – nem volt lehetőség régészeti kutatásra, azonban az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének hála, napjainkban lehetőség nyílik az ún. roncsolásmentes vizsgálatok elvégzésére. A szóban forgó vizsgálatoknál különböző műszerekkel „néznek bele” a talajrétegekbe, anélkül, hogy ásatásokat végeznének.
A módszer lényege, hogy szabályos térközönként elektródákat helyeznek a talajba, azokba különböző erősségű áramot vezetnek, melyek eltérően reagálnak a talajban található korábbi beásásokra, alapokra. Az így kapott adatok alapján próbálják pontosítani a kastély helyét, illetve az azt övező árkot. Ha a vizsgálat sikerrel jár, a kutatást végző szakemberek nagy valószínűséggel május 27-én már pontosan meg tudják határozni az egykori erődítmény pontos helyét, újabb régészeti szenzációt szolgáltatva a békéscsabai lakosság és a régész szakma számára.
