Visszatekintő: Dancsó Tibor önkormányzati képviselő – Demokratikus Koalíció

2024. április 18. 14:00 | behir.hu

Öt évvel ezelőtt, 2019. október 13-án volt az előző önkormányzati választás, amikor arról döntöttünk, hogy a 2019–2024-es ciklusban kikre bízzuk a város vezetését. Most arra kértük a békéscsabai képviselő-testület tagjait, foglalják össze az ebben a ciklusban végzett önkormányzati munkájukat. Az alábbiakban Dancsó Tibor beszámolóját olvashatják, a beszámolót változtatás nélkül közöljük.

Ha az elmúlt 5 évre visszatekintek, Békéscsaba sokat fejlődött. Azonban több téma is akad, amelyekkel kapcsolatban nem felhőtlen az örömöm. Itt van mindjárt az egyik legfontosabb problémánk: Békéscsaba népességének fogyása. Városunk lakosainak száma 2010-től napjainkig több, mint 13 %-kal csökkent! Évek óta pont az a fiatal korosztály hagyja el Békéscsabát, akik e döntésükből kifolyólag már nem itt fognak gyökeret verni, dolgozni, nem itt alapítanak családot, hanem Budapesten, a Dunántúlon, vagy valahol külföldön. Azok pedig, akik már fiatalon családot alapítottak, viszik magukkal a gyermekeiket is.

 

 

Az első ábra szerint (Forrás: KSH) benne vagyunk az ország három leggyengébb átlagfizetésű megyéje között (pontosabban hátulról a másodikak vagyunk). A narancssárgával színezett megyékben 30 – 35 százalékkal többet keresnek az emberek, mint nálunk, a sárgával jelölt megyékben. A második ábrát a Polgármesteri Hivatal munkatársai készítették. Azt mutatja be, hogy 2010 és 2021 között hogyan fogyott Békéscsabán a 0 – 18 éves korosztály létszáma. A harmadik ábra pedig azt ábrázolja (Forrás: KSH), hogy melyik megye népessége hány százalékkal csökkent. Ezt a listát 13 százalékkal vezetjük. A városunk által elindított „Békéscsaba Hazavár” programban kevés számú diáknak adunk havonta igen kevés támogatást annak reményében, hogy ők a tanulmányaikat befejezve, majd itthon helyezkednek el. De ez így – az elmúlt évek eredményeit áttekintve – nem hozza a kívánt eredményt. A népességfogyás ettől nem, hogy nem állt meg, de még csak nem is csökkent Békéscsabán! Ez a probléma nem oldható meg 10 - 20 millió forintból.

Ahhoz, hogy a tendenciát megállítsuk, illetve megfordítsuk, sokkal több termelő beruházásra lenne szükség, illetve azt kell elérnünk, hogy Békéscsaba jobban bekerüljön az ország gazdasági vérkeringésébe! Ezért fájó probléma, hogy az Orbán Viktor által 2016-ban megígért M44-es gyorsforgalmi útból (aminek elkészülését Ő 2019-re ígérte) még mindig 37 km hiányzik. Befejezését most 2025-re ígérik. Ráadásul idén annak ellenére fizetőssé tették, hogy még nem is kapcsolódik az ország gyorsforgalmi úthálózatához. 

Az önkormányzat a kötelezően végzett feladatain felül számos, úgynevezett önként vállalt feladatot is végez, illetve finanszíroz. Azonban az egyértelműen látszik, hogy az egyes feladatok legtöbbjére legjobb esetben is csak az előző évivel megegyező összeg jut. De miért van ez így? Több okot is fel tudok sorolni. Békéscsabán az elmúlt években az összes komolyabb beruházás úgy épült meg, hogy az elnyert pályázati pénz mellé a városnak saját forrást (úgynevezett önrészt) is biztosítania kellett. Mivel erre a költségvetésben sosem volt pénz, ezért az önrész biztosítására a város 2015-től 2020-ig összesen 2,3 milliárd (2300 millió) forint hitelt vett fel, melyből 1,7 milliárddal még most is tartozunk a banknak. A törlesztésre évi 200 MFt körüli összeget kell áldoznunk.

A fent említett beruházások közül több, kifejezetten profitszerzés céljából épült, de az idő és a számok határozottan azt bizonyítják, hogy ezek inkább viszik a pénzt, mint hozzák. Most három ilyet említek. Van például egy parkolóházunk, melyben Békéscsaba a közgyűlés elé kerülő előterjesztések szerint 50 %-ban tulajdonos. Ez a létesítmény több, mint 10 éve működik és ez alatt – a mérlegadatai szerint – egy fillér hasznot sem hozott. Sőt, évente 8 – 18 MFt veszteséget termel (2022-ben például 18.592.000.- Ft-ot). Ezen felül a működése fenntartásához, a város még több tízmillió forintot is kölcsönöz e cégnek! De ki jár itt jól? Kinek éri ez meg?

 

 

Második példám a Csabaparkban megépített kalandpark. Azon túl, hogy Békéscsabán a Csaba Park megvalósítása eddig több, mint 4.500 millió forintot emésztett fel és a fenntartása is több, mint 100 millióba kerül évente, most több százmillió forintért – kifejezetten profitszerző beruházásként, de jó békéscsabai szokás szerint mindenféle előre elkészített üzleti terv nélkül – építettünk oda egy kalandparkot is, melynek átadására tavaly – 2023-ban – került sor. Ez a kalandpark – a tevékenység jellege miatt – évente csak nagyjából 6 hónapot üzemel (tavasztól - őszig), de az igazi különlegességét az adja, hogy a kalandparki látványosságok a normál nyitva tartás szerint csak szombaton és vasárnap (és akkor is csak napi 5 – 5 óra időtartamban) látogathatók. (Csoportokat fogadnak ettől eltérő időpontban is, de ahhoz telefonon előre be kell jelentkezni). Biztos, hogy heti 10 óra nyitva tartással is lehet nyereséget termelni?!? Ha az Öné lenne, így üzemeltetné?

A harmadik „bomba üzlet” a Csabagyöngye Szőlőültetvény, mely szintén Békéscsaba tulajdona. Ezt a város elvileg a Csabagyöngye szőlőnek, illetve Stark Adolf emlékének ápolására hozta létre 2012 - 13-ban. Azért írtam úgy, hogy „elvileg”, mert a fenti célok eléréséhez egy szőlőültetvény fenntartása helyett, bőven elegendő és költségtakarékosabb lenne Stark Adolf sírjának és emléktáblájának ápolása, illetve koszorúzása. Az ültetvény 2 hektár területű (15.000 m2 különféle fajtájú szőlő és 5.000 m2 különféle fajtájú gyümölcsfa). Ennek létrehozása és üzemeltetése eddig minimum 100 millió forintba került. 2020-ig Békéscsaba egyik cége, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. üzemeltette (és minden évben elszámolt rá 5 – 8 MFt veszteséget), majd a város néhány éve, 5 éves időtartamra bérbe adta egy vállalkozónak. Az átadás során kiderült, hogy a tőkékből több, mint 500 darab hiányzik! Egyébként a bérlő által fizetett bérleti díj bruttó 200.000.- Ft évente úgy, hogy az még az inflációval sem emelkedett 5 éven át! Ez egy hónapra 13.124.- Ft + ÁFA bérleti díj. Ennyi pénzért még szántót sem lehet bérelni, nem, hogy 2 hektár gyümölcsöst! Ja, és a bérlő kap még évi 2 millió forint marketing támogatást is, azaz mi fizetünk azért, hogy üzemeltesse az ültetvényt.

Ha valaki kimegy az állomásra, elképesztő mennyiségű kerékpárt lát letéve mindenütt.  Örvendetes, hogy egyre többen kerékpározunk, de akkor Békéscsaba viselkedjen is úgy, mint egy kerékpáros nagyhatalom! A kerékpártárolók számának növelésével az igények előtt kellene járnunk és nem mögötte kullognunk. Az állomásra simán elkelne még vagy 100 kerékpárnak való tároló és egy kamerarendszer bővítés is!

 

 

Ugyanez a zsúfoltság jellemzi a vasútállomás és a kórház személygépkocsi parkolóit is, ami szintén évtizedes probléma. Autók a parkolókban, a fordulókban, a tűzoltók részére elzárt területen, a gyepen és a járdaszigeteken is. Egyre többen tennék le a kocsijukat a vasútállomáson munkába jövet, vagy menet és az sem állapot, hogy a kórházi kezelésre érkező idős emberek ne találjanak parkolót, ezért több száz métert kelljen gyalogolniuk valamelyik utcából, amikor néhány tíz méter megtétele is igénybe veszi sokukat!

Azzal, hogy a fiataljaink elvándorlása felgyorsult, megnőtt a Békéscsabán egyedül maradó idős emberek száma. Ebből sajnos az következik, hogy megnőtt az idősotthonokba bekerülni szándékozók várólistája is (ezen jelenleg közel 200-an állnak sorban). Ez is egy olyan téma, ami évek óta csak fokozódik. Mivel azonban a városvezetés nem tudja megoldani, inkább nem is beszélünk róla.

Már működnie kellene Békéscsabán annak a geotermikus rendszernek, amellyel gyakorlatilag képesek lennénk a középületeink nagy részét szinte ingyen fűteni (majd azokat az épületeket is, amelyek jelenleg még meg sem épültek). Azonban a kivitelezés során olyan műszaki problémák jelentkeztek, melyek a kivitelezés költségigényét további 1000 millió forinttal megemelték. Most arra várunk, hogy a város a munka befejezéséhez pénzt kapjon. Az eredeti tervekben a Városháza, a Csaba Gyöngye Kulturális Központ, a Bábszínház és a Munkácsy Emlékház geotermikus fűtése nem szerepel. A bővítés megtervezéséhez és megépítéséhez további pénzre lesz szükség. Jelenleg a költségvetésben erre sincs fedezet.

 

 

Azt, hogy Békéscsabának szüksége van egy új köztemetőre, a város akkori vezetői már több ciklussal ezelőtt felismerték. Ki is jelöltek erre egy 15 hektáros területet az Orosházi úton (a városból kifelé menet jobb kéz felől). Bekerítették, közművesítették és beültették növényekkel, hogy amikor az új köztemetőt egyszer majd megnyitják, addigra egy szép, zöld liget fogadja az oda érkezőket (lásd a középső képet!). Aztán teltek-múltak az évek és úgy 6 - 8 éve pályázni lehetett ipari park építésre, amit az előző ciklus közgyűlése ki is használt. A tervekben akkor még, mint leendő temetőként szereplő területet 800 millió forintos költségvetéssel ipari parkká alakíttatták. A kérdés, hogy szüksége van-e Békéscsabának egy új temetőre, vagy elegendők a jelenleg működő egyházi temetőink? A kérdés eldöntéséhez mindenkinek azt javaslom, hogy menjen ki bármelyik működő temetőnkbe és nézzen körül a saját szemével! Működő köztemetőt pedig csak Gerlán és Mezőmegyeren hozott létre a város, ahová más városrészből senki nem megy temetkezni. Az meg végképp lesújt, hogy a kialakított ipari parkot hiába hozták létre, mert valamiért ezekből az ipari parkká alakított területekből – a legjobb tudomásom szerint – öt év alatt, még egy négyzetmétert sem sikerült hasznosítani.

Három éve Polgármester úr a város nevében szerződést kötött a Publimont nevű reklámcéggel, akik annak fejében, hogy a reklámfelületeiket elhelyezik, több, mint 150 helyre építettek modern buszvárókat úgy, hogy vagy 50 - 60 helyről a város meglévő buszváróit is elbontották. A szerződés 10 évre szól és 5 évvel meghosszabbítható. De az is szerepel benne, hogy a lejáratakor a reklámcég a várókat „jogosult és köteles” elbontani. A kérdés, hogy utána mi történik?!? Eltűnnek a fedett buszváróink? Ingyen megkapjuk őket? Vagy megvehetjük őket?  Ha igen, mennyiért? Mert erre a szerződés nem tér ki.

Dancsó Tibor, önkormányzati képviselő

További programok »

Önkormányzati hírek

Közel egymilliárd forintból fejlesztik az Árpád fürdőt

Sikeres pályázatot nyújtott be a békéscsabai önkormányzat az Árpád fürdő, a Munkácsy Negyed és a CsabaPark fejlesztésére. A beruházások a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz részeként 950 millió forint európai uniós támogatásból jönnek létre. A munkálatok várhatóan jövőre kezdődnek és 2026. első felében fejeződnek majd be.
17:36
FEL