Varga Tamás: Megölhették őket, de a hagyatékukat le nem győzhették

2020. június 29. 17:32 | Kugyelka-Zámbori Eszter

A köröstarcsai parasztgazdát, Molnár Sándort 1950-ben végezték ki Békéscsabán, miután a békéscsabai járásbíróság koholt vádak alapján halálra ítélte. A kuláküldözés áldozatainak emléknapján minden évben megkoszorúzzák Molnár Sándor emléktábláját abban az épületben, amelyben egykor kimondták halálos ítéletét, a békéscsabai városházán.

A kommunizmus egyik legnagyobb ellensége a parasztság volt, mert önfenntartóak voltak, így függetlenek voltak a hatalomtól – erről Vánsza Pál beszélt. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének megyei elnöke hozzátette: a kuláküldözés kezdetén jó ürügy volt Molnár Sándor koncepcióspere, hogy megfélemlítsék a gazdákat és bevonják a téeszekbe.

– Édesapám is beleesett – a hét és fél hold földjével – valahogy őt is kuláknak minősítették, mert ő is kritizálni merte a rendszert. Azért tartjuk szükségesnek azt, hogy mindig megemlékezzünk, és főleg a fiatalságnak a figyelmét felhívjuk arra, hogy melyek is voltak a múlt rendszer átkai, mert félő az, hogy újra beleesünk ezekbe a történelmi bűnökbe, ha nem ismerjük a múltunkat – foglamazot Vánsza Pál.

A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnökeként jelent volt Ugrai Gábor is a megemlékezésen, aki történelem tanárként fontosnak tartja, hogy ne csak az iskolában tanuljanak a diákok a múltszázad eseményeiről.

– Az iskolában kinyitjuk a könyvet és megbeszéljük az '50-es évek történéseit is, de én azt gondolom, hogy ez ügyben a legfontosabb otthon a nagyszülőket megkérdezni. Ez nálam, de nem csak nálam – ha nem hiszem, hogy szinte minden csabai iskolában – külön házi feladat is szokott lenni, hogy a diákok üljenek le a nagyszülőkkel és beszélgessenek a témáról. Meséljenek ők arról, hogy mi történt itt az ötvenes években, így a gyerekek valószínű jobban el fogják hinni ezeket a történéseket. Mert valóban igaz, hogy soha nem szabad elfelejteni azt, hogy mi történt itt, mi történt fent a városháza dísztermében, és mi történt Molnár Sándorral – mondta el Ugrai Gábor.

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává, Péter és Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe volt - erről már Békéscsaba alpolgármestere beszélt. Varga Tamás hozzátette: az ’50 években kulákoknak nyilvánítottak és meghurcoltak olyan gazdákat, akik semmi mást nem akartak, csak dolgozni.

– Ez a térség a negyvenes évek végétől olyan károkat szenvedtek, olyan terror áldozatai lettek a gazdák, amelyet nekünk kötelességünk felidézni, elmondani a ma fiatalságának, a ma emberének, hogy mit jelentett az a szisztematikus ellehetetlenítés, ami miatt egy paraszti réteg szinte megszűnt – emelte ki Varga Tamás.

A csabai városháza árkádsorán, Molnár Sándor márványtáblájánál idézték fel a diktatúra szörnyűségeit. A megemlékezés koszorúzással ért véget, ahol a békéscsabai és a Békés Megyei Önkormányzat részéről is elhelyezték az emlékezés koszorúit. Valamint Hajdú Károly, Molnár Sándor unokája is lerótta tiszteletét az eseményen, ahogy számos megyei és városi civil szervezet képviselői is.

 

Galéria

További programok »

Itthon

Téli madáretetés helyesen

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.
08:21
FEL