1950-ben Molnár Sándor köröstarcsai parasztgazdát koholt vádak alapján kötél általi halálra ítélték. Az ellene szóló vád egy rövid szóban összefoglalható: kulák. Az akkori államhatalom, a kommunista diktatúra ellenségkép gyártásának köszönhetően a módosabb gazdálkodók életveszélyben forogtak, jussuk a megbélyegzés, előítélet, őket és családjaikat megvetés sújtotta.
– Nagyapámat egyetlen nap leforgása alatt ítélték el és a tárgyalási napon leutazott budapesti hóhér kivégezte a rögtönítélő bíróság ítélete alapján, teljesen ártatlanul, egy 10 éves, aljas eszközökkel megfélemlített kisfiú tanúvallomása alapján. 1973-ban exhumálták a földi maradványait, egy temető felszámolás következtében. Ahogy hazafele szállítottuk, az akkor még élő és Békésen lakó ítélőbíró, aki a halálos ítéletet kimondta felette, éppen szembe kerékpározott a halottas kocsival. Nem kerülhette el a tetteivel való végső szembesülést – mondta el Molnár Sándor unokája, Hajdú Károly.
Békéscsaba önkormányzata nevében dr. Kiss Gyula aljegyző, Nagy Ferenc és Varga Tamás alpolgármester koszorúzta meg a kuláküldözés Békés vármegyei áldozatának városházán található márványtábláját.
– Emlékeznünk kell és emlékeztetnünk, évről évre, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő – fogalmazott Varga Tamás alpolgármester.
A megemlékezésen Liszi Melinda, a Békéscsabai Jókai Színház színésze adott műsort a városházi árkádsoron összegyűlteknek.