-1280x720.jpg)
„Rolly öthetes kora óta élt velem, 15 éves volt, amikor szétváltunk – mesélte olvasónk. – Covidos lettem, majd átkerültem a gyulai fertőző osztályra és emiatt nem tudtam gondoskodni róla. Közben a szomszédom felajánlotta, hogy szívesen eteti, sétáltatja. Ám olyan állapotban jöttem haza Gyuláról, hogy még mindig képtelen voltam Rollyval foglalkozni. Idővel a szomszédom – minden bizonnyal belefáradt a gondozásba – azt javasolta, hogy adjam be a csabai állatvédőkhöz és ha jobban leszek, bármikor elhozhatom. Amikor már jobban éreztem magam, felhívtam az állatvédőket, hogy most már tudok vigyázni rá, de nem kaptam vissza. Azzal érveltek, hogy aláírtam a lemondó nyilatkozatot. Én pedig abban a hiszemben írtam alá, hogy visszakapom. Úgy tudom, Németországba vitték Rollyt…”
***
Mindezzel kapcsolatban Kiszely Zoltánné Tünde, a Békéscsaba Városi Állatvédők Közhasznú Egyesületének elnöke elmondta, amikor a hölgy szomszédja megkereste őket, konkrétan azt mondta, „van egy kutya, amelyről úgy döntött a gazdája, hogy el kell altatni szegényt, mert már nagyon öreg”.
A szomszéd elmondása szerint kaptak is időpontot az állatorvoshoz; illetve rákérdezett, hogy az állatvédők anyagilag tudnak-e segíteni az orvosi ellátásban.
„Csak indokolt esetben szokták elaltatni az állatokat – fűzte hozzá –, de ez egyáltalán nem volt indokolt, így hozzánk került a menhelyre. Közben kiderült, a kutyusnak hasnyálmirigy-gyulladása van, így néhány hétig volt a lábadoztató konténerben. Miután meggyógyult, valóban egy németországi családhoz került.”
„A miért éppen német családhoz került?” kérdésemre azt válaszolta, „ott találtunk neki gazdát, mert itt, a környéken senki sem akar idős állatokat örökbe fogadni. Nem mellesleg tele vagyunk 10 év fölötti kutyákkal. Rolly szerencsés volt.”
.jpg "rolly_(2)")
Hozzátette, a kutya kint nagyon boldog volt, többek között egy ágyban aludhatott a család kisgyermekével. Korából kifolyólag azonban összesen még négy hetet élt, miközben a hölgy már hónapokkal korábban el akarta altatni.
„Ráadásul olyan nem létezik, hogy valaki beadja a kutyusát a menhelyre, majd x idő után visszakéri – folytatta. – Mivel mi nem vagyunk kutyapanzió. Nekünk a szabad helyeket olyan állatoknak kell fenntartanunk, akiknek erre szükségük van.”
