Vad kérdések, tudományos válaszok – vadászati szakmai nap Békéscsabán

15:31 | Fajó Attila

Az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség szakmai napot tartott, szerdán. A szakmai nap célja a megyei vadászok a mezei nyúl- és őzgazdálkodást érintő legújabb kutatásokról történő tájékoztatása volt.

Békés megyében közel 3000 fős vadász társadalomról beszélhetünk, kiknek soraiban mintegy 140 hivatásos vadászt találunk. Az utóbbi évek változásai a mezei nyulakat és az őzgazdálkodást érintően adták az apropóját a Békéscsabán összehívott, megyei kiterjedésű vadászati szakmai napnak.  

– Új állategészségügyi problémával kell szembenéznünk hazánkban, így Békésben is. 2018-ban ütötte fel a fejét egy új betegség Spanyolországból indulva. A mixomatózis vírusának egy rekombináns formájáról van szó, ami a tavalyi év őszén Nyugat-Magyarországo megjelent, egy hétre rá pedig már itt, az ALföldön is. A kialakult helyzet az apróvad-gazdálkodás jövőjét is befolyásolhatja, éppen ezért a beavatkozási módszerekről, lehetséges ellenlépésekről tájékoztatom a megjelenteket – fogalmazott dr. Bende Attila adjunktus, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének képviseletében, a szakmai nap egyik előadójaként.

Komoly a helyzet, hiszen  ha például Békés megyében egy-egy vadászatra jogosult személy mintegy 2000 mezei nyulat kíván egy szezonban levadászni, illetve exportra befogni, a betegség terjedése miatt jelentős bevételkieséssel kell számoljon, hacsak addig nem fordul kedvezőbbre a helyzet.

Fotó: Fajó Attila/behir.hu

Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetétől az őzek szaporodásbiológiai vizsgálatáról értekezett. Kiemelte: már több mint 10 éve észlelhető volt a vadállomány szaporulatának csökkenése. Vizsgálataik során Európa legnagyobb őz szaporodásbiológiai adatbázisát hozták létre 1600 mintát bevonva, ennek 10 százalékát a békési őzek adták, ami jelentős szám, nagyban segítette a szakemberek munkáját. 

– A suták akkor üzekednek, amikor kell, hozzák az elvárható ikerellést, de az állatok kondíciója az őszi, téli hónapokban jobb, vagyis az aszályos időszak rányomja a bélyegét az állomány egyedszámának alakulására és így hatással van a vadgazdálkodásra, a vadászok munkavégzésére – tette hozzá az esemény másik főelőadója. 

Galéria

További programok »

Friss hírek

Nem kell hozzá basszusgitár – Festékbe mártott ritmusok a Csabagyöngyében

Van, aki a zenében hallja, van, aki a táncban érzi, és van, aki a vászonra festi. A Békéstáji Művészeti Társaság tagjai ezúttal a Csabagyöngyében mutatták meg, hogy a ritmus nem feltétlenül jár együtt dobszólóval, basszusgitárral vagy legalább egy tisztességes csárdással. Elég hozzá néhány szín, forma, vonal, meg tizenhét alkotó, akik nem egyformán gondolkodnak a világról.
13:23
FEL