Fennállásának harmincötödik évfordulóját ünnepli idén a Lencsési Közösségi Ház. Az intézmény az alkalomra harmincöt programból álló rendezvénysorozattal készült, amelynek egyik állomása Mayerhoffer Miklós kiállítása.
– A kiállítások jól illeszkednek az ünnepi programok közé, hiszen az intézmény az elmúlt közel négy évtizedben több mint háromszáz tárlatnak adott otthont. Az 1990-es években kezdtünk bemutatkozási lehetőséget biztosítani a helyi alkotóknak, és azóta is teret adunk a békéscsabai képzőművészeknek. A mai alkalom azért is különleges, mert a kiállító itt él a lakótelepen, és erősen kötődik a Lencsésihez és az intézményhez egyaránt – fogalmazott Takács Péter, a közösségi ház vezetője.

Mayerhoffer Miklós elmondta, hogy Mokos tanítványaként sokat köszönhet mesterének, akitől a festészet alapjait is elsajátította.
– A pedagógusi munkám miatt egy időre megszakadt az alkotói pályám. Nyugdíjasként érettebben tértem vissza a festéshez, amely számomra az önmegvalósítás egyik formája és hatalmas öröm. Kétféle festészettel foglalkozom: a hagyományos figurális ábrázolással és a geometrikus absztrakcióval, vagy ahogy szívesebben nevezem, a geometrikus konstrukcióval. Sosem tudom előre, mi ragad meg aznap, és mi indít el egy kép felé. A kiállításra úgy válogattam, hogy mindkét irány megjelenjen. A képek önmagukért beszélnek. A figurális festészet inkább az érzelmeken keresztül szólítja meg a nézőt, a geometrikus megközelítés pedig az intuíciójára és a gondolkodására hat. Ez utóbbinak talán több idő kell ahhoz, hogy megérintse a nézőt, és elindítson benne valamit – mondta a festőművész.

A kiállítás két hétig tekinthető meg a Lencsési Közösségi Házban. A jubileumi programsorozat november 25-én újabb kiállításmegnyitóval folytatódik. Ekkor Sallay Gergely és dr. Tóth Balázs, a Szegedi Fotóklub tagjai mutatják be munkáikat.