Idei első ülését tartotta csütörtökön Békéscsaba közgyűlése. A képviselők megtárgyalták egyebek mellett Békéscsaba idei költségvetésének első olvasatát, a város kezelésében lévő lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat, de a közfoglalkoztatási program és a gerlai kastély ügye is napirenden szerepelt.
Martin Gábor és Szelekovszky László kap kitüntetést
Zárt ülésen tárgyalt a testület a díjakról, elismerésekről. A közgyűlés döntése alapján idén a Békéscsaba díszpolgára címet nem ítélték oda. A Békéscsabáért kitüntetést Martin Gábor fotóművész, a Békéscsabai Életmű kitüntetést pedig Szelekovszky László természetvédelmi szakember kapja.
Határozatban fejezte ki a város, hogy egyetért a kormány betelepítési kvóta ellen tett lépéseivel
Az elmúlt évben több mint másfél millió bevándorló lépett be Európába illegálisan, és a folyamat nem állt meg. A bevándorlás ilyen mértéke nemcsak gazdasági nehézségeket, hanem biztonsági kockázatot is jelent.
A magyar kormány úgy döntött, lépéseket kell tenni az emberek védelme érdekében. Az Európai Unió ugyanakkor a tagállamok számára kötelező betelepítési kvótát kíván bevezetni, amelyre hivatkozva 45 ezer embert terveznek visszaküldeni Magyarországra.
Vantara Gyula országgyűlési képviselő kezdeményezte, hogy Békéscsaba önkormányzata határozatban fejezze ki támogató véleményét a kormánynak az illegális migráció és a betelepítési kvóta ellen tett lépéseit illetően. A képviselő személyesen is részt vett a napirendi pont tárgyalásánál.
Szarvas Péter a közgyűlésen kiemelte: az országnak és városunknak sem lenne jó, ha nagyszámú migráns érkezne ide, ez megterhelné ellátó rendszerünket is. Mint mondta, a bevándorlás hullámai eddig elkerülték Békéscsabát, de a jövőben a migráció veszélye városunkat is fenyegetheti, ezért szükség van a kvóta elleni határozott fellépésre.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes kijelentette, hogy az egyetértés önmagában nem elég, tenni is kell, a helyi Fidesz már 10 ezer aláírást gyűjtött össze a cél érdekében.Szabóné Kocziha Tünde leszögezte: a Jobbik szerint nagyobb súllyal kell az egyes települések érdekeit képviselni ebben a kérdésben. Határozat-kiegészítéssel élt ennek érdekében, amelyben a Jobbik egyebek mellett azt fogalmazta meg, hogy el kell utasítani a kötelező kvótát, illetve ki kell fejezni, hogy Békéscsaba nem támogatja idegenrendészeti pontok létesítését.
Miklós Attila arról beszélt, hogy a leírt biztonsági kockázattal egyetértenek, ugyanakkor szerintük a kormánynak minden felhatalmazása megvan arra, hogy ezt a problémát kezelni tudják. Megfogalmazása szerint: a közgyűlésnek nem kell pártpolitikai célokat szolgálnia, a Fidesz kampányát erősítenie egy ilyen határozat megszavazásával. Kaposi László elmondta, a DK-ban sincs olyan politikus, aki azt mondaná, hogy ellenőrizetlenül nagyszámú migránst kellene itt letelepíteni. Hozzátette: Magyarországon egyébként nem kívánnak letelepülni a migránsok, sőt még sok magyar is elmegy innen.
Takács Péter meglátása szerint a határozat elfogadásától nem függ semmi, ugyanis a kormánynak ebben a kérdésben hónapok óta határozott az álláspontja. A képviselő megkérdezte, tudható-e, hogy a kötelező kvótából mennyi jutna Békéscsabára? Módosító javaslatot is tett, miszerint: nyilvánítsa ki a város, hogy a kormánynak az illegális migráció és a betelepítési kvóta elleni fellépését támogatja, és támogatják azt is, hogy a politikai okokból üldözöttek menedékjogot kapjanak. Javasolta továbbá, hogy a rendőrség állományát 3000, a katonaság állományát 5500 fővel emeljék.
Dr. Ferenczi Attila leszögezte: ami itt történik az nem pártpolitikai kérdés. A magyar lakosság már véleményt nyilvánított, amikor kimondta, hogy az országot meg kell védeni az illegális migránsoktól. Hozzátette azt is, hogy aki valóban menekült, és tisztességgel, jó szándékkal kéri, hogy itt befogadják, az megkapja a segítséget. Akik viszont fenyegetik a biztonságunkat, azoknak nem szabad esélyt adni. Kijelentette: nem a Fidesz, hanem az ország támogatásáról szól az aláírás, Békéscsaba része Magyarországnak, az országot és benne Békéscsabát meg kell védeni. Kiss Tibor megerősítette: nem elég akarni, tenni kell, és a Fidesz tesz lépéseket!
Szarvas Péter a vita vége felé kiemelte: nem altathat el bennünket az, hogy most viszonylagos nyugalom van nálunk migráns ügyben. Törökországban milliós nagyságrendben várják muszlim migránsok, hogy továbbmenjenek. Eddig Csaba térsége mentesült az olyan nyomás alól, ami például a Röszke környékén élőket érte. Ami pedig a létszámot illeti, a polgármester szerint mintegy 200-250 migránst telepítenének Csabára, ha életbe lépne a kötelező betelepítés. Hanó Miklós úgy fogalmazott: annak idején a török dúláskor is védtük a hazát, most hatalmas néptömegek indultak el, most ismét fontos, hogy megvédjük az országunkat, támogassuk a kormánynak az ország érdekében tett lépéseit.
Vantara Gyula jelezte: azért van szükség erre a megerősítő nyilatkozatra, mert a kormány megtámadta azt a döntést, hogy 45 ezer főt idetelepítsenek. Szüksége van a kormánynak egy megerősítésre a tekintetben, hogy az emberek ebben támogatják a kormányt, mert ez nyomatékosítja a fellépésüket. Az országgyűlési képviselő végezetül megköszönte azoknak a munkáját, akik helytálltak a határainkon és az országban, amikor a migránsok hulláma ideért.
Szabóné Kocziha Tünde és Takács Péter módosító javaslatai a testületben nem kaptak többséget, a közgyűlés az eredeti határozati javaslatot fogadta el arról, hogy Békéscsaba egyetért a kormány betelepítési kvóta ellen tett lépéseivel.
Költségvetés első olvasat: Még dolgozni kell azon, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés
Egy dinamikus tervezési szakasz közepén tart a költségvetés tervezésének folyamata. Az első olvasat megszületésének időpontjában mintegy 700 milliós finanszírozási hiány mutatkozik, azon dolgozunk, hogy a költségvetést egyensúlyba hozzuk – mondta Szarvas Péter polgármester.
A költségvetés első olvasata nem tartalmaz minden intézményre és feladatra kiterjedő részletes számokat, mellékletként Békéscsaba idei költségvetésének összevont bevételi és kiadási mérlege található meg az anyagban, a tavalyival összevetve.
Szarvas Péter a közgyűlésen elmondta, hogy a januári közgyűlésre beterjesztett anyag a pillanatnyi állapotot tükröző munkaanyagként kezelendő, a múlt héten szerdáig rendelkezésre álló információk alapján született. A főbb számokat tartalmazza, ezen belül a bevételeket tudták alaposabban megbecsülni. Mint mondta, az intézményekkel megtörténtek az egyeztetések, a főbb számok ezek figyelembevételével születtek meg. Jelezte, hogy az egyenleg múlt heti kiszámolásakor mintegy 700 milliós finanszírozási hiány látszott a költségvetésben, folynak az egyeztetések, hogy egyensúlyba hozzák a költségvetést.
Már a költségvetés első olvasatából is látszik, hogy a helyi adóbevételek igen jelentős súlyt képviselnek, múlt évben az ebből származó bevételt, a tervezetthez képest 350 millió forinttal teljesítették túl a befizetők. Idén éppen ezért 3,8 milliárd forint helyi adóbevétel szerepel a tervben. A város adóerő-képességének növekedése miatt a központi támogatások mértéke mintegy 200 millió forinttal csökken, de ezt kompenzálja a helyben befolyó magasabb bevétel. Az intézményektől azt várja el az önkormányzat, hogy saját bevételeikkel – a lehetőségeikhez mérten – járuljanak hozzá a feladataik finanszírozásához.
A költségvetésben a támogatások között szerepel a TOP program idei ütemezéséhez számításba vett 1,6 milliárd forintos nagyságrend, a Modern Városok Program keretében útfelújításokra biztosított 2 milliárd forint, illetve a stadionfejlesztésre kapott összeg.
Mint elhangzott, az önkormányzat a városüzemeltetési, vagyongazdálkodási, szociálpolitikai, egészségügyi, sport, oktatási, kulturális, városmarketing feladatokra is biztosítja a szükséges forrásokat. A beruházásokat, felújításokat illetően Békéscsaba idén jelentős központi és pályázati lehetőségeket tud igénybe venni a város további fejlődése érdekében.
Miklós Attila jelezte, hogy az előterjesztésben szerepel egy 330 milliós fejlesztési célú hitel, ezzel együtt már 1 milliárd forintos a hiány. Érdeklődött, ha nem tud bevételt növelni, kiadást csökkenteni a város, akkor hogyan lesz egyensúlyban a költségvetés? Takács Péteremlékeztetett arra, hogy 1994 óta képviselő, a korábbiakban jó ideig minden évben tárgyalták a költségvetés első olvasatát, de az egy vaskos, minden részletre kiterjedő anyag volt, míg itt csak a főszámok olvashatók. Fülöp Csaba jelezte, örömmel vette, hogy benne van az első olvasatban Békéscsaba fejlődésének szükségessége. Említést tett arról, hogy a helyi vállalkozók megerősödésének köszönhetően nőttek a helyi adóbevételek, és fontosnak nevezte, hogy a helyi vállalkozók támogatása a továbbiakban is folytatódjon. Támogatólag szólt arról is, hogy növeljék az önként vállalt feladatokra szánt forrást.
Hanó Miklós leszögezte: minden képviselő célja az, hogy a kötelező feladatokat ellássa a város, és az önként vállalt feladatok terén is minél jobban teljesítsen. Ugyanakkor az alpolgármester kiemelte azt is, hogy a fejlődésnek folyamatosnak kell lennie. Mint mondta, közel 11,5 milliárdnyi igény van kommunális fejlesztésekre, a fórumokon is mindig ezt kérik a lakosok. Emellett fontos az is, hogy a sportra, kultúrára is megfelelő összeget fordítsanak, vagy hogy fejlesszék a turizmust, ami további fejlesztéseket generálhat a vállalkozóknál is. Beszélt arról, hogy a beállított hitel is fejlesztési célú.
Dr. Ferenczi Attila megjegyezte: nem írja elő törvény az első olvasat készítését, mivel decemberben döntött a testület arról, hogy mégis legyen, a pénzügyi osztálynak megfeszített munkát kellett végeznie annak érdekében, hogy az előterjesztés megszülessen. Mint mondta, a kormány 2 milliárd forintos támogatása örvendetes, de nem lesz elég a fejlesztésekre, 11,5 milliárdnyi igény van benn, ebből 4,5 milliárdnyi csak az útigény. Emellett természetesen még számos területen vannak igények, tehát rangsorolni kell, hogy mit tud ebből kielégíteni a város. Örömtelinek nevezte, hogy nő a befektetők érdeklődés a város iránt.
Nagy Ferenc alpolgármester emlékeztetett: az egyensúlyt úgy lehet megteremteni, hogy vagy bevételt növelünk vagy kiadást csökkentünk. Adóemelésben nem gondolkodik az önkormányzat, megkeresik tehát azokat a lehetőségeket, amelyek még bevételt jelenthetnek. A kiadásokat nem kívánják csökkenteni. Cél az élhetőbb és gazdaságilag fejlődő város megteremtése, az alpolgármester szerint a fejlődés érdekében akár a hitelfelvétel gondolatával is barátkozni kell.
Szarvas Péter végezetül elmondta, hogy alaposan átnézik a költségvetést a tekintetben, hogyan lehet a bevételeket növelni és a kiadásokból valamennyit lefaragni. Úgy vélte, hitellel mindenképpen számolni kell. Mint mondta, olyan költségvetést szeretnének készíteni februárra, amely biztosítja a város működését, fejlődését, az életminőség javulását. Hanó Miklós hozzátette: az első olvasat az igényeket figyelembe véve született, ha a bevétel kevesebb lesz, az igények halmazából vissza lehet venni.
A Szigligeti óvodában pályázatot írnak ki, a Lencsési Óvodában marad a korábbi vezető
A közgyűlésen döntöttek arról, hogy pályázatot írnak ki a Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda óvodavezetői munkakörének betöltésére. A Lencsési Óvodában pályáztatás nélkül szavazott bizalmat a testület az eddigi vezetőnek.
A Lencsési Óvoda vezetője jelenleg dr. Erdeiné Gergely Emőke. Az óvoda nevelőtestülete azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy újabb öt évre őt bízzák meg a vezetői feladatok ellátásával. A törvény szerint a pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület kétharmada egyetért. Ebben az esetben így történt: tehát dr. Erdeiné Gergely Emőke újabb 5 évre kapott megbízást az óvoda vezetésére.
Kiss Tibor a közgyűlésen megjegyezte, hogy dr. Erdeiné Gergely Emőke munkájának köszönhetően látványosan fejlődik az óvoda, jó a hangulat az intézmény telephelyein. Az óvodavezető állami és városi kitüntetéseket is kapott az elmúlt időszakban. Köszönetet mondott az intézményvezetőnek eddigi munkájáért.
Dr. Ferenczi Attila kiemelte: ilyen még nem volt, hogy pályáztatás nélkül újabb öt évre bízzanak meg intézményvezetőt, de a Lencsési Óvoda vezetője kiérdemelte ezt. Leszögezte: dr. Erdeiné Gergely Emőke újraválasztását száz százalékban támogatják kollégái is.
Tímár Ella és Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes is elismerően szólt az óvodavezető munkájáról. Dr. Erdeiné Gergely Emőke – az őt egyhangúlag támogató szavazás után – elmondta: munkatársaival nagy munka áll mögöttük, igyekeztek jó kapcsolatot kialakítani a Lencsésin működő intézményekkel, Békéscsaba óvodáival, a város közművelődési intézményeivel, és munkájukat hasonló intenzitással szeretnék folytatni a továbbiakban is.
Telephely kialakítására ad bérbe egy Kétegyházi úti ingatlant a város
A városnak a Kétegyházi út 28. szám alatt van egy olyan ingatlanja, amely gazdasági épületet, udvart foglal magában, és jól megközelíthető. A Malkocs Plusz Kft. telephely kialakítására keres megfelelő ingatlant, fejleszteni, korszerűsíteni szeretnének, és létszámbővítést is terveznek, ehhez kerestek megfelelő helyet. Az önkormányzathoz fordultak azzal, hogy kibérelnék a Kétegyházi úti telepet, de év vége felé szóba kerülhet annak megvásárlása is. A közgyűlés ezt támogatta.
Gerlai kastély: A gerlaiak és az önkormányzat is a megoldásokat keresi
Öt évvel ezelőtt az önkormányzat nyilvános árverés útján értékesítette a gerlai kastélyt annak udvarával együtt, azzal a kikötéssel, hogy a vevő, a StatisBau Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. azt felújítja a műemléki előírásoknak megfelelően. A felújítás végső határidejét – az utolsó módosítás alapján – 2016. február 24-ében jelölték meg.
Az adás-vételi szerződés aláírását követően a vevő megkezdte a felújítási munkák előkészítését, és több pályázatot is benyújtott, hogy megteremtse a mintegy 500 milliós fedezetet a felújításhoz. A kft. közben a tető- és csapadékvízrendszer állagmegóvási munkáit elvégezte, és azóta is végez karbantartási munkákat. Mivel azonban a felújítás érdekében benyújtott pályázatokon nem nyertek, a gerlai kastély állapota ma is csak romlik.
Múlt év októberében a tulajdonos egyeztetett a hivatal stratégiai-fejlesztési osztályával, és jelezte, hogy továbbra is szándékában áll a felújítás, reményei szerint a 2014-2020-as pályázati időszakban lesznek olyan programok, amelyeken sikerrel szerepelhetnek, forrásokat nyerhet a gerlai kastély rendbetételére.
A többször módosított adásvételi szerződésben a város – a kastély felújításának biztosítása érdekében – visszavásárlási jogot kötött ki, amelynek határideje február 25-ével jár le. Szarvas Péter a közgyűlésen elmondta, most arról kell dönteni, a város éljen-e a visszavásárlás jogával (a visszavétel költsége 13,6 millió, a felújításé minimum 500 millió lenne), vagy méltányolva a tulajdonos eddigi erőfeszítéseit, 2019. februárjáig meghosszabbítsa a kastély felújításának határidejét.
A gerlaiak nevében Veres András és Futaki Sándor (Gerlai Wenckheim Társaság) egy levelet juttattak el a képviselő-testület tagjainak, amelyben tiltakoznak a határidő 2019-ig történő meghosszabbítása ellen, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a határidőt már többször is módosították, de előrelépés nem történt, a kastély balesetveszélyes, gondozatlan, a környéke pedig gazos.
Mint írják, a régi gerlai lakosok szívügyüknek tekintik a kastély sorsát, ezért arra kérik a képviselőket, hogy ne hosszabbítsák meg a határidőt, a város vegye vissza az ingatlant, és tegyen meg mindent annak felújítása érdekében. Ennek megerősítésére aláírásokat is gyűjtöttek.
A közgyűlés előtt Veres András és Futaki Sándor nyújtott át a petíciót a polgármesternek, 397 gerlai lakos aláírásával. Érdekesség, hogy ott ült a gerlaiak kis csapatában Szelekovszky László is, akinek éppen a mai zárt ülésen ítélték oda a Békéscsabai Életműdíjat.
Futaki Sándor a közgyűlésen elmondta, a gerlaiaknak a kastélyban van a múltjuk, ott van a jelenük, és benne van a gyerekeik jövője is. Jelezte, hogy felállt most egy társaság az értékek megóvása érdekében, dolgoznak azon hogy szebb legyen a környezet. A parkban matuzsálemi fák vannak, ennek éke lehetne, akár idegenforgalmi szempontból is a kastély. Kiemelte: minden gerlainak fontos, hogy megmaradjon ez az épület, hogy ismét élettel teljen meg a hely.
Takács Péter kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy a Modern Városok Programjának keretébe beleférne-e a kastély felújítása, véleménye szerint ugyanis nincs arra biztosíték, hogy 2019-re változik a helyzet. Megjegyezte azt is, hogy funkciót kellene találni az épületnek. Bíró János, a körzet képviselője dicséretesnek nevezte, hogy egy lelkes gerlai csapat szívügyének tekinti a kastély sorsát, lehetőségeik szerint gondját viselik a környezetnek, forrásokat kért ehhez. Szarvas Péter jelezte, hogy amilyen összeget erre a képviselő elkülönít a körzetre szánt célelőirányzatból, ugyanakkora összeget mellé tesz a város is.
Hanó Miklós beszélt arról, hogy annak idején kellő gondosság hiányában eltűntek onnan a cserepek, beszakadtak a gerendák. Mint mondta, felhívta L. Simon László államtitkárt az ügyben, hátha bekerülhetne a kastélyprogramba a gerlai és a pósteleki kastély is. Ha nem sikerül támogatást szerezni, akkor viszont szerinte el kell adni olyannak, aki helyreállítja. A teljes rekonstrukció milliárdos nagyságrendű lenne. Mint mondta, nem lehet pontosan tudni, hogy mikor járunk jobban, ha a vállalkozó, vagy ha a város tulajdonában van az épület.
Szabóné Kocziha Tünde azt mondta, hogy a gerlaiak és a város összefogásával elindulhat egy folyamat, kérdezte, lehet-e a szerződés időpontján módosítani. Javasolta, hogy a képviselői célelőirányzatból támogassák a gerlai társaságot munkájukban.
Dr. Ferenczi Attila megjegyezte: február 24-én lejár a szerződés, most el kell dönteni, hogyan tovább. Amennyiben a város visszaveszi a kastélyt, életbe lép az azonnali műemlékvédelem-megóvási kötelezettsége. A város nem áll készen arra, hogy 500 milliót ilyen formában a kastélyra költsön. A műemlékvédelem ezt a városon behajtja! A mostani tulajdonos szeretné felújítani a kastélyt, pillanatnyilag nincs forrása rá. Javasolta, hogy 3 évvel hosszabbítsák meg a szerződést a kötbér elhagyásával, viszont ha olyan pályázat jelenik meg, amelyen az önkormányzat pályázhat kastélyfelújításra, akkor vegyék vissza a kastélyt, hogy végre megtörténhessen a felújítás.
A visszavásárlási jog gyakorlása kapcsán vita alakult ki. A helyzet tisztázása érdekében szünet következett, amikor is az illetékes bizottság a jogászokkal megbeszélést tartott. Szarvas Péter a megbeszélés után megjegyezte: nem rendelkeznek minden szükséges információval. A közgyűlés fontosnak tartja, hogy egyeztessenek a jelenlegi tulajdonossal, most nem hoznak döntést, az egyeztetést követően, soron kívüli közgyűlés lesz majd ebben a kérdésben.
Nőtt az építési telkek iránti kereslet
A családok otthonteremtési kedvezményének hírére Békéscsabán is nőtt az építési telkek iránti kereslet. Az önkormányzathoz elsősorban Jaminában, a Franklin-Báthori utcák által határolt területre érkeztek megkeresések, vételi ajánlatok. Az ott korábban kialakított 70 építési telek közművesítése és értékesítésítése több lépcsőben történt meg, 60 telek már gazdára talált, a Ciklámen és a Török Ignác utcákban van még lehetőség önkormányzati tulajdonú építési telkek vásárlására, a közgyűlés döntött arról, hogy ezeket nyilvános árverésen értékesítik.
Elhangzott az is, hogy amennyiben igény merül fel, Gerlán és Fényesen és intézkednek a telkek értékesítéséről.
Pályáznak a városháza nyílászáróinak cseréjére
A Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiuma pályázati felhívást tett közzé a műemlék jellegű épületek állagmegóvásának támogatására. Az önkormányzat a városháza nyílászáróinak a cseréjére pályázik. A felújítás közel 25,5 millió forintba kerül, nyertes pályázat esetén a költségek felét pályázati pénzből, másik felét saját erőből fedezné a város.
Egyszerűbb lesz önkormányzati lakást cserélni, de emelkednek a bérleti díjak
Még tavaly fogadta el a közgyűlés a város lakáskoncepcióját, melyben több problémára igyekeztek megoldást találni. Az önkormányzat tulajdonában 521 lakás van: 175 szociális helyzet alapján bérbe adható, és 345 nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakás, ide tartoznak az önkormányzati intézmények számára fenntartott, a bérlőkijelölési jogú szolgálati, az átmeneti, a költségelvű és az ifjúsági garzonlakások.
A képviselők döntöttek arról, hogy az Irányi utca 4-6 szám alatti tömbben új lakásállományt alakítanak ki, több lakást minősítenek át ifjúsági garzonná, továbbá három százalékkal emeli az önkormányzat a lakbért, mivel hat éve nem változtak a díjak. de emelik a szociális rászorultság jövedelemhatárait. Egyszerűsödik a lakáscsere-eljárás, és ha valakinek lejár a szerződése, vagy önhibáján kívül nem hosszabbított szerződést, automatikusan meghosszabbodik a szerződése. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az előterjesztést.
Békéscsabán 1441-en vettek részt a közmunka-programban 2015-ben
Az Országgyűlés 2011-ben vezette be a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot, amelynek főbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget.
A tavalyi mérleg szerint Békéscsabán 1441-en vettek részt a programban, ebből 1360-an dolgoztak az önkormányzatnál és intézményeinél, 1194-en városüzemeltetési feladatot láttak el. Az önkormányzati fenntartású intézményekben 166-an elsősorban adminisztratív és szakképzettséget nem igénylő munkát folytattak. A közmunkások a járdalap és betonelem gyártásban, kaszálásban és erdőtisztításban, belvíz elleni védekezésben, illegális hulladéklerakók felszámolásában, a Csabagyöngye szőlőültetvény gondozásában vettek részt. A város ezenkívül részt vállalt a kistérségi startmunka mintaprogramban 66 fővel, illetve az országos közfoglalkoztatási mintaprogramban 15 fővel.
A Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, illetve a békéscsabai járási hivatal Foglalkoztatási Főosztálya 365,8 millió forinttal támogatta a közfoglalkoztatási program megvalósulását.
A képviselők a tavalyi mérleg mellett arról szavaztak, hogy 40%-os támogatást nyújt az önkormányzat a közfoglalkoztatottak bér- és járulékköltsége önrészéhez.
Dr. Kerekes Attila úgy fogalmazott: egy sikerágazatról van szó, amit továbbra is támogatni kell, mert a városnak mind erkölcsileg, mind anyagilag előnyös.
Herczeg Tamás szerint Békéscsaba számára nélkülözhetetlen ez a program: 11-féle tevékenységet végeztek el a közfoglalkoztatottak tavaly, ezért jó lenne, ha továbbra is részt vállalna benne az önkormányzat. Hozzátette: Volt, amikor 50%-át térítette az önkormányzat a közfoglalkoztatottak bér- és járulékköltségeinek, volt, mikor a teljes összeget, most 40%-ot. Úgy tudni, idén nagyobb lesz az állami hozzájárulás.
Takács Péter arról beszélt: a közmunkások hasznos munkát végeznek, de sikertörténetnek nem nevezhető a program, mivel 1441-en nem tudnak elhelyezkedni a versenyszférában.
Tímár Ella erre úgy reagált: ha kevés is a közmunkások bére, ez biztos jövedelem. Ezzel együtt megköszönte azon önkormányzati dolgozók munkáját, akik a programmal foglalkoznak.
Hanó Miklós szerint jól hasznosult a közmunka-program Békéscsabán, utalva a CsabaParkban történt erdőtisztítási munkálatokra.
Változik a helyi járatos busz-menetrend
Nő az önkormányzati ellentétezés a DAKK felé a fogyasztói árindex csökkenése miatt, így 2016-ban 174,7 millió Forintot fizet ki a város a szolgáltatónak a helyi járatos autóbusz-közlekedés hálózatának fenntartására.
Ezen túl módosul a menetrend is: egyrészt az orosházi úti felüljáró átadásával az adott szakaszon visszaállt a régi menetrend. A Szent István tér lezárása és átépítése kapcsán az engedély szerint a menetrend szerinti autóbusz forgalom az Árpád és a Derkovits sorra csak akkor lett volna terelhető, ha az érintett szakaszon a Bajza utcai és Gyulai úti csomópontban jelzőlámpás forgalomirányítást építenek ki. A közút tavaly év végén ezt megtette, ám a jelenlegi forgalmi rend jobban kiszolgálja az iskolacentrum, a sportcsarnok és a
Szakképzési Centrum elérhetőségét. Módosul ezentúl több helyi járatos busz útvonala is, és több vonalon vezetnek be új járatokat.
Takács Péter azt jelezte: az előterjesztés valós lakossági igényeket elégítene ki.
Miklós Attila szerint sok probléma van a menetrenddel, ilyen például, hogy az idősek számára értelmezhetetlen a menetrend, úgy vélte, felháborító, hogy egyes járatok hiányoznak a menetrendből, mint mondta: erre illő lenne odafigyelni, ha ekkora összeggel támogatja a város a DAKK-ot. Hozzátette: évek óta küzdenek azért a vidéki volán-társaságok, hogy több támogatást kapjanak. “Mikor van esélye egyeztetni a DAKK-al a testületnek?” - tette fel a kérdést.
Szarvas Péter erre úgy reagált: nem tudja, van-e küzdelem, de sok éve már, hogy az állami költségvetésből a helyi buszközlekedést támogatja a kormány. Mint mondta, fővároscentrikus a helyi buszközlekedés támogatása, így más megyei jogú város is kevesebb pénzt kap, nem csak Békéscsaba. Mint mondta, 14 millió forintos támogatás érkezett az államtól, úgy látszik, 2016-ban ez a szám nem változik - fogalmazott a polgármester.
A Csaba Metál Zrt. javaslatot tett arra, hogy indítsanak járatot a vasútállomástól a céghez, dr. Ferenczi Attila szerint ehhez a városnak is hozzá kellene járulnia.
Takács Péter szerint méltánytalanul bánik a kormány a vidéki városokkal a támogatások tekintetében. Azt nehezményezte hogy a korábbi években a közgyűléseken mindig megnyugtató válaszokat kapott a buszközlekedéssel kapcsolatban, de ezekből semmi nem valósult meg.
A közgyűlés végül támogatta a menetrendmódosításokat.
Nem kap plusz pénzt a DAKK
2013 január 1 - 2017 december 31: erre az időszakra kötött a város szerződést a Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt-vel (mint a Dél-aldöldi Közlekedési Központ Zrt. jogelődje) a menetrend szerinti, helyi autóbusz-közelekdés hálózat üzemeltetésére 2012 december 21-én.
A társaság azt szerette volna, ha zéró infláció és csökkenő üzemanyag-árak mellett plusz 20 millió forintot biztosított volna a a város a DAKK-nak, a beszámolót elfogadva, vita nélkül vetették el a képviselők a javaslatot.
Fényes és körzetében élők helyzetének javításáért” című petícióban felvetett kommunális feladatok megvalósításának ütemezése
2015 március 24-én a Fényes városrészben és annak közvetlen környezetében élő lakosok egy csoportja petíciót juttatott el az önkormányzathoz. E szerint a városrészben található és városrészbe vezető utak, járdák állapotával kapcsolatos aggályaikat és problémák megoldására tett javaslatokat fogalmaztak meg. Békéscsaba önkormányzata ennek megfelelően az út- és kerékpárút javítási program terhére forrást különített el útfejlesztésre, csapadékvíz-elvezetési rendszer építésére és közvilágítás fejlesztésre, a közbeszerzési eljárást követően a szerződések meg is köttettek. Az előterjesztés szerint 8 terv pályázattal megvalósítható, de vannak olyan utcák, ahol a kellő szélesség nincs meg ahhoz, hogy elindulhasson az építkezés. Most arról határoztak a városatyák, hogy az önkormányzat 2020-ig évente, az éves költségvetési rendeletekben szereplő kommunális előirányzatok legalább 2%-át a terület kommunális fejlesztésére fordítja, illetve figyelik a pályázati lehetőségeket. Takács Péter kifejtette, hogy egyetért a javaslattal, külön pozitívumként emelte ki, hogy az előirányzat 2%-át fordítja a város a fényesi fejlesztésre. Tímár Ella azt mondta: a végösszeg több mint 760 millió lenne, az elmúlt években mindig kapott Fényes és környéke fejlesztésre, erre több példát is felsorolt. Hozzátette: sok a földes utca, de ezek problémások, mert ha az utcákat nem lehet terveztetni, szabályozni sem lehet. Reméli, lesznek pályázatok azért, hogy fejlődhessen a településrész.
Hanó Miklós szerint komoly úthelyreállítások lesznek, a kormányzattól kapott kétmilliárdos forrásból most lehet megoldani a fejlesztéseket, később talán nem lesz más pályázati lehetőség.
Dr. Ferenczi Attila szerint tervezni ott, ahol nem elég széles az utca, felesleges, útépítő társulások létrehozására bíztatott. Mint mondta, nagy összegek állnak rendelkezésre útépítésre, de a TOP-ban erre például nem, csak kerékpárút fejlesztésre lehet pályázni. Ellenben rendelkezésre áll 1,4 milliárd forint. A tanácsnok hozzátette: ha lenne 776 millió forintja a városnak, akkor sem biztos, hogy Fényesre lehetne költeni az összes forrást, máshová is kell a pénz. De azzal nyugtatja a fényesieket: odafigyelnek az igényeikre.
Behajthatnak a taxisok a Szen István térre
Még 2012-ben szabályozta az önkormányzat azt, kik azok, akik behajthatnak a Szent István térre (ilyenek a rendőrségi, a polgármesteri hivatal üzemeltetésében lévő, a háziorvosok, a közegészségügyi, köztisztasági, a közmű-üzemeltetők, autómentők, postai, betegszállító és diplomáciai gépjárművek). A taxik eddig nem hajthattak be a területre, ezért azt kérték, hogy mivel sokszor szállítanak oda, illetve onann idős, beteg, vagy mozgásukban korlátozott embereket, hajthassanak be ők is. Az előterjesztést elfogadták a képviselők.
Új helyre költözhet a Tourinform iroda
Támogatja a város a helyi Tourinform iroda új helyre költözését. A Szent István tér 8 szám alatt lehet az új iroda, hogy frekventáltabb helyen érjék el a turistákat és a békéscsabaiakat. Az önkormányzat a helyiség éves bérleti díjának 50%-át állja.
Egy négyzetméteren díjmentesen, de csak engedéllyel árulhatják saját terményeiket az őstermelők
Mezőgazdasági őstermelő a saját maga termelt terményeket közterület-használati engedéllyel egy négyzetméteres nagyságban díjmentesen árusíthatja, ám ha ennél nagyobb területet vesz igénybe, már köteles ezért díjat fizetni. A rendelethez hozzátartozik, hogy az árusítással nem zavarható a közlekedés, illetve az őstermelő akkor árulhat, ha 50 méteres körzeten belül hasonló terményt árusító üzlet nincs. A közgyűlés támogatta az előterjesztést.
Ismét együttműködési megállapodásokat kötött a város a nemzetiségi önkormányzatokkal
A nemzetiségi önkormányzatok költségvetési folyamatait Békéscsaba közgyűlése szabályozza együttműködési megállapodás keretében. Ezek a megállapodások határozott időre szólnak, melyeket minden év január 31-ig felülvizsgál a képviselőtestület. A városban lengyel, német, roma, román és szlovák nemzetiségi önkormányzat működik. A megkötendő szerződésekbe egyetlen újítás került: a nemzetiségi önkormányzatok elnöke a költségvetés-tervezetet a vonatkozó jogszabályokban rögzített határidőre és annak megfelelő módon nyújtja be a képviselő-testületnek
Békéscsaba szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt zárójelentéséhez nyilatkozat
2015. december végéig megtörténtek az utolsó kifizetések (telep, könyvvizsgáló, jogi, közbeszerzési szolgáltatás, ingatlan kisajátítás). A projekt kifizetéseinek számbavételével a hatályos támogatási szerződés alapján fel nem használt támogatás összege 108.3 millió forint. Ezt az összeget befolyásolhatja, ha az önkormányzat kisajátít egy, a szennyvíztisztító telep szaghatási övezetén belül található ingatlant. Egyébként az önkormányzat a záró kifizetési igénylést követően a fel nem használt támogatásról lemond.
Mikóczy Erika / Varga Diána
