A fogyasztás bővülésével a könyvkiadás is újra növekedhet, a szakma az olvasóközönség generációváltásától és az e-könyv elszívó hatásától sem tart – írja a Világgazdaság.
Növekedhet a magyar könyvpiac, hiszen a válság éveiben számottevően csökkenő vásárlóerő lassan, de visszatér, a bővülő fogyasztás a könyvvásárlásra is kiterjed – mondta a Világgazdaságnak Katona Ildikó, a Könyvmolyképző Kiadó Kft. tulajdonosa. Hozzátette, hogy a generációváltás nem okoz problémát, hiszen tapasztalataik szerint egyre több gyermekkel, fiatallal sikerült megszerettetni az utóbbi időben az olvasást. Az e-könyvre sem tekint vörös posztóként a szakma, elszívóereje ugyanis nem számottevő, az elektronikus alternatíva ráadásul a hagyományos könyvek esetében is releváns marketingeszköz.
A könyvpiaci szakértő által ecsetelt pozitív trendet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) adatai is alátámasztják. Eszerint tavaly a szabad forgalmú (közoktatási tankönyvek nélküli) könyvpiac forgalma 2,03 százalékos bővüléssel elérte a 47,83 milliárd forintot.
Miután a tankönyvpiac állami felügyelet alá került, az MKKE 2013 óta nem számítja bele a közoktatási tankönyveket az értékesítésbe, holott a piaci alapon működő kiadók tavaly fogyasztói áron csaknem hatmilliárd forintos közoktatási tankönyv- és nyelvkönyvforgalomról számoltak be, ami a teljes tankönyvforgalom mintegy 40 százalékát fedi le.
Ezzel együtt a teljes piaci könyvforgalom tavaly elérte az 53,61 milliárd forintot. A két legnépszerűbb szegmens – külön-külön 30 százalékos részt kihasítva a piacból – a gyermek- és ifjúsági könyv, illetve az ismeretterjesztő mű kategória.
Egy könyv fogyasztói árának 50-55, esetenként 60 százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda – emelte ki Katona Ildikó, hozzátéve, hogy az utóbbi években még meghatározóbbá vált a terjesztők szerepe, hiszen a kiadási tevékenységben is piaci fölénybe kerültek. Általános gyakorlat, hogy a kereskedelmi láncok csak bizományba vesznek át könyveket.
Ennek előnye, hogy könnyebben forgalomba kerül az áru, hátránya, hogy túltermeléshez vezethet. Elenyésző a fix áras átvétel, amikor a bolt előre kifizeti a rendelt mennyiséget a kiadónak – ilyenek voltak például korábban a Harry Potter-kötetek.
Előremutató változás, hogy a könyvpiacot már nem sújtják a korábban leginkább az építőiparra jellemző lánctartozások. Ez a közelmúltban még azt vonta maga után, hogy ha a kiadó nem jut a pénzéhez, a szerzőt és a nyomdát sem tudja kifizetni.
Ebből a szempontból piactisztító hatású volt a Matyi Dezső irányításával csődbe ment Alexandra cégcsoport üzleteinek átvétele. Mint ismert, az egykoron a magyar könyvpiac 25-30 százalékát lefedő könyvbirodalomból tavaly tavaszra a Rainbow Üzletláncon keresztül 56 bolt maradt. Közülük néhány zárt csak be, tízet Alexandra néven a Könyvmolyképző működtet tovább, a többit más kiadók vették meg és nevezték át.
Forrás: Világgazdaság
