A napokban kezdődnek a Békéscsabai Napsugár Bábszínház és kertjének kivitelezési munkálatai – olvasható a város honlapján. Az építkezés során, a benyújtott terveknek megfelelően ki kell majd vágni néhány fás szárú növényt. A dokumentáció alapján ezek többsége az elmúlt években, évtizedekben ültetett, elöregedett, örökzöld cserje (tiszafák és tuják), ám a fás terület értéke – az új egyedek telepítésére is figyelemmel – nem csökken.
A szakemberek a környezetrendezési tervet véleményezték, állásfoglalásukat megtették és beépítettek a kiviteli tervekbe. A város vezetése a környezetrendezési tervet további véleményalkotásra átnyújtotta a Hatvanezer Fa Egyesületnek, amelynek tagjai egy helyszíni bejárást követően egyetértettek a fakivágások és a hozzájuk kapcsolódó fapótlások elvégzésével. A városvezetés támogatja az egyesület azon javaslatát is, hogy a kúria kertjében megtalálható tiszafák és tuják kitermelése helyett a megmenthető örökzöldeket átültessék.
A beruházás helyszínén egyébként tizenhét facsemetét ültetnek majd, további nyolcvan csemetét pedig a város közterületein helyeznek el. A beruházások során kitermelt, tűzifa minőségű faanyag azokat a szociálisan rászoruló békéscsabai lakosokat segíti, akiknek gondot jelent a fűtőanyag beszerzése vagy annak megfelelő mennyiségben történő biztosítása.
Újabb közkerttel gazdagodik Békéscsaba zöldfelülete
A ma Urszinyi-Beliczey-kúriaként ismert épületet az 1840-es évek végén építtette Urszinyi Andor, Békéscsaba későbbi főbírója. A hányattatott sorsú műemléki épület és környezetének rehabilitációja a „Modern Városok Program Munkácsy Mihály örökségét ápoló és népszerűsítő fejlesztési projekt” része, melynek révén a klasszicista stílusú épület megújul és egy modern épületrészt is építenek hozzá. Így az épületegyüttes az átadást követően a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthonaként funkcionál majd.
A felújítás nemcsak az épületeket érinti, hanem az egykori kúriakertet is. A kert tervezésével megbízott Garten Studio Kft. Táj- és Kertépítész Iroda a munkát kerttörténeti kutatással kezdte, amelyet megnehezített, hogy a park eredeti kialakításról csak kevés információ áll rendelkezésre, és az eredeti növényállományt a II. világháborút követően megsemmisítették. Legfontosabb forrásnak az 1884-es kataszteri térkép bizonyult, azonban ezen a nagyvonalú térképábrázolás csupán az eredeti kert szerkezetére enged következtetni. A tájépítész tervezők ezt a szerkezetet a meglévő adottságokhoz igazodva igyekeztek megjeleníteni, hiszen az egykori kert területének csak a töredéke maradt meg.
A közkert tervezése során a cél az volt, hogy a 19. század végi kertek, parkok hangulatát megidéző, igényes zöldfelület jöjjön létre, virágos cserjékkel, változatos korú és fajú fákkal tarkítva, amelyek méltó előteret biztosítanak a felújított kúriaépületnek. Ezen felül a felújított, parkos területeken a sétányok mellett padok, hulladékgyűjtők, információs táblákat is kihelyeznek majd.
