Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a német közszolgálati televízióban árulta el, hogy eltörlik az óraátállítást, megfogadva a nyilvános konzultáció eddigi eredményeit - számol be a portfolio.hu.
Juncker bejelentett
Az interjúból kiderült, hogy az Európai Bizottság meg akarja oldani a téli és nyári időszámítás éven belüli váltásának kérdését.
Miután a megkérdezett uniós állampolgárok döntő többsége arra szavazott, hogy töröljék el az évente kétszeri óraátállítást és álljunk át a nyári időszámításra, így teszünk - jelezte Juncker a tévének. Elmondása szerint az óraátállítás eltörlését fogja javasolni a Bizottságnak és erről még ma dönt a testület. A Bizottság döntése után az Európai Parlamentnek kell szavaznia, majd a tagállamoknak kell végrehajtaniuk a döntést.
Az Európai Bizottság online kezdeményezésére 4,6 millió ember szavazott, 80%-uk az óraátállítás eltörlésére. A németek kifejezetten aktívak voltak a szavazás során, ugyanis 3 millió szavazat innen érkezett.
A jelenlegi szabályok szerint Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ha elmarad az óraátállítás, vagyis egész évben fennmarad a nyári időszámítás (ennek érdekében márciusban éjszaka előre állítjuk az órákat), akkor este egy órával később fog sötétedni, vagyis hosszabbodnak a nappalok és rövidülnek a sötétebb esték.
A mostani szabályozás
Az óraátállítás azok után került a figyelem középpontjába egész Európában, miután az Európai Bizottság július 4. és augusztus 16. között szavazást indított a nyári időszámításról szóló európai direktíva, miután több tagállam és az Európai Parlament felől is érkezett ilyen megkeresés.
A nyári időszámítás szabályainak értelmében az unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása.
Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén.
Pro és kontra
Az évek során számos tanulmány vizsgálta, hogy milyen eredménnyel járt a nyári időszámítás bevezetése az EU-ban.
A rendelkezésre álló bizonyítékok az alábbiak a Bizottság összesítése szerint:
- Belső piac: A bizonyítékok egyelőre csak a következők tekintetében egyértelműek: ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
- Energiamegtakarítás: Noha ez volt a jelenlegi szabályozás bevezetésének a legfőbb mozgatórugója, kutatások szerint az energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
- Egészség: A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Pontosan még nem bizonyított, hogy az óraátállításnak milyen hatásai vannak az emberi egészségre, azaz a vélt kedvező és kedvezőtlen hatások közül melyik nyom többet a latba.
- Közúti közlekedésbiztonság: A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából fakadó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát. A hosszú, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatása van a közlekedésbiztonságra és ezt kiterjesztve a téli időszakra, még kedvezőbb lehet a helyzet. Általában elmondható, hogy a nyári időszámítás baleseti rátákra gyakorolt hatását - minden más tényezőhöz képest - nehéz kimutatni - írja a Bizottság.
- Mezőgazdaság: A korábbi aggályok, melyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, jelentőségüket vesztették, mióta az állattenyésztők új eszközöket vezettek be (mesterséges fény, automatizált technológiák). Továbbá a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban, pl. a földeken vagy a gyümölcsösökben.
Az időzónák maradnak
Fontos megjegyezni, hogy ettől még nem lesz egész Európában egységes időszámítás, ugyanis az időzónák megmaradnak. Az uniós tagállamok a következő három időzónát használják:
- Az Unió 8 tagállama (Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia) alkalmazza a kelet-európai időt (GMT+2) helyi időként.
- 17 tagállam (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia) alkalmazza a közép-európai időt (GMT+1) és
- 3 tagállam (az Egyesült Királyság, Írország, és Portugália) a nyugat-európai időt (GMT).
Meg kell jegyezni azt is, hogy a nappali fény mértéke függ az adott uniós tagállam földrajzi elhelyezkedésétől. Az északi tagállamokban a természetes fény mennyisége az egyes évszakokban viszonylag sokat változik: télen kevés a természetes fény és hosszú ideig van sötét, míg nyáron sokáig van világos, és az éjszakák rövidek. A déli tagállamokban a nappali fény és az éjszakai sötétség megoszlása egész évben viszonylag állandó.
Forrás: portfolio.hu
