Trianon 100: Lehetett volna jobb vagy rosszabb?

2020. június 3. 11:15 | behir

A trianoni békeszerződés legtragikusabb és a magyar közvéleményt legjobban érdeklő döntése a határok kijelölése volt.

 

A békekonferencia albizottságai a magyar határra tett javaslatukat már 1919. március 18-ára elkészítették, mely a legrosszabb és a legjobb lehetőségek közötti kompromisszum volt. Legtöbbször nem az etnikai megfontolások döntöttek, hanem a gazdasági, geo-stratégiai (vasútvonal, hajózható folyó) és a hatalmi érdekek.

Lehetett volna rosszabb a döntés, húzódhattak volna „beljebb” hazánk határai? A válasz erre az, hogy igen. Románia az 1916-ban, az antanttal megkötött szerződére hivatkozva a Tiszántúl nagyobbik részét (benne Békéscsabával) is követelte; Csehszlovákia a Pozsony-Vác-Miskolc-Ung vonaltól északra fekvő területekre tartott igényt, a felsorolt városokkal együtt; Jugoszlávia Zala, Somogy és Baranya vármegye déli, magyarlakta sávját, míg Ausztria a nyugati határon húzódó Burgenlandot követelte. A legmerészebb tervekben felmerült egy úgynevezett szláv korridor létrehozása is, mely Csehszlovákiát és Jugoszláviát kötötte volna össze a Dunántúlon keresztül. A legrosszabb lehetőség is felmerült 1919 őszén: lesz-e egyáltalán Magyarország? Mielőtt azt mondanánk, hogy ez nem történhetett volna meg, meg kell nézni a lengyel történelmet: Lengyelország 120 évre eltűnt a térképekről és az első világháború után jöhetett újra létre.

 

 

Lehetett-e volna jobb a döntés, húzódhattak volna-e „kijjebb” hazánk határai? A válasz erre is az, hogy igen. A Teleki Pál által készített „vörös térképet” 1920. január 16-án mutatták be a békekonferencián, melyből kiderült, hogy a már 1919 tavaszára kialakított határ közvetlen túloldalára számottevő magyarlakta területek kerülnek. Ez sem hatotta meg a döntéshozókat. 1920 tavaszán ugyanakkor titkos magyar-francia tárgyalások kezdődtek, melyben a francia fél célja az volt, hogy nagyobb befolyást szerezzen a magyar gazdaságban. Cserébe a magyar kormány területi igényeket jelentett be. A részletek kiszivárogtak, ezért az együttműködés elbukott. Az USA egy olyan magyar határt támogatott, mely a Csallóközt, Kárpátalját, Szabadkát, Nagykárolyt és Nagyváradot is magyar kézen hagyta volna. Kezdetben a britek is kedvezőbb határokat jelöltek volna ki a Szatmárnémeti – Nagyvárad vonalon és Kassa is magyar terület lett volna. Ezek a tervek az utódállamok nyomására nem valósultak meg, a főbb döntéshozók megváltoztatták álláspontjukat és szinte mindenben az nekik adtak igazat.

Ugrai Gábor

További programok »

FEL