Trianon 100: Mi vezetett Trianonhoz?

2020. június 1. 11:48 | behir

A magyar nemzet számára nehezen feldolgozható traumát jelentett és jelent ma is a trianoni békeszerződés, de a magyar történettudomány felelőssége a tragédiához vezető okok objektív feltárása.

Az Osztrák-Magyar Monarchia soknemzetiségű állam volt, és bár az 1868-ban elfogadott nemzetiségi törvény kedvezményeket adott a hazánkban élő nemzetiségeknek, de politikai (egyenjogú) nemzetként nem ismerte el őket. A nemzetiségi problémát fokozta, hogy hazánk határai mellett olyan országok jöttek létre (Románia, Szerbia), melyek a háború kitörésekor területi igényt jelentettek be a mi kárunkra.

Minden háborút bizonyos célokért vívnak és indítanak el, azonban 1914-ben az antanhatalmak céljai között még nem szerepelt az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása és a helyén nemzetállamok kialakítása. Ez a helyzet 1916-tól kezdve kezdett átalakulni és fokozatosan a nemzetállami törekvések kerültek előtérbe. A német-osztrák-magyar vezérszereptől való félelem, az orosz forradalom kirobbanása, IV. Károly különbéke tárgyalásainak botránya és az emigráns nemzetiségi politikusok követelései is hozzájárult ahhoz, hogy az antant célja megváltozott.

A trianoni béke egyik legfontosabb oka, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia elvesztette a háborút. A békét (és a történelmet) mindig a győztesek írják, nekik mindig igazuk van és a vesztesekkel nem szoktak könyörületesen bánni. A magyar békedelegációt egy éven keresztül nem hívták meg a tárgyalásokra, és mire a küldöttségünk kiutazhatott Párizsba, már minden el volt döntve.

A tragikus békéhez vezető okok egyike az 1918 és 1920 közötti magyarországi helyzet. A háború után hatalomra kerülő Károlyi Mihály vezette kormány politikáját a pacifizmus vezette, úgy gondolta, hogy a fegyveres védekezés csak rontana az ország helyzetén. Ez a vélemény csak 1919 elején változott meg, de akkor már késő volt. A háborúból özönlöttek haza a katonák, de mindössze 300 000-en érkeztek meg a tisztjeik vezetésével. Őket lehetett volna a fegyveres honvédelemre rávenni, de ezeknek a katonáknak nagy része nem magyar nemzetiségű volt! A magyarok között végzett toborzás is sikertelennek bizonyult, mert a négy évet végigharcolók nem akartak újra katonák lenni. Ezt használták ki a román és a cseh csapatok és elindultak elfoglalni a sajátjuknak vélt területeket.

A fentieken kívül még rengeteg oka volt annak, hogy a magyar küldöttek 1920. június 4-én kénytelenek voltak aláírni a békeszerződést. Magyarként nehéz elfogadni, de hazánk sorsa nem érdekelte a győzteseket, ötöd-hatodrangúnak számított csak, a lengyel kérdést sokkal fontosabbnak tartották.

 

Határkő

 

Néhány gondolat arról is, hogy mi nem okozta ezt a tragikus békét, azaz milyen hamis legendák születtek az évek alatt. Nem Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye iránt érzett gyűlölete okozta. Nem állították a csehszlovák küldöttek, hogy bizonyos vízfolyások (pl. Ronyva-patak) hajózhatóak lennének és ezért jogot formálnak rájuk. Nem szabadkőműves összeesküvés következtében csonkították meg Magyarországot. Az utódállamok nem alkalmaztak hölgyeket a bizottságok férfitagjainak meggyőzésére…

Fontos tény viszont, hogy a trianoni békeszerződés nincs hatályban, a jelenlegi helyzetet a II. világháborút lezáró békeszerződés rendelkezései határozzák meg. Ezek rosszabbak, mint a trianoni szabályok: nincsenek bennük kisebbségvédelmi intézkedések és még további 3 magyarlakta falut Csehszlovákiához csatoltak.

Ugrai Gábor

 

További programok »

FEL