Az adatok alapján már tavaly augusztusban is éppen hogy meghaladta a százezer főt a létszám – írja a Magyar Nemzet. A Belügyminisztérium utolsó közzétett havi jelentése szerint az év nyolcadik hónapjában átlagosan 104 ezren vettek részt valamilyen közfoglalkoztatási programban. Ez egy év alatt több mint húszezer fős csökkenést jelentett. A közmunkások felét három megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén – adja. Ezzel szemben több nyugat-magyarországi térségben már szinte alig találni közmunkást: Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében 2019 augusztusában alig több mint hatszáz fő dolgozott a másodlagos munkaerőpiacon.
A Magyar Nemzet információi szerint a kormány is azzal számol, hogy 2020-ban százezer fő körül marad a létszám, és ehhez igazították a közfoglalkoztatásra szánt pénzügyi keretet is. A legkevesebb közmunkást foglalkoztató megyékben az idén már nem is indítanak újabb programokat.
A közfoglalkoztatotti létszám 2016-ban volt a legmagasabb, az év augusztusában közel 250 ezer főt regisztráltak. A dinamikus csökkenés 2017-től következett be. Ennek egyik oka a növekvő munkaerőhiány volt, amelyet az adatok is alátámasztanak: gyakorlatilag felére csökkent 2016 óta a középfokú végzettségű közmunkások száma, emellett az érdekképviseletek visszajelzése is azt igazolja, a cégek ma már örömmel toboroznak körükben is.
Ugyanakkor a szakszervezetek tapasztalatai szerint sok közmunkás versenyszektori integrációját alapvető problémák lehetetlenítik el: a munkavállaló sokszor nem tartja be a munkakezdési időt vagy a munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelenik meg.
A közmunkáslétszám dinamikus csökkenésének másik oka, hogy 2017-től jelentős lett a különbség a minimálbér és a közmunkás bér közötti összegben. Előbbi jóval magasabb, így sokakat motivál arra, hogy állást keressenek az elsődleges munkaerőpiacon. Ráadásul sokan a kötelező legkisebb keresetnél jóval magasabb összeget is megkaphatnak a munkaerőhiányos ágazatokban.
