– Ezúttal nem a Munkácsy Emlékházról, hanem a Munkácsy-negyedet alkotó önálló intézményeiről és azok történetéről beszélek – mondta az előadás előtt Szalay Ágnes. – Ebben az évben, 2023-ban befejeződik a Meseház épületének a felújítása, kialakítása – és ezzel a Munkácsy-negyed projektnek egy nagy fejezete zárul le.
Említést tett arról az óriási szervező munkáról, amellyel létrehozták a Munkácsy Mihály Múzeumot. Érdekes történetek mesélt a Munkácsy Emlékházról. Felelevenítette, milyen hatalmas munkával vitték vezető szerepre a Békés Megyei Könyvtárat, és milyen híres előadások zajlottak a falai közt. Továbbá szót ejtett arról is, hogy mennyi neves programot szervezett a Békéscsabai Napsugár Bábszínház.
A Csabagyöngye egy kicsit kilógott a sorból, ugyanis nem egy 20., hanem egy 19. századi történet hangzott el, még pedig Stark Adolfról.
– Fábri Károly leírja – folytatta –, 1862-ben Békéscsaba előjárósága egy követséget küldött Pestre, hogy az Alföld-Fiumei vasútvonal ügyét egy kicsit előmozdítsák. Mindehhez kapcsolódóan egy gyűjtést kellett szervezni. Ennek az albizottságába Stark Adolfot is beválasztották, aki láthatóan már akkor belefolyt a város közéletébe, pedig szinte még alig volt csabai.
Hozzátette, hiszen csak 1863-ban nősült meg és rá egy évre jelentette be az aradi váltótörvényszékre, hogy üzletet akar nyitni Békéscsabán. Tehát már 1862-ben befolyással bírt a városban.
***
A négygenerációs korosztályú érdeklődőket Ugrai Gábor, a Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke köszöntötte. Nagy örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy töretlen az érdeklődés a szabadegyetemi előadások iránt.