Többes számban – az I. világháború és a hátország mindennapjainak valóságai címmel a Magyar Nemzeti Múzeum országjáró időszaki kiállítása érkezik Békéscsabára.
A kiállítás ünnepélyes megnyitója március 24-én, szombaton 14 órakor lesz Békéscsabán, a Szent István téren. A kiállítást Erdős Norbert, az Európai Parlament képviselője nyitja meg. Köszöntőt mond Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere, valamint Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Közreműködik: Beres Péter, klasszikus harmonikaművész, és Szlotta Judit, a Kossuth Rádió bemondója.
A kiállítás látogatható: Március 24-én 14-19 óráig; március 25-30-áig 10-19 óráig. Az iskolai csoportok a megnyitó napján 15.00-17.30 óráig, a kiállítás időtartama alatt 10-15 óráig, félórás beosztás szerint, egy időben 50 fővel tekinthetik meg a kiállítást. A csoportok jelentkezését Dományi Nikolett, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa fogadja a +36-20/449-4823-as telefonszámon.
Többes számban - Miről szól a kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum országjáró gömbsátrában?
Az I. világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A Nagy Háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum a háború centenáriumi éveiben ismét országjáró múzeum körútra indult, hogy az I. világháború korát bemutassa azoknak, akik egy-egy vidéki városban vagy ahhoz közel élnek. Idén 4 helyszínen - köztük Békéscsabán - épül fel a kiállítás, a tavalyi 6 város után. A különleges látványvilágú, az érzelmekre is ható tárlat akár tízezrekhez is eljuthat, akiknek nincs lehetőségük a fővárosba utazni. Így ők is megismerhetik nagy-, déd- vagy ükszüleink életét a háborús időkben.
Többes számban: a kiállítás címe is utal arra, hogy a 20. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában ebből a háborúból már nemcsak a katonák, hanem az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenkinek az élete megváltozott, nem csak a frontra indulóké. Ez már valóban a tömegek háborúja volt, rengeteg katona és civil véráldozatával. A nemzetek háborújában valamiképpen mindenki részt vett. Aki nem fegyverrel, az az otthonmaradottak áldozatos munkájával. A világpusztítás után egy új, modern világ épült, ami már semmiben nem hasonlított a korábbihoz.
A múzeumi világban már kitűnő példák születtek a távolabbi közönséghez közelebb vitt vagy a városi közösségi terekben felállított kiállításokra, de olyan még nemigen volt, hogy igazi múzeumi tér szülessen meg a város közepén, kiszakítva egy darabot a forgalmas köztérből. A 18 méter átmérőjű, félgömb alakú sátorban a látogatók nem egy hagyományos kiállításba lépnek be, hanem amennyire lehet, itt át is érezhetik, milyen lehetett a fronton vagy a hátországban élni száz évvel ezelőtt. A vándorkiállításon ugyanis nem a szokásos, könnyen mozgatható eszközökön, hanem a század elejének jellegzetes, stilizált tereiben, életnagyságú, interaktív installációk közt lehet megismerni a korszakot.
Míg a múzeumok hagyományos termeiben talán furcsán hatnának ezek a látványos megoldások, addig egy ilyen különleges építményben újfajta elemekkel is lehet kísérletezni. A kiállítótérben ezért helyet kap a frontra induló katonák sorsát jelképező vonatkocsi; a hosszú, békés 19. századot megidéző, de idővel darabjaira hulló körhinta; a háborús propagandahivatalra utaló, hatalmas írógép és a családfenntartó nélkül maradt otthoniak megváltozott életét bemutató villamoskocsi is. Emellett ki lehet próbálni, milyen nehéz volt egy háborúban szolgáló katona menetfelszerelése, a háborús biciklire ülve versek sorai indulnak el, a több mint 700 kiállított eredeti tárgy között pedig megnézhetnek olyan különlegességeket is, mint például Horthy Miklós sorhajókapitány levelét, illetve Mednyánszky László ismeretlen katonát ábrázoló portréját, valamint cenzúrázott újságoldalakat is bemutatnak.
Az országjáró kiállítás egyik célja, hogy sok iskoláscsoport is megismerje, milyen lehetett az I. világháború kora. A Nagy Háború ugyanis egyetlen magyar családot sem kímélt, lezárása pedig Magyarország 20. századi sorsát is jelentősen befolyásolta. Az emlékév kezdetén rengeteg rendezvény és program foglalkozott a témával, de fontos, hogy a háború lezárásának évfordulóján is felidézzük a száz éve történteket, és ez a tudásanyag azokhoz is eljusson, akik azóta tanultak róla a közoktatásban. Ezért a helyi iskoláknak szakvezetést is szerveznek.
