A kormány kezdetben három hónapra tette hatósági árassá a kristálycukrot, a lisztet, az étolajat, a 2,8 százalékos tejet, a sertéscombot, valamint a csirkemellet és a csirkefarhátat a boltokban, azonban a magas infláció miatt végül többször is meghosszabbították az intézkedést. Sőt, tavaly ősszel a tojással és a burgonyával még bővült is az árstoppal érintett termékek listája. Legutoljára december közepén nyúlt hozzá a kormány a rendelethez, eszerint a rögzített árak várhatóan április 30-ig lesznek érvényben. Időközben azonban világossá vált, hogy a hatósági árszabályozás hosszú távon áruhiányt okoz, ezért ma már sok vásárló inkább többet fizetne, csak hogy legyen az árstopos termékekből a polcokon.
Az elmúlt időszakban egyre több érdekképviseleti szervezet is azt javasolta, hogy szüntessék meg az árstopot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelői, feldolgozói, kiskereskedelmi szereplőkkel közösen kiadott állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy az egy éve meghozott intézkedés mára betöltötte szerepét, az ársapka kivezetésével pedig megszűnnének a piactorzító folyamatok. Emellett elhárulna egy akadály a szélesebb körű akciók és árengedmények biztosítása elől, miután a korlátozások a kereskedőknek jelentős veszteségeket okoznak.
– Maximálisan érthető a kormányzati szándék, hogy a lakosságot próbálták ezzel az intézkedéssel megkímélni, ezt természetesen akceptálni lehet, ugyanakkor ez egy nagyon nehéz helyzetet teremtett, hogy azt a tehertételt, ami a beszállítói ár és az alacsonyabb átadói ár között van azt egyértelműen csak és kizárólag a kereskedelemnek kellett felvállalnia – nyilatkozta megkeresésünkre Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója.
Herczeg Tamás, a térség országgyűlési képviselője a 7.Tv Aktuális című műsorában néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy az árstop bevezetése nem piaci, hanem szociális kérdés volt, és mivel egy ilyen állami beavatkozás a piac működésében zavart tud okozni, ezért az intézkedést csak addig szabad fenntartani, amíg szükséges.
– Most már egyre több szakember mondja, hogy az infláció csúcsát februárban elérjük és utána csökkenni fog a pénzromlás mértéke és ha csökken az infláció vagy akár bizonyos termékek esetében nagyon radikális lesz, akkor az árstopnak már nincsen értelme, mert a piactorzító szerepe miatt ki kell vezetni azt, mint ahogy az néhány termék esetében, a benzin és a gázolaj, vagyis az üzemanyagok esetében már megtörtént – húzta alá a politikus.
A képviselő hozzátette, hogy a kormány tervei szerint a hatósági árakat az infláció csökkenésével párhuzamosan fokozatosan szüntetik majd meg.
