"Mind, akik ott élnek baj és nyomorúság közepette a Kommandó körül, kicsinyek és nagyok, reménykedve figyelik évről évre a kisarjadt fák növekedését. Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek" – olvasható Wass Albert Tizenhárom almafa című regényében, amely a trianoni békeszerződés aláírása utáni, zavaros időszakról mesél.
A főszereplő Mózsi nem járt egyetemre, de az esze gyors, nem is pszichológus, de ismeri az emberi lelket, nem akcióhős, de a kellő pillanatban mindig tudja, mi a megoldás az adott helyzetre. Nem pap, de Istent szolgálja, nem szent, de mindenkin segít. A háborún keresztül mindig hazatér a családjához. Felneveli tizenhárom almafáját, hogy azok új generációkat tápláljanak.
Tege Antal színművész úgy fogalmazott, hogy az általa alakított Mózsi karaktere közel áll hozzá, különösen abban érez hasonlóságot, ahogyan a figura a világot szemléli. Mózsi nem vár el többet az élettől, csak azt, hogy a világ megértse őt és ő is a világot, valamint megpróbál mindenkit úgy elfogadni, ahogy van.
Csurulya Csongor három figura bőrébe bújik az előadás alatt, megfogalmazása szerint mindegyik nagy kihívás. Nagyon fontos minden karakternél, hogy legyen idő egyik szerepből a másikba átállni, mert egyik szerep sem ruha, hanem idegrendszer és fegyelem – fogalmazott a színész. "Egyik pillanatban ölni készülök, a másik pillanatban már teljesen más vagyok" - tette hozzá.
Habár Wass Albert jókedvűen írta le a történetet, közben fájt a szíve – erről már a darab rendezője beszélt.
– A főszereplő Mózsi 13 almafája épp a magyar-román határ között húzódik meg: 7 almafa jut Észak-Erdélyre, 6 almafa Magyarországra. Abban van a karakter forradalma, hogy leitatja az őröket és megfordítja ezt az arányt. Úgy gondolom, az embereket emlékeztetni kell bizonyos dolgokra, mert – ahogy a mondás is tartja – amit nem emelnek, az folyton süllyed. Nekünk, művészeknek az a kötelességünk, hogy mindig emelejünk – fogalmazott Kiss József.