Kovács József országgyűlési képviselő ismertetése szerint 20 évvel ezelőtt született meg annak az ötlete, hogy Sarkadon önálló rendelőintézetet kellene létrehozni. Azt is elmondta, a település és környéke úgynevezett LHH-s besorolású, vagyis a leghátrányosabb helyzetben lévő térségek közé tartozik. Az volt az elsődleges cél, hogy az itt élőknek kisebb távolságokat kelljen megtenniük, ne kelljen Gyulára, Békéscsabára utazniuk egy-egy vizsgálatért, hanem helyben kaphassanak ellátást.
– A gyulai kórház igazgatójaként jelen voltam az alapkő letételekor, az építkezésen és a tíz évvel ezelőtti átadó ünnepségen is, azóta is remek az együttműködés az immár megyei hatókörűvé vált egészségügyi intézménnyel, a Békés Megyei Központi Kórház Dr. Pándy Kálmán Tagkórházzal – emelte ki a térség országgyűlési képviselője.
Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott kifejtette, hogy éppen tíz évvel ezelőtt alakult ki a kormányhivatali rendszer, amely együtt fejlődött az egészségügyi ellátással.
– Nyugodtan ki lehet jelenteni, fejlődött, hiszen a közigazgatás olyan változásokon ment át az eltelt évtizedben, amely alapjaiban változtatta meg a korábbi szervezeti és feladati rendszert – mondta. Hozzáfőzte: a párhuzam megáll, hiszen itt is az volt a cél, hogy az állampolgároknak minél kevesebbet kelljen utazniuk és minél több ügyet tudjanak egy helyen, minél kevesebb hatóság közreműködésével elintézni.
Mokán István, a település polgármestere szerint ez a térség, kistérség bebizonyította az életképességét és bár lehet, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek közé tartozik az országban, de egy biztos, kiváló érdekérvényesítői vannak.
– Van egy kiváló országgyűlési képviselő, egy kiváló kormánymegbízott és egy kiváló települési összefogás, amelynek a kezdetei az 1990-es évek elejére nyúlnak vissza – ismertette a polgármester, aláhúzva: az országban elsőként jött létre egy olyan társulás, amit a jogszabály több mint tíz évvel később követett le.
Azt is elmondta, hogy ezek a települések közösen látják el az orvosi ügyeleteket, közösen fejlesztik az intézményeket és közösen pályáznak akár a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), akár a most következő TOP Plusz forrásokra.
– Külön köszönet illeti a kormányt és a képviselőnket is, hiszen az elkövetkező időszakban is több száz millió forinttal tudjuk majd gazdagítani ezt az infrastruktúrát – jelentette ki Mokán István, hangsúlyozva: a 2000-es évek végén kilenc önkormányzat gondolta azt, hogy jó volna egy ilyen intézményt létrehozni és a megvalósításhoz pályázatot keresni. Tíz éve kezdték meg a működést, a tavalyi esztendőben pedig százmillió forintos nagyságrendű fejlesztést tudtak kormányzati támogatásból végrehajtani.
Debreczeni Lajos, a Sarkadi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ ügyvezetője elmondta: az intézmény az eltelt évtizedben 200 szakorvosi és 120 nem szakorvosi óraszámban látta el a sarkadi kistérség lakosságát. Ez 11 települést és mintegy 23 ezer embert jelent. Több mint 26 ezer különféle TAJ-számú eset ellátása történt meg, amely megközelítőleg 700 ezer esetet jelent.
– A kollégák nem csupán a területi ellátási kötelezettségeknek tettek eleget, hanem az ellátási területen kívülieknek is – ismertette, hozzátéve: 2013. szeptember 1-én, pontosan nyolc évvel ezelőtt indulhatott el a Sarkadi Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda. – Az irodának köszönhetően a gyógyító tevékenység mellett folyamatosan jelen van az életünkben a megelőzés, valamint az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés – emelte ki Debreczeni Lajos. Mint fogalmazott: mára sikerült beépülni a köztudatba és nagyon igyekeznek, hogy megóvják a kialakult értékeket. Arra fognak törekedni, hogy a következő tíz évben is hasonló eredményeket tudjanak elérni – húzta alá. A távlati tervek között szerepel az eszközpark fejlesztése és további programok megvalósítása.
A tízéves évforduló részeként 20 dolgozó munkáját ismerték el, ők emlékérmet vehettek át, valamint a későbbiekben egy emléktáblát is lelepleztek. Az intézmény több mint 30 fővel működik és 19 különféle szakellátást nyújt.
Galéria
