Újságírói, intézményi kommunikátori tevékenységem egyik meghatározó része volt az az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársaként eltöltött nagyjából négy és fél év, amikor hivatásszerűen posztoltam az Almásy-kastély, a gyulai vár, az Erkel Ferenc Művelődési Központ, valamint az Erkel emlékház nevében a Facebookon és az első kettő intézmény nevében az Instagramon is. Több tízezres követői bázis és némi szakmai tapasztalat – ez maradt utána. Annak, aki rendszeresen, fizetésért posztol, kialakul egyfajta szűrője, látásmódja és többféle gyakorlata arra, hogy elhárítsa a káros vagy annak vélt hatásokat. Régóta szerettem volna már erről írni és nagyon nagy a kísértés, hogy a trollok felé kanyarodjak, de nem ezért kezdtem bele ebbe a dolgozatba. A lényeg az értékes, értékőrző, esetleg valami módon értékteremtő tartalom közzététele. Legalábbis magamnak ezt így határoztam meg.
Azok, akik fitymálva szólnak ezekről a divatos platformokról, még mindig nem esett le a tantusz és valószínűleg már nem is fog. Olyan ez, mintha valaki még most is vitatná az oltás létjogosultságát, kétségbe vonná annak értelmét. Ja, hogy van ilyen?! ¯\_(ツ)_/¯ Mit lehet, tenni?! Jómagam például azt tettem, hogy beállítottam a vállrándítás emotikont tartalmazó oldalt a kedvencek közé, így most is csak két kattintás volt idemásolni. A lényeg mégis csak az, hogy a cicás, kutyás, csajos szentháromságot elhagyva valami lényeges, valami fontos, valami értelmes és értékes tartalmat tegyek közzé. Ha most valaki veszi a fáradtságot és végignézi az általam kezelt jelenlegi vagy korábbi magán és céges profilokat, akkor nagy számban talál majd olyan közléseket, melyek nem feltétlenül vagy nem egészen ilyenek. Viszont sok-sok olyat is, amely meghatározó, lényegi és így tovább. Ez az, ami igazán számít.
És hogy hogyan jön a képbe a TikTok?
Roppant egyszerű a képlet: kipróbáltam, megtetszett, maradok. Vlagyimir Putyin (?) elnök úr oldala is rendkívül szórakoztató, meg a mindent is leegyszerűsítő khaby.lame_official oldal vagy a végeláthatatlan focis, repülős, küzdősportos, mindenfélés trükkök, de a lényeg itt is a tudatos felhasználáson, az időkitöltő bambulás lehetőség szerinti elkerülésén alapul.
Korábban a Szomszédok című teleregényt is lehetett agyatlanul bámulni.
Csak itt most mi is Vágási Ferik lehetünk és hozzáadhatunk egy-egy epizódot a nagy, közös sorozathoz. A működési elv azonos: mind a tv-s, mind az egyéb szériáknál a FOMO-effektuson alapul. FOMO, vagyis fear of missing out, azaz félsz, hogy kimaradsz belőle, ezért megnézed. Kíváncsi vagy rá, érdekel, kell neked. Ennyi. Sokan tartanak az elektronikus vagy másként online felületektől azért, mert egy kattintásra található a pornó, az erőszak, a legfrissebb neonáci mozgalom és minden más, ami nyomorba dönti az egyébként is hanyatló világot. A veszélyeket egyáltalán nem szeretném relativizálni. Félreértés ne essék, a hangsúly azon van, hogy egy kattintásra található a Biblia, a virtuális művészet, a kultúra és minden más is, ami pedig felemeli és megmentheti az egyébként is hanyatló világot. Te döntöd, mi döntjük el, hogy hogyan, mire és mennyi ideig használjuk. Te nem kapsz érte fizetést és mégis úgy nyomkodod, mintha kapnál, mintha ebből élnél és ettől függene a jövőd, a múltad és a jelened.
De nem ettől függ. Tőled. Tőled függ, hogyan használod vagy engeded, hogy használjon.
A TikTokról az terjedt el, hogy egyrészt kínai tulajdonban van, másrészt pedig adathalász app, ami minden infót begyűjt, raktároz, értékesít. Ezzel kapcsolatban nincsenek információim, illetve illúzióim. Azt viszont tudom, hogy ezek az alkalmazások valahogy úgy vannak, mint a kutyám: többet tudnak rólam, mint én magam. Az sem kerülheti el az adatainak közzétételét, aki csak megfigyelői státuszban használja ezeket. Sorry, de ez van. Amit tenni lehet, hogy olyan virtuális lábnyomot hagysz magad után, ami példa, jó bizonyság lehet. A kínainak mondott alkalmazáson a múltkor megosztottam egy videót, amely a Kölcsey utcai ovisok bringás körének kezdetén készült, telefonnal. Erről itt írtunk korábban!
A vidi mindössze 42 másodperc és arról szól, ahogyan a gyerekek elindulnak, illetve a start közben csengetnek a csengőjükkel. Aranyos kis film, aranyos mondanivalóval. Figyeljünk oda rájuk, legyen öröm a közlekedés, mindenkit hazavárnak és így tovább.
Kábé tízezren nézték meg és közel 600 like-ot, illetve szívet kapott. Azonban nem ez az elsődleges fokmérő és nem is az, hogy volt, aki még ebbe a videóba is képes volt belekötni. Az a lényeg, hogy a nagy többség, aki megnézte, ha legalább egy kicsit is, de gazdagodott. Egy olyan élménnyel gyarapodott, amely jó hatással lehet rá.
Lehet, hogy túlzottan optimista vagyok, de több, mint másfél évtizedes újságírói és intézményi kommunikátori, meg egyéb gyakorlat után vagyok túlzottan optimista, ami azt gondolom, még mindig jó teljesítmény. Ilyen vagyok, így vagyok megalkotva és már így is maradok. Örülök annak, aminek lehet, ameddig lehet. Tudatosan, építkezve, szeretettel. Egyes kutatások szerint a harag az az érzelem, amely a leggyorsabban terjed ezeken a platformokon. Aki viszont osztott már meg véradásra buzdító, adományozásra vagy bármi más jó cselekedetre felhívó közlést, tudja, hogy ezek a kutatások igencsak sántítanak.
