Hétfőn tartották a tavaszi országos óvodai szakmai napot, melynek ezúttal Békéscsaba adott otthont. Az evangélikus kistemplom gyülekezeti termébe az ország több pontjáról érkeztek óvodapedagógusok. A rendezvényen az óvodákat érintő nevelési problémákat és feladatokat állították a középpontba.
Az eseményen Köveskúti Péter, a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium intézményvezetője mondott köszöntőt, melyben ismertette, hogyan jött létre az intézmény tagóvodája, és melyek a célkitűzései.
Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatója arról beszélt: minden félévben más és más témát dolgoz fel a szakmai nap. Hozzátette: az esemény lényege, hogy az ország különböző pontjairól érkező óvodapedagógusok is kapcsolatba kerüljenek egymással.
– Rendkívül széles ez a kör, ugyanis Soprontól Nyíregyházáig a teljes országot átöleli, így ez egy fontos találkozási pont. Most a népzene és néphagyományok óvodai nevelésben betöltött szerepét állítottuk a középpontba – világított rá az igazgató.
Az Evangélikus Pedagógiai Intézet tantárgygondozója szerint fontos, hogy az evangélikus óvodák és intézmények haladjanak a korral, és a felmerülő igényeknek megfelelően határozzák meg nevelési módszereiket.
– Egyházunknak harminckét evangélikus óvodája van. Az a legfontosabb célunk, hogy a nevelési-oktatási rendszerbe újonnan bekerülő óvodákat is be tudjuk vonni az országos evangélikus nevelés folyamatába. A hálózatosodás azért fontos, hogy egy olyan utat mutassunk számukra, amely mentén az evangélikus oktatás halad – fogalmazott Lakatosné Hachbold Éva.
A találkozón többek között Harangozó Imre hittantanár és néprajzkutató is előadást tartott a hagyományok óvodai nevelésben betöltött szerepéről.
– Nagyszerű törvényi változások történtek: bekerült az óvodai nevelési programba a hagyományokra, a lokális értékekre való hivatkozás. Ennek a módjáról, jelentőségéről tartottam előadást. Nagyon fontos az, hogyan alakult ki Magyarországon az óvodai rendszer, és ez aztán hogyan szakított azzal a gyökeres magyar kultúrával, ami az egyik legfontosabb forrásunk. Ez a kultúra nagyon fontos a gyermekeknek. Ha a gyermek élhet azokkal a készségekkel és adottságokkal, amelyekkel alapvetően rendelkezik, mi pedig ehhez adunk szemléletet és technikát, akkor ez népművészetté változik. A hagyományőrzés nem valamiféle múltba révedés, vagy valaminek a konzerválása, hanem sokkal inkább egy gyökérből táplálkozó jövőkép. Nem visszafordulás, hanem előretekintés. Ha ez már az óvodában megjelenik, és erre épül egy olyan iskola, ami ezt folyamatosan viszi tovább, akkor ez nagyon nagy erőforrás lehet - fogalmazott a hittantanár.
Harangozó Imre kiemelte azt is, hogy Kiss Áron hatalmas, gazdag gyermekjáték anyagában egyetlen egy verseny sincsen. Ahogy fogalmazott: a mai világ csak versenyt tud elképzelni, pedig a verseny kettéosztja, polarizálja a társadalmat győztesekre és vesztesekre. El kell jussunk oda, hogy visszatérjünk a hagyományos magyar gyermekjátékainkhoz, ami a cselekvés kedvére, a mozgás örömére, a közösség megélésére épít és alapoz. Ha ehhez sikerülne visszanyúlnunk, az hatalmas eredmény lenne - tette hozzá Harangozó Imre.
A Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Óvodába járó gyermekek farsangi előadással, Nagy Zoltán esperes lelkész pedig énekes áhítattal készült a résztvevőknek.
