Sztraka Ernő életútja, pályája
Kis Béla összefoglalta Sztraka Ernő életútját, munkásságát. Sztraka a bécsi műegyetemen 1855-ben szerzett mérnöki oklevelet. Ezt követően Bodoky Károly vízügyi mérnök mellett a Körösök szabályozási munkáiban vett részt.
Közben Csabán 1846-ban megalakult az Építési Bizottság, ahol a település fejlesztési irányait határozták meg. Ezt a munkát Kemény Mihály mérnök nem vállalta el, 1861. szeptember 2-án lemondott. A képviselő-testület ekkor a mérnöki állás azonnali betöltéséről döntött, meghatározva, hogy az új mérnök lássa el az állóvizek lecsapolási, az utak és a Körös-csatorna karbantartási, a házhelyek kijelölési, a közlegelők egységes kezelési és a telekhatár-rendezések szabályozási feladatait.
Sztraka Ernő ezek ismeretében lépett szolgálatba és lett több 1861 szeptemberétől, 1893 februárjáig Csaba főmérnöke. Hivatalba lépését követően az előírt feladatok szellemében kezdett dolgozni. Már az 1862. márciusi közgyűlés elé terjesztette a „Csaba város építészeti rendszabályai” című szabályrendeletét és megújította az Építészeti Bizottságot is.
Városrendező munkájához – a korábban készült városi térképek felhasználásával – 1866 végére telekkönyvi kimutatással együtt elkészítette Csaba első városrendezési térképét.
Az évtizedek alatt fáradhatatlanul küzdött Csaba nagyvárossá válásáért. Így sikerült a görbe utcákat kiegyenesíteni, a zugokat, sikátorokat, zsákutcákat megnyitni, az utcavonalakból kiálló házakat, kerítéseket, szárazmalmokat elbontatni, a pocsolyákat lecsapolni és új házhelyeket kialakítani.
1862-ben a bővülő városi piac részére helyet kellett biztosítania, ezért a mai Kossuth tér helyén öt ingatlant, köztük a szolgabíró házát is kisajátította. 1870-ben ő határozta meg a heti piac és az országos vásár rendjét.
A kor divatja szerint angolparkként 1865-ben készítette el a Széchenyi liget terveit. A liget kulturált megközelítése érdekében 1879-ben megtervezte és felépíttette a Kiss Ernő utcai vashidat.
Az 1888. márciusi árvíz miatt átszakadt gát a ligettel együtt majdnem az egész 6. kerületet elöntötte. Sztraka kiváló szervezésének köszönhetően azonban sikerült megmenteni a várost és a ligetet újjáépíteni.
1868-ban az Andrássy úton elindította a téglajárda és a közvilágítás kiépítését is. 1882-ben a Petőfi ligetet tervezte meg, ahol korábban a katonasági épületek álltak és a Katona tér nevet viselte.
Sztraka Ernő a városrendezési tevékenységével, épületeivel komoly érdemeket szerzett Csaba nagyvárosi arculatának megteremtésében.
Fotó: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület
Az ó városházától a régi városházán át a városházáig
Kis Béla a városházáról is számos információval szolgált. Mint elmondta, már az első községháza is a mostani polgármesteri hivatal helyén, egy 1785-ben épült paticsfalú nádfedeles épület volt. Az épületet 1828-ban földszintes, cserépfedésű házzá építettek át. Ez volt az „óvárosháza. Amikor a hivatal ezt az épületet is kinőtte, beköltözött az ezzel szemben lévő 1853-ban megépült épületbe. Ez lett a régi városháza.
A városvezetés 1871. március 6-án döntött arról, hogy az időközben kicsinek bizonyult régi városháza helyett egy, a kor szellemének megfelelő színvonalú városházát építtet.
Az épület tervét Sztraka Ernő, készítette el, és az építkezés menete is az ő irányításával történt. A városháza homlokzatát az akkori kor legjelentősebb építészével, Ybl Miklóssal konzultálva tervezte romantikus stílusban.
A városháza felépítésével a helyi iparosokat bízták meg azért, hogy részesei lehessenek a dicsőségnek és elismerésnek, amellyel a lakosok a munkákat figyelemmel kísérték.
Az alapkő letételére 1872. április 14-én került sor, amit az épület délkeleti sarkának alapjába helyeztek el. Az építkezés az akkori kor technikai és technológiai színvonalát figyelembe véve rendkívül rövid idő alatt (alig másfél év) készült el.
A városháza felavatására egy ünnepélyes városi közgyűlés keretében 1873. szeptember 15-én került sor.
Az épület az idők során több jelentős átalakításon, bővítésen ment keresztül. 1925-ben a két udvari szárnyat hosszabbították meg, ekkor szűnt meg a két saroklépcsőház és készült el a kocsibejáró feletti új főlépcsőház. 1927-ben a közgyűlési termet újították fel, ugyancsak az 1927-ben épült a duplatraktusos keresztépület azért, hogy a több helyen lévő hivatalnak és az akkori államrendőrségnek megfelelő elhelyezése legyen.
A városháza épülete 1900 körül (fotó: csabaihazak.blog.hu)
