Az uniós irányelv magyar jogba történő átültetését követően 2026. szeptember 27-től hatályba lépő módosítások nem hagynak türelmi időt a vállalkozásoknak. A feketelistára kerülő magatartások a törvény erejénél fogva – a körülményektől és a fogyasztói döntés tényleges befolyásolásától függetlenül – minden esetben tisztességtelennek minősülnek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a feketelistás tényállásoknál nem mérlegel: pusztán azt vizsgálja, hogy az adott kereskedelmi gyakorlat megvalósította-e a jogszabályban foglalt elemeket.
Példák a tilalom alá eső zöld és műszaki állításokra
A teljesség igénye nélkül szeptember 27-től tilos és szankcionálható:
-
Megalapozatlan tanúsítványok: Olyan fenntarthatósági címke használata, amely nem tanúsítási rendszeren vagy hatósági bevezetésen alapul.
-
Általános zöld állítások: A „környezetbarát” vagy „zöld” jelleg hangoztatása igazolt, kiemelkedő környezetvédelmi teljesítmény nélkül.
-
CO2-ellentételezéses megtévesztés: Azt állítani, hogy egy termék klímasemleges vagy környezetkímélő, csupán a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére (carbon offset) hivatkozva.
-
Jogszabályi kötelezettségek saját előnyként tálalása: Az EU-s jogszabályi előírások megkülönböztető, saját fejlesztésű előnyként való feltüntetése.
-
Termékjavíthatóság és szoftverek: Termékek javíthatóként való reklámozása, ha azok nem javíthatók, szoftverfrissítések „szükségesként” feltüntetése (ha azok csak funkciót bővítenek), vagy a kellékanyagok idő előtti cseréjére való ösztönzés.
Tanácsadást és felkészülést javasol a GVH
A szigorítások nem korlátozódnak egyetlen iparágra sem, minden kereskedelmi szereplőre érvényesek. A GVH javasolja a cégeknek a zöld kommunikációs stratégiáik és reklámjaik jogi felülvizsgálatát. A hatóság a tapasztalatok alapján frissíteni fogja Zöld marketing útmutatóját, miközben a lakosságot a Gondolja Végig Higgadtan! kampánnyal segíti a tudatos tájékozódásban.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
