Viszály és versengés, szerelem és vágyódás, kudarc és átok – ezekkel a kapcsolatokkal lehetne jellemezni mindazt, amiről ez a történet valójában szól.
Csomádi Tomor és öccse Magor nem éppen jó testvérek, életük a versengésről és egymás nevetségessé tételéről szól, mellyel nem csak saját, de környezetük életét is mérgezik, ám a tiszta és jólelkű Mike Anna felbukkanásával minden megváltozik. A lány hatására a kisebb fivér szépen lassan felülkerekedik saját büszkeségén és megpróbál véget vetni a viszálykodásnak, több kevesebb sikerrel. A történet arra világít rá, mennyire fontos kétszer is átgondolnuk mit mondunk, még mielőtt megszólalnánk, hiszen a szavaknak teremtő ereje van.
A székely mondakörből táplálkozó zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében nézheti meg majd a közönség, akit eddig leginkább a színpadon láthattunk. A színész-rendező elmondta, semmiképpen sem szeretne székely népmesét csinálni, mert az a célja, hogy ezt helytől és kortól függetlenül mindenki sajátjának érezhesse.
- Ez egy falusi környezetben játszódik, nyilván a jelmez is ennek megfelelő, de ez nem azt jelenti, hogy lokális jellegűnek kellene lennie, mert akkor ez egy Felső-háromszéki történet lenne, ami megkövetelné mondjuk a megfelelő viseletet is, de az bezárná a történetet és ezt nem szeretném. Azt akarom, hogy az itteni és akárhonnan máshonnan érkező gyerekek számára is ismerős legyen a világ, hogy bevonzza ne pedig távol tartsa őket - fogalmazott a rendező. Hozzátette, hogy a tipikus mesékkel ellentétben nekik most nem céljuk az interaktív vonal, inkább a tanítás és a történetmesélés irányába szeretnének elmozdulni.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
Az alkotó folyamatokban jelentős szerepe volt Falusi Balázs Áronnak is, akit az elmúlt egy hónapban a Péter és Pál Lustaországban című mese Pétere ként ismerhettünk meg, ám mindemellett asszisztens, társszerző és dalszövegíróként is dolgozott a székely történeten. Elárulta nem egyszerű úgy színpíadra alkalmazni egy ilyen történetet, hogy az mindenki számára befogadható legyen.
- A Szent Anna-tó legenda alapvetően nem egy vidám történet. Nincsen happy end, szerelmiszál, nincsen pozitív végkimenetel, úgyhogy ezt valahogyan olyan formába kellett önteni, hogy jobban befogadható és a gyerekek számára is élvezhető legyen. Ezért is döntöttünk úgy, hogy összevonjuk a Bálványos vár legendájával, melyek egyébként teületileg egész közel állnak egymáshoz. Ezt kellett teletűzdelnünk finomabb elemekkel, ilyen pédául a szerelmi szál is - fejtette ki a társszerző.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
A mese zenei vonalban is követi az alapkoncepciót, miszerint nem képviseli a klasszikus mesebeli és népi stílust sem. A mozgásvilág megálmodásáért felelős ifjabb Mlinár Pál elmondta, szeretne valami hasonlóképpen egyedülállót és különlegeset létrehozni.
- Úgy képzelem el, hogy az adott szituációkat valahogyan mozgással segítsük meg. Például, ha valaki átsétál a színpadon, az ne egy mindenapi jelenség legyen, amit akármikor láthatunk az utcán, hanem abban legyen valami művészi, kicsit megkomponált, ami picit elrugaszkodik a valóságtól és ezáltal talán közelebb kerül a színházhoz és egy más fajta élményt biztoíthat a nézőknek. Reményeim szerint egy eddig még nem látott, új fajta mozgás születik majd meg - vázolta fel a koreográfus.
Fotó: Kintner Nikolett /behir.hu
A díszlet letisztult és egyszerű stílust sugároz majd, ugyanis 50x50x50-es kockák segítségével érkezünk majd egyik helyszínről a másikra, mindezt egy hátsó vetítés fogja segíteni, így létrehozva egy eddig még nem látott, egyedülálló látványvilágot. A jelmezek pedig követik majd a falusi paraszt és grófi viselet alapvető vonalait, miközben igyekeznek elrugaszkodni az általános népi vonaltól.
A Szent Anna-tó legendájának március 31-én lehetünk szemtanúi a Jókai színház Nagyszínpadán.
Galéria
