Szarvas Péter megemlékező beszédében kiemelte: október 23-a és azt követő tizenhárom nap méltán került fel a magyar történelem arany lapjaira, amikor egy egész ország fogott össze egy elnyomó hatalom ellen. Aláhúzta: ezek a dicső napok, még ha el is bukott a forradalom, annak a szimbólumai lettek, hogy ha egy nemzet összefog, akkor a legerősebb elnyomó hatalom is legyőzhető. A városvezető beszédében kitért 1956 békéscsabai hőseire, kiemelten Fekete Pálra és a mártírhalált halt Mány Erzsébetre és Farkas Mihályra.
– Tudjuk jól, hogy a forradalom elbukott, november 4-én szovjet csapatok megszállták Magyarországot és a Kádár-rendszer első napjai elkezdődtek. De mégis, az akkor történtek örökre meghatározóak maradtak és nagyon-nagy dicsőséggel emlékezünk az akkori ismert és névtelen hősökre – fejtette ki Szarvas Péter.
Ezt követően az „Ötvenhat és a versek” című műsort láthatták a megemlékezők Csurulya Csongor színművész rendezésében. A műsorban a Békéscsabai Jókai Színház művészei, Bartus Gyula, Czitor Attila, Csonka Dóra, Csurulya Csongor, Lénárt László, Lévai Attila, Szabó Lajos és Horváth Bence működtek közre.
Csurulya Csongor hangsúlyozta, muszáj újra és újra elmesélni 1956 történéseit, hiszen ez hozzátartozik az identitásunkhoz, és aki elfelejti a múltját, annak nincs jövője.
– Nem szabad felejteni, mert ha felejtünk, akkor egyrészt elveszítjük a múltunkat. Másrészt, nem fogjuk tudni, hogy nem-e lépünk bele ugyanazokba a hibákba, amelyek megtörténtek már a történelem során, akár a személyes életünkben, akár a nemzet életében. Ezért borzasztóan fontos újra és újra elmesélni a történteket, én ezt tanultam az idősektől is. A fiatalok pedig ezeken az elbeszéléseken keresztül próbálják meg megérteni, hogy mi történt – foglalta össze Csurulya Csongor.
Az ünnepi műsor után a tiszteletadók az ország első, közterületen elhelyezett Nagy Imre szobrához sétáltak el, hogy elhelyezzék a megemlékezés koszorúit és mécseseit.
Galéria
