Az ünnepi programok sorát reggel fél 9-től a Deák utcai református templomban tartott ökumenikus istentisztelet nyitotta, melyen a helyi keresztény felekezetek képviselői szóltak az egybegyűltek felé.
Nem sokkal később a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar dallamai indították el a napot a Kossuth téren. A helyszínen többek között a közigazgatási szervek, hivatalok, politikai pártok, civil szervezetek képviselői koszorúzták meg Kossuth Lajos szobrát.
A rendezvény nyitánya az ünnepi díszmenet volt Mlinár Pál vezetésével a Szent István téren. A menetet a Békés Megyei Károlyi-Huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, az 1848/49-es Szabadságharc Szegedi III. Honvédzászlóalj honvédjei, a Balassi Táncegyüttes tagjai, a Hétpróbás Néptánciskola képviselői, a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes táncosai, a Kentaur Lovasegylet huszárjai, a Körösök Völgye Vitézi Bandérium betyárjai és a Magyar Szablyavívó Iskola Békéscsabai Tagiskolájának tagjai alkották.
Ezután a városháza előtti ünnepélyes, katonai tiszteletadás mellett vezényelt zászlófelvonás következett. Ezt követően Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere köszöntötte a megjelenteket, aki többek között említést tett a forradalom és szabadságharc helyi alakjairól, akik az életüket áldozták a hazáért.
A városvezető megemlékező beszéde után átadta a „Békéscsabáért”, valamint a „Békéscsabai Életműdíj” kitüntetéseket. Az előbbit Pásztor József vehette át, akit a békéscsabai futball legismertebb, legsikeresebb alakjaként ismertek el.
– Amikor húsz éves voltam, nem sejtettem, hogy ötven év múlva is Békéscsabán leszek, arra meg tényleg nem gondoltam, hogy valaha is ilyen nagy elismerésben részesülök – fogalmazott Pásztor József a behir.hu-nak.
Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze tolmácsolta a Pásztor Józsefről szóló szakmai méltatást:
Pásztor József a napokban ünnepli 70. születésnapját, hisz 1954. március 20-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavecsellőn, és 2024-ben lesz 50 éve annak, hogy Békéscsabára költözött, és azóta is a városban él, tevékenykedik.
A békéscsabai futball legismertebb, legsikeresebb alakja. A Békéscsabai Előrében ő játszott a legtöbb élvonalbeli mérkőzésen (361-szer), ő lőtte a legtöbb gólt (45-öt). Az 1974-es kezdetektől 14 NB I-es bajnoki idényben lépett pályára lila-fehér színekben, és 13 szezonban talált be az ellenfelek hálójába. Ilyen mutatókkal senki más nem büszkélkedhet.
Emellett ő az egyetlen, aki csabai futballistaként gólt szerzett a nemzeti válogatottban. A nemzeti tizenegyben 9 alkalommal kapott lehetőséget. Ugyancsak az egyedüli csabai labdarúgó, aki kiérdemelte a sportszaklap osztályzatai alapján az Év Játékosa címet (1978-ban). Magasabb szinten kizárólag a Békéscsabai Előre játékosa volt. Teljesítményét, egyedi játékstílusát irodalmi alkotásokban is megörökítették.
Edzőként is maradandót alkotott. Nála több alkalommal senki sem ült a csabai kispadon, az élvonalban összesen 160-szor vezette csatába játékosait, de a másodosztályban is csúcstartó 203 mérkőzéssel. Szaktudására, elismertségére jellemző, hogy hat alkalommal nevezték ki az első csapat edzőjévé, ami megint csak példátlan a csabai labdarúgás történetében.
Minden idők legkiemelkedőbb élvonalbeli bajnoki szereplése is az ő szakmai irányítása alatt történt: kétszer végzett 5., egyszer pedig (az 1993/94-es bajnoki szezonban) 3. helyen az általa irányított együttes. A másodosztályban kétszer vezette bajnoki címre a csabaiakat, amely ugyancsak egyedülálló helyi futballsportunk történetében.
A Békéscsabai Előre mellett éveken át segítette edzőként az ugyancsak békéscsabai Jamina SE csapatát is.
Az utóbbi években a Békéscsaba 1912 Előre szakmai igazgatójaként, illetve a sportszervezet tulajdonosának szaktanácsadójaként tevékenykedett. Aktív tagja az Önkormányzat munkáját segítő Sportszakmai Tanácsadó Testületnek.
Pásztor József öt évtizede a békéscsabai labdarúgás legismertebb és legnépszerűbb szereplője, emblematikus alakja. Kiemelkedő sportpályafutása, békéscsabai szinten páratlan edzői sikerei egyaránt máltóvá tették arra, hogy a „Békéscsabáért” kitüntetésben részesüljön.
A városi ünnepségen Békéscsabai Életműdíj kitüntetést kapott Tarné Stuber Éva, aki 1991-től dolgozik Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyetteseként, majd vezetőjeként.
– Hatalmas megtiszteltetés az elismerés számomra, ugyanakkor ezt az életműdíjat nagyon sokan megérdemelnék, akik végigdolgozták az életüket, akár a polgármesteri hivatalban dolgozó kollégákra, akár a pénzügyi területen dolgozókra gondolok, mert bizonyos szakágazatokban rengeteg díjat osztanak ki, de a pénzügyesek között viszonylag keveset, pedig nélkülük a folyamatok nem működnek – mondta. Méltatását szintén Czitor Attila olvasta fel:
Tarné Stuber Éva már a középiskolában mutatott kiváló teljesítményével kiérdemelte, hogy az akkori Rózsa Ferenc Gimnázium dicsőség tablóján állítsák példaként a tanulótársak elé, amely az intézmény átköltözését követően, napjainkban is látható a mai Andrássy Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen folytatta, ahol okleveles közgazdaként szerzett – a tőle megszokott kimagasló eredménnyel – diplomát.
Tanulmányai befejezése után a Dél-alföldi Tégla-és Cserépipari Vállalatnál helyezkedett el, majd a Vésztői Nagyközségi Tanács, később a Békés Megyei Tanács munkatársa volt. Közben tovább képezte magát, és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a gazdasági ellenőrző szakközgazdász végzettséget is megszerezte.
Tarné Stuber Éva szinte a rendszerváltást követő önkormányzatiság születése óta, 1991-től dolgozik Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában. A Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezető-helyetteseként, majd vezetőjeként egyik legfontosabb feladata az önkormányzat és hivatala, intézményei gazdálkodását meghatározó városi költségvetés évenkénti előkészítése, megalkotásának tökéletes menedzselése. A költségvetés több körben történő egyeztetésének, majd megvalósításának nélkülözhetetlen irányítója a mai napig, amely biztonságot, stabilitást ad valamennyi szereplőjének, függetlenül az eltelt évtizedek hullámzó gazdasági környezetétől.
Feladatait lojalitással, szakmai és humán szempontok figyelembevételével oldja meg, objektív tényezők alapján, mindig a legoptimálisabb megoldást keresve a felmerülő feladatok, problémák kezelése során. A mindenkori városvezetés számíthatott és számít elfogulatlan, tényeken alapuló elemzéseire, olyan döntéselőkészítő munkára, amely – ha szükséges – mindig valós alternatívát ad egy folyamat megoldásában.
Remek memóriája, lényeglátása a legnehezebb helyzetekben is támaszt jelent a munkatársai, vezetői részére. Munkabírása, komplex tudása, széles körű ismeretanyaga kiemelkedő, amelynek köszönhetően számos, nagy horderejű önkormányzati döntést sikerült zökkenőmentesen, kiegyensúlyozottan előkészíteni, majd végrehajtani, az eközben felmerülő problémákat pedig eredményesen orvosolni.
A nehéz döntések meghozatalának előkészítésében vállalja a pragmatikus, célratörő, gyakran kérlelhetetlen szigor alkalmazását, de rövid, világos érvelésével az ezekkel járó feszültségeket is oldani tudja. Ebben segítséget jelent különleges személyisége, egyedi humora. A hivatali társosztályokkal és vezetőikkel a legnehezebb helyzetekben is könnyed, baráti stílusban kommunikál, szeretett és elismert kollégaként működik együtt. A mindennapi munkavégzés mellett nagy hangsúlyt fektet az apparátus összetartását segítő eseményekre, a születésnapok, évfordulók megünneplésének, osztály – vagy hivatali szintű közösségépítő programoknak egyik mozgatórugója.
Elmondható, hogy Tarné Stuber Éva munkássága alapján a köz legnemesebb értelemben vett szolgája a békéscsabai polgármesteri hivatalnak, ezáltal szeretett városának, amely alapján méltó a Békéscsabai Életműdíj adományozására.
A hivatalos ünnepség záróakkordjaként az állami kitüntetetteket méltatták, majd a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek Egy szabadságharcos emlékiratai című műsora zárta a megemlékezést.
Tekintsék meg Such Tamás galériáját az ünnepi eseményekről:
Galéria
